A négy történetet felvonultató horrorsorozat utolsó darabja ez, melyet a többi részhez hasonlóan ismét Il-han Yoo írt. Úgy gondolom kellő potenciállal rendelkezett mind a négy rész, melyet azonban nem tudtak maradéktalanul kihasználni a feladatra felkért csapatok. A Dark Forest utáni csalódást szerencsére ismét a jobbak közül való February 29 követte.

Egy elmegyógyintézetben kezelt nőt ismerhetünk meg, aki elmeséli nekünk, miként is került oda. Az a bizonyos februári nap minden negyedik évben gyilkossággal végződik, melyet szerinte egy olyan gyilkos követ el, akit tizenkét éve holtnak nyilvánítottak, bár testét sosem találták meg. Eun-jin Baek hitelesen alakítja a rettegő alkalmazottat, aki éjjel egy szűk kabinban várja, hogy az áthaladó autósok fizessenek az úthasználatért. Egyik este a néhány perces áramkimaradás alatt látja a gyilkos autóját áthaladni, sajnos azonban senki nem hisz neki. Az időközben bekövetkező halálesetek ügyében nyomozó rendőrpáros felkeresi a nőt, hogy fényt derítsenek a történtekre.

Jong-heon Jeong rendező jó érzékkel vezeti a szálakat, a másfél óra alatt egy percre sem találtam unalmasnak a filmet. Időnként a koreai filmekre jellemzően művészi snitteket is kapunk (szerencsére nem olyan túlzó arányban, mint például a közelmúltban bemutatott M (2007) című filmben, ahol - bár minden tiszteletem az alkotóké - néha kifejezetten zavaró mértékben halmozták a speciális képváltásokat). Nagyon tetszett például, amikor hősünk égő lámpák közt küzd a fáradtsággal. Sokat dobnak a film hangulatán a rémálom jelenetek is, amik hasonlóan hangulatosra sikerültek. A zene is dicséretet érdemel, bár volt egy dallam, ami valahonnan nagyon ismerős volt nekem. Fél órába biztosan beletelt mire eszembe jutott, hol hallhattam korábban, és előkerestem a szép emlékű Tale of two sisters című film OST-jét. Nem is értem, hogy miért került bele a filmbe, hiszen hangulatát tekintve elüt a többi zenétől. Az összhatás ennek ellenére pozitív ezen a téren is. A színészek hozzák a megfelelő szintet, az egyik rendőrnyomozó volt csupán kissé halványabb a kelleténél. Eun-jin Baek-nek ez az egyetlen szereplése, de úgy gondom képes lenne többre is, talán nem marad majd egyszerepes színésznő.

A film egyetlen igazi hibája, hogy a történet nagyon könnyen leleplezhető. (A befejezés azért egész jól sikerült.) A jó hangulat azonban ennek ellenére is végig megmarad, az ízlésemnek megfelelő volt, a könnyedebb horrorfilmek mezőnyében. Ajánlom mindazoknak, akiknek legalább a D-Day elnyerte a tetszésüket, ugyanis ez a film a másik olyan a négy horrormeséből, amit igazán érdemes legalább egyszer megtekinteni. Nem kifejezetten félelmetes, ám mindenképpen hangulatos darab.

imdb

A sorozat további részeiről:
4 Horror Tales - Dark Forest (2006)
4 Horror Tales - D-Day aka. Roommates (2006)
4 Horror Tales - Forbidden Floor (2006)