A két főhős tehát két vesztesnek született testvér, akik egyébként jóravaló, jókedélyű, szeretnivaló figurák. Az idősebbik, Akinobu egy sörfőzdében dolgozik afféle ellenőrként, az öccse, Tetsunobu pedig egy általános iskolában mindenes. Mióta elköltöztek a szülőhelyükről, együtt élnek és gyakorlatilag nagyra nőtt gyerekekként viselkednek. Egy napon egy hirtelen ötlettől vezérelve kitalálják, hogy rendeznek egy curry partit odahaza, amire meghívják a közeli videotékában dolgozó fiatal lányt és az általános iskolában tanító félénk tanítónőt, legnagyobb meglepetésükre pedig mindkét nő igent mond nekik. A bonyodalmak pedig csak ezután kezdődnek...


A filmet Eguni Kaori regényéből adaptálták, akinek műveiből olyan más filmek születtek korábban, mint a Between Calmness and Passion és a Tokyo Tower. A műfaj, mint fentebb már említettem, leginkább a keserédes vígjáték kategóriába sorolható be. A legerősebb része a filmnek a két testvér kapcsolatának bemutatása, akiknek mindezzel együtt a gyermekded jelleméről is átfogót képet kap a néző (lásd az állandó utcai kő-papír-olló versenyük), az esendőségükről nem is beszélve.


A mellékszereplők is jól eltalált figurák, elsősorban a két meghívott nő. Ahogy az lenni szokott, ők is esendő kisemberek a maguk problémáival és kapcsolataikkal, ennek köszönhetően némi „Wong Kar-Wai hatást” ad a történetnek a két testvérhez fűződő viszonyuk. Akárcsak a kínai rendező filmjeiben, a konkrét történet mögött érezhetőek a kimondott és kimondatlan érzelmek, a buta ragaszkodás az „elvekhez”, ám azért nem kell semmi vészesen komolyra gondolni, ez alapvetően mégiscsak egy vígjáték.


Ami egy kis árnyékot vet az összképre, az 1-2 mellékszál, ami a forrásul szolgáló könyvben valószínűleg bőségesen ki volt fejtve, hogy miért is fontos, a filmben azonban nem volt elég idő arra, hogy kellőképpen kifejtsék őket, ám viszonylag hosszan foglalkoznak velük. Ebből az egyik a báty főnökének a válása, a másik pedig a videótékás lány húgának a párkapcsolata.


A két testvért Sasaki Kuranosuke (Akinobu) és Tsukaji Muga (Tetsunobu) játszotta. Mindkettejük zseniálisat alakít, a kissé túlsúlyos Tetsunobu megformálásáért Tsukaji három díjat is bezsebelt, megérdemelten, véleményem szerint elsőosztályú komikus. A mellékszereplőket sem akárkik alakították, a videotékás lányt Sawajiri Erika (jól hozza a rossz kapcsolatban élő, ám változtatni nem merő figurát), a húgát Kitagawa Keiko, a tanárnőt pedig Tokiwa Takako (egyszerre nagyon félénk, ugyanakkor meglepően kihívóan igyekszik a céljait elérni). Mindegyikük jól játszik és pont annyira vonják csak magukra a figyelmet, hogy a középpontban még azért a két testvér karaktere maradjon.


A Mamiya Brothers tehát összességében egy jópofa és nagyon aranyos vígjáték, szerethető, emberi főhősökkel és ugyan kissé visszafogott, ám igencsak nagyszámú poénnal felvértezve. Nekem nagyon tetszett, ajánlom mindenkinek.