Exodus
Évek óta rejtegetek magamban egy gondolatot, egy gyanút, hogy valami itt nincs rendben. Mit keres ez sok nő itt? Miért viselkednek ennyire illogikusan, természetellenesen? Nem tudom, de egy biztos: hatalomátvételre készülnek...
Read moreWelcome to The Quiet Room
A 28 éves újságírónő zaklatott múlttal és határidőktől zsúfolt jelennel egy nap pszichiátriai intézetben ébred úgy, hogy keze-lába hozzá van csatolva a fekvőhelyhez. Semmire sem emlékszik az elmúlt időszakból, azt sem érti, hogy került oda...
Read moreCitizen Dog
Az utóbbi időben kicsit előítéletes lettem a thai filmekkel, mivel a külcsíny gyakran több volt, mint a belbecs. Szerencsére most ez a helyzet nem áll fenn, egy teljesen eredeti hangvételű, sajátos, szórakoztató filmmel sikerült gazdagodnom...
Read moreNameless Gangster
A maffiához kapcsolódó történetek mindig is nagy érdeklődést váltanak ki a nézőkből országtól és kultúrától függetlenül - a gengszterromantika sokadvirágzását éli a filmvásznon, úgyhogy viszonylag nehéz nem sikerfilmet csinálni alvilági figurákkal a főszerepben...
Read moreThe Sword of Doom
Ryunosuke, az ifjú harcos minden szamuráj erény hordozója... lehetne. Gyors, erős, rendkívüli technikájú vívó. Egyetlen "hibája", hogy semmi erkölcsi érzéke nincs. Család, klán, Bushido, szeretet, vagy tisztesség - ezek neki semmit sem jelentenek...
Read moreZhang Ziyi
Zhang Yimou ugyanis a The road home főszerepére Zhang Ziyi-t választotta ki a több ezer jelentkező közül a fiatal Zhao Di megtestesítőjének. A film, amiben egy fiatal falusi lány szerelembe esik a faluba érkező új tanárral, a 2000-es év Berlini Filmfesztiválján Ezüst Medve díjat nyert, míg Ziyi a Hundred Flowers díjat kapta az alakításáért. Zhang Yimou ezután beajánlotta Ziyi-t Ang Lee-nek, aki a Tigris és Sárkány főszerepére keresett színésznőt. Eredetileg a hongkongi szupersztárt, Qi Shu-t szerette volna megnyerni, azonban Qi Shu (vagy a menedzsere) úgy vélte, hogy túl sokat kellene edzenie és gyakorolnia ahhoz, hogy hitelesen alakíthassa a szerepet, így ezután a választás Zhang Ziyi-re esett, akinek már sok éves tapasztalata volt a tánc világában. Igaz, ettől függetlenül még sok mindent meg kellett tanulnia a szerephez a harcművészettől kezdve a klasszikus mozgáson, a kalligráfián és az etiketten keresztül egészen a hangjának helyes használatáig. A rengeteg tréning persze meghozta eredményét, a filmművészet egyik legizgalmasabb alakítását.
A Tigris és Sárkány a 2000-es év egyik legnagyobb sikere lett, továbbá a valaha készült legsikeresebb külföldi film az Egyesült Államokban, 130 millió dolláros bevételt hozott, 4 Oscar díjat nyert, valamint 70 további díjat és 84 jelölést. Ziyi is rengeteg elismerést kapott a filmért, többek között a chicagoi és a torontoi kritikusok díját, két Golden Globe jelölést, valamint egy MTV Movie Award-ot a 2001-es év legjobb harcjelenetéért. A People Magazine pedig pedig beválogatta a világ 50 legszebb embere közé.
2001 nyarán szerepet kapott az első külföldi filmjében, mégpedig Jackie Chan Csúcsformában 2-jében, ahol Hu Li-t a bűnözőt alakította. Miután visszatért Ázsiába, először egy kisebb szerepet játszott el a Zu Legendájában, amit Tsui Hark rendezett, majd egy koreai film következett, a Musa, amiben egy Ming hercegnőt személyesített meg, akit a mongol csapatok elrabolnak. Ezután visszatért Kínába, ahol ismét Zhang Yimou-val dolgozott együtt a Hős című wuxia gyöngyszemben.
