belépés∆

In Memoriam Kurosawa Akira: High and Low (Tengoku to Jigoku) (1963)

In Memoriam Kurosawa Akira: High and Low (Tengoku to Jigoku) (1963)

Kurosawa Akira már az 1949-ben forgatott Stray Dog-gal bizonyította, hogy a krimik világában is nagyszerű filmet tud készíteni. Ebben a 14 évvel később forgatott és eredetileg Menny és pokol címet kapott filmben még a Stray Dog-nál is magasabbra emelte a lécet. Az alapötletet ezúttal is egy nyugati regényből, mégpedig Ed McBain (írói álneve Evan Hunter) King’s Ransom című könyvéből merítette, ám néhány dolgot megváltoztatott benne, hogy a történet a japán társadalomban is hiteles legyen.

A sztori a legtisztább, legegyszerűbb és egyben legélvezetesebb krimik egyike. Gondo úr a National Shoes nevű cipőgyár egyik résztulajdonosa, akit üzlettársai szeretnének kiejteni a belső körből, azonban a férfi nagy anyagi kockázatra készül és a cég részvényeinek igen nagy százalékát akarja megszerezni. Az üzlet készen is áll, azonban amikor segédjét éppen küldené Osakába lebonyolítani a vásárlást, kap egy telefonhívást, hogy a fiát elrabolták. Hamar kiderül azonban, hogy az elrabló némi hibát követett el, így Gondo úr a rendőrséghez fordul és megkezdődik a nyomozás a titokzatos zsaroló kézrekerítéséért.

A Császár ezúttal nem a filmes technikai trükkökkel operál a filmben, hanem a tökéletes történetmeséléssel. Hihetetlenül precízen, minden részletre kiterjedően mutatja be a nyomozás összes részfeladatát és a szenvedő család (és alkalmazottaik) drámáját, miközben a néző képet kap az akkori viszonylag gazdag japánok életéről, valamint a korabeli Tokyo mindennapjaiból is, nem is beszélve az „alvilági” helyekről. Természetesen itt is mindhárom nagy színész szerepet kapott, szokás szerint Shimura csak mellékszereplő, azonban Mifune Gondo úr szerepében immáron megszokottan nagyot alakít, míg Nakadai Tatsuya a nyomozók egyik vezetőjeként brillírozik. A nem kevésbé remek Stray Dog-gal összehasonlítva pedig az tűnhet fel leginkább, hogy mintegy 15 év alatt mennyit javult a nyomozók rendelkezésére álló technika. A filmet Golden Globe díjra jelölték, valamint a Velencei Filmfesztiválon az Arany Oroszlán díjra is. Aki szereti a krimiket, annak mindenképpen látnia kell!

iMDB

Hozzászólások   

#2 Guest 2007-01-13 22:04
Nagyon jó film. :-) Tokyo magyaros írásmódjára meg nem áll rá a billentyűzetem. .. :D
#1 Guest 2007-01-13 20:32
Wow, ez jó lehet. :-)
(Tokyo-t szerintem lehet nyugodtan Tokiónak írni. :-) )

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Persona (Perusona) (2008)

Persona (Perusona) (2008)

Amíg a 70-es években valósággal ellepték a japán mozikat a hazai készítésű akciófilmek, addig az utóbbi 20 év termését nézve nagyítóval kell keresgélni, hogy egyáltalán találjunk egyet kettőt belőlük. A Sonny Chiba, Sugawara Bunta, {ln:Kurata...

Portrait of Hell (Jigoku-hen) (1969)

Portrait of Hell (Jigoku-hen) (1969)

Ha Akutagawa Rjunoszuke áll neki egy forgatókönyv megírásának, abból valószínűleg valami minőségi történet kerekedik ki, ezt már tudhatjuk Kurosawa Akira „A vihar kapujában” (Rashomon) filmje óta.

She, the ultimate weapon (Saishuu heiki kanojo) (2005)

She, the ultimate weapon (Saishuu heiki kanojo) (2005)

She, the ultimate weapon (最終兵器彼女) (2005) iMDB  

Crimson Bat - Oichi: Wanted, Dead or Alive (Mekurano Oichi inochi…

Crimson Bat - Oichi: Wanted, Dead or Alive (Mekurano Oichi inochi moraimasu) (1970)

A japán filmipar a maga 2-3 hetes, rohammunka stílusú filmgyártási módszerével európai szemmel igen meglepő mennyiségű filmet tudott termelni a 60-as, 70-es években. A Zatoichi sorozatnál volt olyan év, amikor 3 filmet bocsátottak útjukra. A...