belépés∆

Tetsuo - The Ironman (1989)

Tetsuo - The Ironman (1989)

 

1989 - horror...
...de nem valami hétköznapi ám. Egyáltalán nem. 67 perc, de legalább a duplájának tünik. Egy elég sürü és fémekben gazdag alkotáska. Nem is tudom, hol kezdjem. A kép fekete-fehér, a kamera végig az operatőr vállán nyugszik, ettől olyan az egész, mintha amatőr film lenne. Aztán a snittek részletekbe menö kidolgozottsága, a jelmezek, meg a gyakorlatilag minden aspektusa meghazudtolja ezt. Ez a képalkotás csak azt szolgálja, hogy minél inkább hétköznapi, sallangmentes környezetet teremtsenek, amibe a néző könnyűszerrel otthon érzi magát, mintha csak családi videót néznél. Ezt használta ki a Blair Witch Project is. A történet egy B kategóriás szörnyfilm (regular size monster series) művészi megfogalmazása. Nem a megértésre, hanem a megérzésre hat, feeling-film. Megmutatja, milyen érzés lehet az, ha ipari-fém-szemét-kupaccá változik az ember. Beszélni nem igazán beszélnek benne, inkább csak ordítanak. Azt viszont sokat. Na és igencsak szélsőségesen brutális. Még nekem is, de hát ez is japán film, és a maga nemében nagyon is jó. Nem tudom, milyen lehet a 2. rész (Tetsuo 2 - Body hammer), de egyelőre ezt kell kipihennem.

Manu


Ez az alig több, mint egy órás fekete-fehér filmre álmodott rémálom majdnem tökéletesen lenyűgözően hatott rám. A felénél azt hittem, hogy ez lesz az új ázsiai filmkedvencem - de a konklúziót majd a végén.
A Tetsuo a legrémisztőbb és legsokkolóbb modern technikai látomás, amit csak láttam. A képsorok értelmezhetősége többsíkú, sok jelenetet egyfajta vizuális metaforaként lehet értelmezni. Gyönyörűen költői és megrázó képsorokban követhetjük nyomon egy "átlagos üzletember" ("ordinary salaryman" - ez áll a trailerben) kálváriáját. Egy "átlagos üzletasszony" mellett ül egy állomáson, akivel furcsa dolgok történnek (amik előrevetítik hősünk leendő sorsát): fém alkatrészek kezdenek kinőni belőle, mintha valamilyen techno-robottá kezdene válni, majd az eszét is elveszti, és üldözni kezdi a férfit. Azonban üldözésből már sokat láttunk, és akármilyen erőteljesek is a képsorok, ez mégis csak bevezető a filmhez. Sokkal sokkolóbb, amikor a férfit otthon látjuk a tükör előtt, amint egy, az arcából kinőtt kis fémcsavarocskát vizsgálgat. Amikor piszkálni kezdi, véres sercenéssel tűnik el az arcáról. A tapasz azonban hamar újra dudorodni kezd, és más furcsaságok is történnek a testével...
A film a modern ember belülről fakadó, elidegenedéstől való félelmeire épít. A férfi kezd elidegenedni a testétől, saját magától, és ez egyike a legijesztőbb dolgoknak (amit Kafka és Lovecraft is remekül kihasznált, de a modernebb környezet is szolgáltat elég anyagot - gondoljunk csak a kiborgok test-cseréire vagy a klónozós, agyátültetős stb történetekre). De ez az ember (csak ez???) az evéstől, a szextől, az embertársaitól, a kommunikációtól is eltávolodik, valaféle undorral vegyes félelelmmel figyel mindent, ahogy egyre jobban átalakítják testét a nem tudni, honnan és miért előbukkanó, szerszámokra, műszerekre, gépekre és robotalkatrészekre emlékeztető vasdarabok. De mintha az egész világ megváltozott volna: a barátnője szájában fémhangokat kiadva csikorog a villa, a szexből egyfajta sokkoló technikai megerőszakolás lesz - ez a film egyik legerősebb jelenete, a szerepek is felborulnak, a nő erőszakol, de még csak nem is a saját emberi testével, a film következetes: a kiismerhetetlenül, irányíthatatlanul (kulcsszavak!) megelevenedő vas ide is betör... de ebből a rémlátomásból a férfi még felébred, hogy egy felszabadult szeretkezésbe kezdjen a nővel, de ezúttal sem harmonikus a dolog...
A filmben egyébként is gyakoriak a felébredések, amikor hirtelen látszólag minden rendben lesz... de ez a "látszólag" nagyon fenyegető, ráadásul minden csak az előző rémálomhoz képest van rendben, a "normális", antropomorf emberi világhoz képest már régen nem. A valóság is bizonytalan, az időérzék elmarad a testtel együtt, ahogy előtör a vas. Persze abban sem lehet bízni: a férfi nem tudja irányítani az "új testét", mint ahogy a többi technikai eszköz sem kiismerhető: újra meg újra a tévé képernyőjét látjuk, torzított, rosszul fényképezett felvételeket látunk rajta ide-oda pörögni (pornó az erdőben, autós baleset - később mindkettő jelenet a helyére kerül), máskor csak zaj megy rajta sisteregve...

