Zatoicihi - The Festival of Fire (Abare-himatsuri) (1970)
2007. július 30. hétfő, 17:10 | 
Írta: oldfan | 
| 
| 
| Ismertetők - Japán |
Főszereplők: Katsu Shintaro; Nakadai Tatsuya; Ohara Reiko
Rendezte: Misumi Kenji
(1970, 95 perc)
Katsu Shintaro neve szorosan összeforrott Zatoichi alakjával. Bár számos más szerepben látható még, a 26 részes saga kétségkívül élete legnagyobb teljesítménye volt. Amíg a DAIEI bábáskodott a sorozat fölött, addig sok minden megőrződött a tradicionális értékekből a filmekben. A vak masszőr figurája egyre alaposabban kidolgozódott, ügyelve arra, hogy a valós elemek mindig nyomatékkal jelen legyenek. Miután Katsu szakított a stúdióval és produkciós vállalatot létesített, a saját ötletei egyre jobban előtérbe kerültek az új történetekben. Más lett a filmek hangulata. Erőteljesebb, néha durvább, sőt extrémebb jelenetek kerültek be - de hát Katsu maga is fölöttébb rendhagyó egyéniség volt. Mindez jól tetten érhető a sorozat 21. epizódjában.
A megöregedett Zatoichi tovább járja végeérhetelennek tűnő vándorútját Japán tartományaiban. Eljut Kanto-ba, amelyet az "Alvilág Shógunja" ural, félelmetes könyörtelenséggel. A fő oyabun szintén vak és a visszavonulását tervezi. Vagy csak színleli, hogy leleplezze a helyére pályázókat? Minden esetre, két dudás nem fér meg egy csárdában. A két dörzsölt, vak yakuza élet-halál harca csak idő kérdése, pláne, hogy Zatoichi nem tűri a hatalmaskodást és nem hódol be. Pedig lehetne egyéb dolga is, mert egy féltékenységtől megvadult szamuráj irtja a feleségével "kapcsolatba kerülteket" és ő is a listán van...
Ebben a filmben már látszik, hogy Katsu volt a főnök. Beleírt a forgatókönyvbe, a figurába túlzó vonásokat vitt, a filmet a változó közönségigényekhez igazította. Misumival együtt kedvelték a rámenős jeleneteket, így a "Tüzes ünnepség" a sorozat egyik legkeményebb darabja lett. A régi, hitelesebb kép odalett, helyébe a különleges helyzetek, kalandos elemek léptek. Jópár olyan elem van benne, ami Katsu extrém ötlete, de igazából nem is kell a film cselekményébe. Beleforgatták mint jó poént, vagy erőteljes jelenetet, a vicc, vagy sokkolás kedvéért. Szóval ez a Zatoichi már nem az, aki a régi 18 részben volt. Viszont kétségkívül mozgalmasabb, szórakoztatóbb, felkavaróbb lett a film - tehát jól eladható. Katsu élvezi a nagyobb szabadságot, lubickol a szerepben. Nakadai félelmetes - és félelmetesen jó - a bevadult szamuráj egyébként nem túl nagyra írt szerepében. Játéka és vívása elemi erejű. Misumi rendező hozza a legjobb kalandfilmjeinek minden erényét. Helyenként szívet gyönyörködtető természeti képeket sző bele a történetbe, máskor rámenősen véres és kemény összecsapásokkal sokkolja a nézőt.
A sorozatnak nem ez a leghihetőbb története, de mint markáns - és felnőtteknek szánt! - kalandfilm ugyancsak figyelemre méltó.
Hozzászólások
Nakadai ebben is hibátlan, bár talán többet kihozhattak volna kettejük harcából, de így is érdekes volt, hogy épp ő menti meg Z-t a yakuzáktól. Nos, akciódús a film, de Z jelleme szerintem egy kicsit túlerőltettt lett az állandó segíteni akarás miatt, de lehet, hogy éppen ezért szeretjük.
BK
De valóban, elég sok benne a túlzás(végletek ), de azért nyilván tetszett. A két vak figurát sem most vestték elő , volt már rá példa, de akkor a szövetségese/se gítője volt nem a fő-ellensége.
üdv
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.