Első felnőtt drámai szerepe a Purple Butterfly volt, ami az 1930-as években játszódott Shanghaiban. Ziyi itt egy érzéki fiatal nőt alakított, aki csatlakozott az ellenálláshoz és azt a feladatot kapta, hogy egykori japán szeretőjét, aki most a japán titkosszolgálatnak dolgozik, ismét csábítsa el. A lassú és sötét filmet a látványvilága és a nagyon sűrű és szövevényes története miatt, valamint a szokásostól eltérő történelmi atmoszférája miatt. A színészi játékot azonban egyöntetűen a film legnagyobb erősségének tartották.
Egy röpke koreai kitérő, a My wife is a gangster 2 című akcióvígjátékban vállalt cameo szerep után Ziyi következő filmje a 2046 volt, Wong Kar Wai romantikával átszőtt sci-fije, vagy mondhatjuk úgy is, hogy sci-fivel átszőtt romantikája. A film főhőse egy író, aki szerelmei fájdalmas emlékeitől akar szabadulni mind az életben, mind az írásaiban. Ziyi ebben a filmben Bai Ling-et alakítja, aki az író szobája melletti szobába költözik és hamarosan a szeretője lesz. Ez volt az addigi legelbűvölőbb és leginkább felnőttes alakítása, egy nagy ugrás a Purple Butterfly után. Mindmáig ez Ziyi legelismertebb szerepe.
A híres Wong Kar Wai filmje után Ziyi egy fiatal és ígéretes rendező, Huo Yong Jasmine Women című filmjében vállalt szerepet. A film egy család történetét mutatja be a 30-as, az 50-es és a 80-as években, Ziyi a fiatal anyát, majd a lányát, végül az unokát is megtestesíti benne. Az alakításáért Kína Legjobb Színésznője díjat kapott. Érdekes módon a producerek vitája miatt a filmet máig nem mutatták be Kínában, ellentétben sok külföldi filmfesztivállal szerte a világon.
A Jasmine Women után ismét összeállt Zhang Yimou-val egy film erejéig, aki be akarta bizonyítani, hogy lehet még újat hozni a wuxia filmek terén. A film a Repülő tőrök klánja címet kapta és ez volt Ziyi legnagyobb akciószerepe a Tigris és Sárkány óta. A Hősnél sokkal több érzelemet tartalmazó filmbeli alakításáért Ziyi ismét sok elismerést kapott, többek között egy BAFTA jelölést a legjobb színésznő díjra.
2004 elején a japán filmrendezők egyik nagy öregje, Seijun Suzuki kérte fel az Operetta Tanuki Goten főszerepére, így ez lett Ziyi első japán filmje. Ebben a szerelmi musicalben Tanuki hercegnőt alakította, a „mosómedve szellemet”, aki beleszeret egy emberi hercegbe, akit éppen elűztek az apja kastélyából. Ziyi két hétig csak ének és táncórákat vett Japánban, hogy hitelesen alakíthassa a szerepet. Végül azonban ez lett azon kevés filmjének egyike, amiért semmiféle díjat sem kapott, a táncoló mosómedvék csak mosolyokat kaptak, elismerést nem.
2004 végén az Egyesült Államokba utazott az Egy gésa emlékiratainak forgatására. Ez volt az első komoly hollywoodi szerepe, olyan színészek társaságában, mint Watanabe Ken, Michelle Yeoh és Gong Li. A filmet Arthur Golden bestseller-éből készítették és Ziyi egy fiatal lányt alakított, akit egy Kyoto-i gésaházba adtak el. A film nem lett sikeres a kritikusok szerint, Ziyi remek alakítása azonban több díjat is eredményezett. 2005 azonban nem csak e film miatt lett remek év számára az USA-ban, hiszen a 2046-nak és a Gésa emlékiratainak is köszönhetően számtalan magazin címlapján szerepelt, ez utóbbinak köszönhetően Japánban is. Legújabb filmje pedig Xiaogang Feng Hamlet adaptációja, a The banquet, amit 2006 végén mutattak be.
