belépés∆

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

Két évvel az Anna Magdalena után Chung Man Yee újra megpróbálkozott a rendezéssel. A bevált csapaton ne változtass elvet követte, így maradt a forgatókönyvíró, maradtak a főszereplők (leszámítva Kaneshiro Takeshi-t) és ami talán a legjobb az egészben, maradt a zene középpontba helyezése is. Az And I Hate You So azonban sajnos nem éri el a rendező első filmjének színvonalát, inkább a „hongkongi gagyi” filmek jellegzetességeit hordozza magán. Mindez persze nem jelenti azt, hogy rossz film lenne, sőt!

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

A történet jóval kevésbé eredeti, mint az Anna Magdalena volt. A romantikus filmek tipikus kliséjét követi, azaz két olyan embert helyez a történet középpontjába, akik (eleinte) ki nem állhatják egymást, majd mindez szép fokozatosan megváltozik. Szóval adott egy újságíró nő, akinek egy női magazinban van saját, kissé pikáns című rovata, továbbá adott egy rádiós műsorvezető és DJ, aki miközben az 50-es 60-as évek amerikai slágereit játsza, előszeretettel vitatkozik a hallgatókkal különféle kényes témákról. Az írónő egy napon betéved egy antik dolgokat áruló üzletbe, ahol a kezébe kerül egy lemez, amit még az első szerelmének vett meg. A lemez azonban már le lett foglalva, hogy ki által, azt nem is érdemes ide leírni. A DJ és az újságírónő között jókora verbális csata alakul ki, azonban a végkifejlet előre borítékolható.

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

Talán úgy tudom legjobban jellemezni a filmet, ha Anna Magdalena „light”-nak nevezem. Sok minden benne van, ami Chung Man Yee előző filmjét jellemezte, de egyik sem olyan erőteljes. A színészi játékkal nem voltam megelégedve, helyenként olyan volt, mintha egy Joe Ma filmet néznék, ráadásul a karakterek közötti „máglya” is csak pillanatokra lobbant fel. Ennek ellenére a történet romantikus szála egész jól van felépítve és rengeteget ad hozzá az ismételten elsőosztályú zenei aláfestés. A főszereplő sztárok közül ezúttal csak Aaron Kwok dalaiból hallható néhány, de nem azokon van a hangsúly, a hanem a rádiós műsort színesítő régi amerikai slágereken, amiket tökéletes érzékkel illesztettek bele a történetbe, egyértelműen ez volt a film legerősebb része. A romantikus szál viszont úgy lett volna ütős, ha a film 5 perccel rövidebb és ott fejeződik be, ahol akkor éppen tart. Úgy jóval emlékezetesebb (és kicsit az Anna Magdalena fő mondanivalójára hajazó) lett volna a lezárás, azonban a rendező engedett ezen a téren is a „hongkongi gagyi” csábításának. Kár érte.

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

Nem maradhatott ki a történetből ezúttal sem a „subplot”, de annak a megoldása is ugyanolyan hevenyészett lett, mint a többi elemé. Amíg a rendező előző filmjében volt érdemi mondanivalója is a mellékszálnak, itt szinte semmi, érzésem szerint csak a poénok kedvéért tették bele, illetőleg annak szemléltetésére, hogy ami a „nagyokkal” zajlik, az a „kisemberek” életében is bekövetkezhet. Már-már abszurdba hajlik az is, hogy a film egyetlen HKFA jelölését a subplot szereplője, a 6 év után ezzel a filmmel visszatérő Teresa Mo kapta, aki ebben a „subplotban” egyébként Eric Tsang-gel „kavar”. Véleményem szerint mindketten túljátszották a szerepüket, de ez szinte az összes szereplőre igaz volt, leszámítva a mindig zseniális Leslie Cheung-et és Aaron Kwok-et. Sajnos a női főszerepet alakító Kelly Chen Wai-lam-nak nem ez a legjobb alakítása, ő is kicsit túljátsza a karakterét, de még bőven benne van a „belefér” kategóriában.

And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)And I Hate You So (Siu Chan Chan) (2000)

Összességében a film tehát nem rossz, főleg, ha a „hongkongi gagyi” kategóriához viszonyítjuk. Az újságíró-rádiós „párharc” bemutatása ötletes (főleg az a rész poén, ahol egy betelefonáló mindazt előadja a hongkongi nőkről, amit én a magyarokról olvastam itt), a zenei aláfestés tökéletes, azonban az Anna Magdalena-val való elkerülhetetlen összehasonlítás miatt a film sokat veszít az értékéből. Aki szereti a romantikus vígjátékokat, az ne hagyja ki, mert jól fog rajta szórakozni, de aki inkább a komoly mondanivalóval rendelkező filmekért rajong, az kerülje el messzire.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Three for the Road (Yajikita douchuu Teresuko) (2007)

Three for the Road (Yajikita douchuu Teresuko) (2007)

A két tökkelütött utazó, Yaji és Kita ugyanúgy beletartoznak a japán népi hősök kalandjai közé, mint Zatoichi, vagy éppen Tora san történetei, Kyouto-ban még szobrot is állítottak az emlékükre. Hogy valóban léteztek-e, azt nem tudom,...

Rendőrsztori 3 (Ging chaat goo si III) (1992)

Rendőrsztori 3 (Ging chaat goo si III) (1992)

Az Interpol a hongkongi rendőrségtől kér egy szuperzsarut, hogy a kontinentális Kínában tevékenykedő drogterjesztőt elkaphassák. A választás természetesen Chan Ka Kui-re esik (Jackie Chan), aki hamarosan Kínában találja magát, ahol Yang felügyelő (Michelle Yeoh) szárnyai...

Man Wanted (Mong Kok dik tin hung) (1995)

Man Wanted (Mong Kok dik tin hung) (1995)

Man Wanted (Mong Kok dik tin hung) (1995)iMDBÉrdekes lenne egyszer összeírni, hogy mik tartoznak a hongkongi filmek tipikus kliséi közé. A wuxia filmek olyan apróságai mellett, mint hogy ha egy nő férfiruhát ölt, mindenki férfinek...

Jet Li Lianjie

Jet Li Lianjie

  Li Lianjie 1963 április 26-án született Peking egyik külvárosában, Heibei-ben. Két éves volt, amikor apja meghalt, onnantól kezdve édesanyja nevelte. Nyolc évesen került a Pekingi Amatőr Sportiskolába, ahol a wushu rejtelmeit kezdte megtanulni. Erről a...