IMDb 

Szóval, ezt a filmet nem azért néztem meg, mert bármit is hallottam róla, hanem azért, mert a kedvenc koreai színésznőm játszik benne, Bae Doona. A történet röviden annyi, hogy van egy hipermarket pénztáros csaj, aki a szerelemről álmodozik, mikor talál egy szerelmes idézetet egy könyvtári könyvben, és nagyon úgy fest, hogy neki címezték azt az idézetet. Magyarán ez az alkotás egy romantikus, kicsit vígjátékos film.

Tehát itt van ez a filmszínésznő, aki tényleg nemcsak azért a kedvencem, mert az ő nevét tudom csak fejből megjegyezni, hanem mert egyből feltűnt az első általam látott filmjében, hogy egyáltalán nem olyan, mint a több koreai kollégája. Úgyhogy szinte az összes filmjét megnéztem, amit tudtam.  Ez a film tulajdonképpen a három "állatos" filmje közül az utolsó. Láthattuk, már a Barking Dogs Never Bite, Take Care of My Cat (ez a kettő az állatos), illetve a Plum Blossom című filmekben. Míg az első kettőben a tehetséget, az utóbbiban a mellét villantja meg.  A The Hostról azért nem beszélek, mert abban inkább mellékszereplő volt. Viszont a Linda Linda Linda című filmje is nagyon tetszett.

Na de vissza a filmhez. Érthető, hogy ezek után az ember úgy ül le, hogy már bizonyos szintet elvár a filmtől. Főleg, mivel ha párhuzamot vonok a  másik kettő állatos filmjével, amit ugye az ember automatikusan megtesz, akkor sajnos szerintem ezt a szintet nem érte el. Míg a másik kettő filmje olyan nagyszerű volt, hogy tényleg megerősített abban, hogy az ázsiai filmek sokkal jobbak, mint az amcsik, addig ez egy egyszerű romantikus alkotás, igaz néha ilyen is kell. Ki kell azonban jelenteni, hogy ha nem vagy Doona-fan, akkor ez a film maximum egy kis kellemes kikapcsolódást nyújt.