*******  SPOILEREK!!!  ********
És innentől a film felhagy a koherens szimbólumrendszer használatával és a költői mélységű metaforákkal: megjelenik az "ellenség", akivel Tetsuo-nak természetesen meg kell küzdenie. Igaz, a küzdelem végeredménye az, hogy a két techno-démon egybeépül, majd száguldozni kezdenek az utcákon, világ-leigázási megalomán szándékkal, teljesen elveszte a valósággal való kapcsolatot, nevetségessé téve magukat - bár az üres utcákon száguldozó "tankot" fenyegetőnek is fel lehet fogni, aki tényleg uralkodik, de nekem mégsem sikerült beépítenem az addig olyan következetesnek tűnő filmstruktúrába.
****************************

Ha a film egy kicsit következetesebb önmagához, azaz lehagyják a harcot, és valami logikusabb magyarázattal zárják le, egész biztos örök kedvencemmé vált volna. Így viszont nem tömjénezem a Tetsuo-t jobban, mint amit egy zseniális, izgalmas, sokkoló és művészi legenda megérdemel. ^^

Ramiz

imdb

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Shadow Warriors (Kage no Gundan) (1980)

Shadow Warriors (Kage no Gundan) (1980)

  A japán filmiparban időnként hullámokban követik egymást a témák. A nindzsák világát a SHINOBI NO MONO sorozat után kissé hanyagolták, bár ez azért nem jelenti azt, hogy ne készültek volna ilyen témájú alkotások. A nagy...

Tadanobu Asano

Tadanobu Asano

Tadanobu Asano (született Tadanobu Sato néven, Yokohamában, 1973 november 27-én) egy karizmatikus és sokoldalú japán színész, akit a kritkusok gyakran ezen ország Johnny Deppjeként tituálnak.  

To Spy with Love (1990)

To Spy with Love (1990)

To Spy with Love (1990)iMDBAmerikában elsősorban a 80-as években voltak divatban azok a vígjátékok, melyeknek jellemzően fiatal főhősei kerültek váratlanul bele izgalmas helyzetekbe, például összeesküvéseket kellett felderíteniük, vagy éppen kincset rejtő térképeket találtak és a...

Infernal Unfairs (Cheng chong chui lui chai) (2004)

Infernal Unfairs (Cheng chong chui lui chai) (2004)

A címet nézve teljesen nyilvánvaló, hogy ez az egyébként a kissé értelmetlen Love is a Many Stupid Thing címen is ismert vígjáték az utóbbi néhány év egyik legsikeresebb hongkongi thrillerének, a Szigorúan piszkos ügyek -nek...