Források:
WikiPedia
csc.ziyi.org
helloziyi.us
iMDB
- 1
- 2
- 3
Manhunt (2017)
Nos, kérem, „John is back.” Ha Schwarzenegger stílusú az indítás, az nem véletlen. Ő szintén nagy visszatérő, de itt ennyivel befejezte a szereplését. John Woo, aki a Better Tomorrow-tól a „Face/Off-on át a „Red Cliff”-ig - és még számos címet említhetnék – bizonyította, hogy az akciófilmek terén nagyágyúnak számít, pár év pihenő után ismét forgatott.
Uzumasa Limelight (Uzumasa raimuraito) (2014)
A filmes társadalom időről-időre elkészít egy mozit önmagáról. A nagyközönség pedig többnyire szereti az ilyen történeteket. Hiszen egy kicsit mindenkinek birizgálja fantáziáját, hogy milyen lehet az élet egy „álomgyár” színfalai mögött.
Miyamoto Musashi (Sword of Fury) (1973)
Szóval, Mijamotó Muszasi, a szamurájok etalonja, az önképzés bajnoka, a legenda. Josikava Eidzsi könyvsorozata óta különösen szárnyal a népszerűsége, bár előtte sem panaszkodhatott volna a címadó. Életének különféle feldolgozásai valószínűleg az idők végeztéig ellátja anyaggal a japán filmes társadalmat. Mozi változatokban bővelkedik.
Nang Nak (1999)
A nagyvilágban az a hírük a thai moziknak, hogy ha küzdősportosak, akkor vadul ütős- vágós- rúgósak, ha történelmiek, akkor véres kardozósak, horrorként szellemlányosak. Ha az utóbbi a téma, akkor jó kis hentelés következik, egy jó okkal begurult, bosszúálló túlvilági lénytől. Vagy mégsem?
Milarepa (2006)
Bhután, Milarepa, jógi. Ha a kedves olvasónak váratlanul nekiszegeznék a kérdést, hogy mi jut erről a három szóról az eszébe, azt hiszem, meghökkenne. Aki kettőről érdemben tudna nyilatkozni, már bizonnyal jól áll alapműveltség területén... Nem tagadom, ha Bhután és a filmgyártást kapásból kellene egymáshoz kapcsolnom, magam is bajban lennék.
Bushido (Shundo) (2013)
Amikor 2002-ben a Twilight Samurai (Magyarországon: Az alkonyat harcosa) piacra került, ki gondolta volna, hogy egy új stílusú szamurájfilm irányzat indult az útjára. Pedig ez történt, mert a közönség vevőnek bizonyult a fölösleges teatralitást kerülő, de nagyon is életszagú történetekre. Azóta rendületlenül sorjáznak az ilyen mozik.
Bounty Hunter Muyonosuke (Goken! Shokin kasegi Muyonosuke)
Ismét egy újabb fejvadász történet. Ezekről csak annyit, hogy ha az Interneten az ember beüti a keresőbe a „bounty hunter” szópárost, minimum négyezer találatot kap rá válaszul. Lesz köztük manga, képregény, disztópiás sci-fi, bűnügyi történet, westernek sora és sorozatok tömkelege, és egy véka erőszakos alak főhősként.
Samurai Justice - The Female Bodyguard (Kenkaku Shobai Onna Yojinbo) (2006)
A szamurájok felsőbb körének gondjait taglaló sorozatocska szépen haladt előre. Szerencsére a kicsinyítő képző csupán a filmek számára vonatkozott, a tartalomra és a kivitelezésre már nem. Azok ugyanis nagyon is rendben vannak. Nem kivétel ez alól az utolsó mozi sem.
