Happy Together (1997)

Készült: 2006. június 10. szombat, 23:37 | Írta: manu |

Igazi, átütő erejű Wong Kar-wai klasszikus, amiben minden benne van, amit e rendezőben szeretünk, és ezt így látták a filmkritikusok is 1997-ben, Cannes-ban.

Yiu-fai (Tony Leung) és barátja Po-wing (Leslie Cheung) idillinek ugyan nem mondható, de igazi házastársi viszonyhoz hasonlító homoszexuális kapcsolatban élnek egymással. A történet Argentínában játszódik és maga a sztori igazából nem túl erős, de ez így is van jól. Wong szerint egy filmben nem feltétlenül a történetre kell koncentrálni, sokkal fontosabbak a benne szereplő karakterek, és e tézisét gyönyörűen alkalmazza is.

Mégis előbb a színészeket méltatnám. Wong állítólag nem szólt semmit a szerepről Tony Leungnak, csak elcitálta Argentínába, és ott közölte vele, hogy ágyjelenetet kell felvenniük Leslie Cheunggal (akinek nyilván ez nem esett annyira nehezére). Tony elhűlt, de mégis messzemenően hitelesen játszotta el szerepét. Máshol heteroszexuális erotikus jelenetet nem lehet ilyen hiteleset látni. Ez persze csak a film eleje, ezután szexből jóval kevesebb, de színészi játékból még ennél is több jelentkezik. Az olyan embernek, mint én, aki felvilágosult gondolkodásúnak tartja magát, és persze próbál teljesen toleráns lenni, de akit némileg mégis zavar a homoszexualitásnak, mint szokatlannak a látványa, a két főszereplő nem kis törést okoz játékával. Szerencsére itt nincs szó klisékről, nyafogó transzvesztitákról, és nyúló-máló bájgúnárokról. Mindkettő a végletekig stílusos, cool, freevol, nagyon könnyű velük azonosulni, és az ember úgy érzi, ő is ilyen szeretne lenni. A szájból lógó cigitől, bőrdzsekitől, kardigántól, a szabad természeten, viselkedésen át a lelkiségig minden egységes és egy célt szolgál, az atmoszférát.

Ez az amiben, mint szinte minden Wong Kar-wai film, így a Happy Together is nagyon erős. A rendező többi alkotása közül hangulatilag talán a Days of being Wildhoz hasonlítanám, körülbelül annyira, mint az In the Mood for Love-ot a 2046-hoz. Christopher Doyle képi világa itt is lenyűgöző, elképesztő technikákat alkalmaz annyira természetesen, hogy az ember észre sem veszi. A lerobbant, rothadó környezet, ami inkább romantikát sugároz, mint enyészetet, a színekkel való játék, a teljesen asszimetrikus képek egyenként nagyon meghökkentőek lehetnének, de így együtt egyszerűen megtelítik az embert. Tony Leung és Leslie Cheung jelenetei nagyon jól beállítottak, hatásosak, de mégis emberiek, természetesek.

Nagyon nehéz egy olyan filmről írni, ami igazán megérinti az embert, mert pont az objektivitás hiánya miatt nem látja a pozitívumok és negatívumok arányát. Ha csak egy sima populáris filmről beszélünk, ott sokkal könnyebb a helyzet, de ez a film közel sem iparos munka, hanem igazi művészet.

Címkék: homoszexualitás | Wong Kar-wai | Leslie Cheung | Tony Leung