IMDb

Alternatív cím: Sleepy Eyes of Death 

Főszereplők: Ichikawa Raizo; Azuma Kyooko; Azuma Ryonosuke

Rendezte: Yasuda Kimiyoshi

(1964, 84 perc)

A különböző vívóiskolák és stílusok mindig nagy becsben és rivalizálásban álltak a szamurájok világában. Főhősünk egy ritka, alig ismert stílus követője. A "Telihold Vágás" látszólag egyszerű. A leeresztett kard az óramutató járásával ellentétesen emelkedik, teljes kört ír le a test előtt. Az emelkedő kard látványa csábítja az ellenfelet a támadásra, mert védtelennek állítja be a harcost. Ám ez csak csapda, a támadó sosem látja meg a teljes kört, mert a látszólag egyszerű és kiszámítható technika nagyon is hatásos és halálos.

Nemuri vívása a sorozat folyamán egyre kifinomultabb és a végefelé már olyan fényképezési technikával mutatják be, ami misztikussá teszi. Kyoshiro egy Masamune kardot forgat, aki a 14. század első felének nagyhírű kardkovácsa volt. Pengéi remekművek voltak, amelyekhez legendák fűződtek. Isteni erőt kölcsönöztek a kardforgatónak, sőt bölccsé és gazdaggá tették. Ilyen kardokat csak a legjobbak és/vagy a leggazdagabbak birtokolhattak. Újabb talány, hogy juthatott egy Nemuri-féle nincstelen ronin a birtokába. A kard már önmagában is konfliktusforrás lehet, amit természetesen kihasználnak az alkotók.

Az edói nyomornegyed lakóin egy álarcos "élesben" teszteli a kardját, ami persze tilos. Az arrajáró Nemurink így " fölösleges" tanúvá válik. A tettes a sógun számos fattyának egyike, akit becsvágyó anyja úgy nevelt fel, hogy erkölcsi aggályok nélkül állítson félre mindenkit, aki a hatalomba vivő úton elébe állhat. Így Kyoshiro veszélyes ellenségre tesz szert, aki számos vazallussal rendelkezik. Hozzájön még ehhez egy féltékeny yakuza férj, egy talpig becsületes, régimódi szamuráj, aki becsületbeli kötelességből vadászik a főhősünkre. Feladták neki a leckét rendesen...

A kezdeti 2 film sikere után a DAIEI stúdió felgyorsította a Nemuri sorozat forgatását, váltott rendezőkkel, megnövelt költségvetéssel. Így a 3. rész a kalandfilm speciálistának számító Yasuda Kimiyoshinak jutott, aki a Zatoichi sorozatban és a Lone Wolf and Cub-ban is letette a névjegyét a későbbiekben. Rámenősebb, gyorsabb film lett az eredménye, Nemurinak viszont a "jófiú" szerepkör jutott, ami nem teljesen illett bele az előző filmek által kialakított képbe. Érzékelhettték ezt az alkotók, mert " becsempésztek" egy sötétebb tónusú cselekedetet is. Ichikawának az eddigieknél jobb vívójelenetek jutottak, különösen a végén. Bár a történet kissé eltér a Nemuri jellemvonások ábrázolásában, azért egy stílusos kalandfilm lett a végeredmény. Sikerült egyensúlyba hozni a történet misztikus-kalandos részét a hihető társadalmi problémákat mutató jelenetekkel. Mondhatni összeállt a sorozat szerkezeti egysége, ami a továbbiakban meg is őrződött.