Samurai Justice - A Duel At Takadanobaba (Kenkaku Shobai Kessen Takanadobaba)
Két jól sikerült epizód után sosem egyszerű folytatni egy sorozatot, legyen az akár mini változat. Ikenami Shotaro szerencsére megbirkózott ezzel a problémával, annak ellenére, hogy ismét egy párbaj került a középpontba, miként az első moziban. Ugyanaz a téma, de mégis mennyire más történet.
Samurai Justice - Mother and Daughter (Kenkaku Shobai Haha to Musume to) (2005)
Békeidő, visszavonult harcos, családi örömök, biztos anyagi alapok, kiváló kapcsolatok az előkelőségekkel. Azt hihetné az ember, minden tökéletesen rendben. Aztán kisül, hogy mégsem. Ha mások nem, majd filmesek tesznek róla, hogy ne legyen nyugta a főszereplő családnak.
Samurai Justice - Assistance in a Duel (Kenkaku shobai sukedachi) (2004)
A sikeres TV sorozatok Japánban időről-időre kapnak egy "különkiadást", amely már igazi filmként is megállja a helyét, nem csupán egyszerű epizódnak felel meg. Ezek a "special" kiadások rendkívül népszerűek. Nos, a Kenkau Shobai, hogy az eredeti címet említsem, rögtön duplán speciálisan indul, mert eleve a különkiadással rajtolt.
Assassination Orders (Ansatsu shirei) (1984)
Azt hiszem, ha a szamurájokról szóló mozik legnépszerűbb témaköreit kellene összeállítani, valószínűleg a következőek lennének a dobogósok: Elsőként, a "Hadakozó fejedelemségek korszaka" amely kb. 1467-1600 közé esik. A kezdetében még csak-csak megegyeznek a történészek, a lezárásában már kevésbé.
Roughneck from Asama (Asama no Abarenbo) (1958)
Szamurájok és nindzsák. Az átlagos fogyasztónak elsőként ezek a szavak ugranak be, ha japán kosztümös filmekre kérdezünk rá. A jakuzák, vagyis az alvilág tagjai mostanság inkább a modern kor mindenre elszánt, tetőtől-talpig tetovált, könyörtelen gazfickóit jelentik.
Buddha (Shaka) (1961)
Néha egészen furcsa módon születik meg egy művészeti alkotás. Például versengés miatt, mint a mostani kitárgyalandó mozink. Először versengett a televíziózás és a filmgyártás.
Three Outlaw Samurai (Shin Sanbiki no Samurai)
A filmes világban mindig akadnak visszatérő témák. Hideo Gosha, - Van-e szamurájfilm rajongó, aki nem hallott még róla? Aki igennel válaszol, ne nevezze magát annak. - például azon szerzők közé tartozott, aki időnként visszatért egy-egy téma alaposabb kivesézéséhez.
Zatoichi - The Festival of Fire (Abare-himatsuri) (1970)
Amíg a DAIEI bábáskodott a sorozat fölött, addig sok minden megőrződött a tradicionális értékekből a filmekben. A vak masszőr figurája egyre alaposabban kidolgozódott, ügyelve arra, hogy a valós elemek mindig nyomatékkal jelen legyenek.
Zatoichi Meets Yojimbo (Zatoichi to Yojinbo) (1970)
A DAIEI jogok letudva az előző mozival, így Shintaru Katsu ismét a saját feje után mehetett a filmfolyam továbbvitelében. A kérdés adódott: Mivel lehet egy bejáratott, de az ötletekből már fogyatkozóban lévő sorozatot feldobni? Elvégre a huszadik történethez kellett forgatókönyvet írni.
Shinsengumi - A History In Blood (1998)
Ha a Duna Japánban folyna, akkor a magyar írásmód szerint Sinszen csoport története azok közé tartozna, amelyről készült feldolgozások sorával el lehetne rekeszteni. Legfeljebb a Csusingura és a jocujai kísértet története vetélkedhet a megfilmesítései sorával.
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.