belépés∆

Ghost Story of Yotsuya (Tokaido Yotsuya Kaidan) (1959)

ghoststoryofyotsuya

Ahogy múltak az évek, egyre nehezebb dolog volt újat hozni a kísértet történetbe, de azért a filmvállalatok rendületlenül igyekeztek megoldani a problémát. Különösen amikor két stúdió is egyszerre látott neki a forgatásnak, ami 1959-ben megtörtént.

ghoststoryofyotsuya1ghoststoryofyotsuya2

Nézzük elsőként a kevésbé ismert Mitsugura Okura Production próbálkozását. A legszerencsésebb ötletük minden bizonnyal Shigeru Amachi szerződtetése volt a főszerepre, aki akkoriban számos filmben játszott karakterszerepeket. De a meglehetősen hosszú, sokszor valóban teljes estés színmű alapos lerövidítése, feszesebbre vétele sem mondható rossz ötletnek.

Tamija, az elszegényedett szamuráj hiába kéri meg a szeretett lány kezét. Az apósjelölt nem csupán elutasítja, de meg is sérti. A hirtelen haragú ifjú dühében megöli a jövendőbelije apját, s a vele lévő barátját. Ezzel úgy tűnik, végképp odalesz minden esélye a házasságra, de a furfangos szolga, Naoszuke előnyt kovácsol a bajból. A gyilkos erényes kisegítőként tűnik fel a nővéreknél, akik elszántan erednek a vélt tettes nyomába. Hamarosan újabb terv készülődik egy „fölösleges” személy eltüntetésére, s még korántsem ért véget a gonosztettek sora…

ghoststoryofyotsuya3ghoststoryofyotsuya4

Az első szembetűnő dolog az, hogy a többnyire kamaradrámaszerű mozik helyett ezúttal több helyszínen forgatott darabot kapunk. Még pedig igen szép, látványos környezetet tálalnak fel, hol tényleges külső forgatással, vagy a kor szokásai szerint mutatós stúdió díszletek között. A főhős ezúttal egy megnyerő külsejű gazfickó, akiben van ugyan némi becsületérzés, de gyenge jellem. Ha dönteni kell, s pénz van a dologban, bizony könnyen olvadnak az aggályai. Naoszuke, aki ezúttal nem szamuráj, hanem szolga, méltó párja a gonoszságban. Tulajdonképp egyfajta „rossz-szellemként szolgál”, aki egyre mélyebbre taszítja az amúgy sem erkölcsbajnok gazdáját. Együtt haladnak a Pokol felé. A masszőr, Takuetszu, máshol gyenge, ártatlan, a bajba belesodródó kétbalkezes alakként szokott megjelenni. Ezúttal viszont olyasvalakit látunk, aki nem gyilkos ugyan, de egyfajta jakuza főnök az éjszakai életében. Így mint bosszúálló kísértet még félelmetesebb. A nők ebben a történetben nem igazán tűntek számomra fajsúlyos szereplőknek, nagyon férfiakra szabott világot tárnak elénk. Viszont így jobban érvénysül a film első felében a bűnügyi jelleg. Nem gond, hiszen az előző ismertetőből, The Ghost Story of Oiwa, már tudhatjuk, valóban megtörtént bűntények adták a keretet a népszerű színdarabhoz. A színelőadásra van utalás a moziban is, egyfajta tisztelgésként az eredeti szerző előtt. Már rögtön az első jelenet kabuki hangulatot idéz, a színhelyek szintén utalnak Tsuruya Nanboku darabjára, a zene pedig végig tradicionális színházi hangszereket használ. Ám ezek rövid pillanatok, a többi rész már egyértelműen filmes világ. A befejezés különösen, amikor a hétköznapi bűnözés után jön a természetfeletti. Mégpedig fölöttébb hatásosan megjelenítve, a hasonló jellegű mozik teljes eszköztárát bevetik, a vértől a hangokon át a maszkokig. Ha azt nézzük, hogy az 1950-es években forgatták, a film kifejezetten rámenős képileg. Nemcsak célozgatnak, de a nézőt a fülén és a szemén át egyaránt igyekeznek megrettenteni. Bizony horror ez a javából, persze az adott kor mértékével.

ghoststoryofyotsuya5ghoststoryofyotsuya6

A film tehát nem hosszú, a lényegre lett leszűkítve, egyes szereplők hiányoznak, vagy alaposan megszabták a szövegkönyvüket. Képileg máig nincs benne kivetnivaló, a színészi játék szintén jó, bár azért kiemelkedőnek nem nevezhető. A műfaján keretein belül mindenképp tisztes alkotás.

Rendezte: Nobuo Nakagawa

Főszereplők: Shigeru Amachi; Noriko Kitazawa; Katsuko Wakasugi; Shuntaro Emi

(1959; 77 perc)

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Hitokiri (Tenchu) (1969)

Hitokiri (Tenchu) (1969)

  Az archívumok mélyéről újra előbukkant egy kincsnek joggal nevezhető ritkaság. Gosha sokáig "elveszettnek" tartott filmje a rendező életművében kiemelkedő helyet foglal el. A Goyokin belföldi és nemzetközi sikere után Gosha szabadkezet kapott egy neki tetsző téma...

Whispering Corridors (Yeogo Goedam) (1998)

Whispering Corridors (Yeogo Goedam) (1998)

 IMDbPark asszony, egy lányiskola pedagógusa megdöbbentő felfedezést tesz az évkönyveket nézegetve. Felhívja egykori kedvenc tanítványát, hogy megossza ezt vele, de már nincs ideje végigmondani: megszakad a vonal. Másnap holtan találnak a tanárnőre. A volt tanítvány,...

Laundry (2002)

Laundry (2002)

  Erről a filmről azért is írok, mert mikor keresgéltem a neten, hogy mi is legyen a következő, amit megnézzek és megláttam a címét, gondolkodás nélkül emellett döntöttem. Megjegyzem, ebben nem kevés személyes motíváció is szerepet...

Hiroki Ryuuichi

Hiroki Ryuuichi

Hiroki Ryuuichi (広木陽一, vagy 廣木隆一)Hiroki Ryuuichi 1954 január elsején született Japán Fukushima prefektúrájának Kooriyama városában. Diákként nagy hatással voltak rá a hollywoodi új hullámos filmek, valószínűleg ennek is köszönhetően a későbbiek során a Tokyo-i Atene...