Az 1970-es évek vége felé némi tetszhalott állapot után a nagyszabású csambara mozik újra éledezni kezdtek Japánban. Ekkortájt készült például a Yagyu Conspiracy, a nálunk is vetített "Öld meg a sógunt." Ebbe a sorozatba illik ez, a Tojotomi klán végzetét boncolgató, a szokásos bő cím választékkal ellátott mozi.

Leginkább a fentebb látható Renegade Ninjas néven fut, de létezik "Shogun's Assassins" alcíme is. (Bizonyára a Misumi-Wakajama páros legendás sorozatának népszerűségét szándékozták meglovagolni egy kicsit a TOEI vezetői.)

Közeleg 1614 meleg nyara, amiben újra felforrósodnak a keleti és a nyugati hadurak között egyszer már rendeződni látszó ellentétek. A hűbéri viszonyok szerint alárendelt, ám a gyakorlatban nagyobb hatalommal és fegyveres erőkkel rendelkező, egyre idősebb Tokugawa Iejaszu nem óhajtja átadni a hatalmat az ifjú Tojotomi Hidejorinak, a jogos örökösnek. Így minden alkalmat megragad arra, hogy fegyveres harcot provokáljon ki. Bár nagy a túlereje, azért tudja, a harc még korántsem dőlt el. A Szanada klán állásfoglalása sok hadurat átcsábíthat az ellenfelei közé. A sóguni cím véglegesítésére áhítozva a Tokogawa nagyúr nekilát elpusztítani a veszélyes uraságokat. Az egyetlen igazi ellenfele, aki hozzá hasonlóan számító elme, Szanada Jukimura, aki a nagy nindzsa mészárlás túlélőivel igyekszik meggyorsítani az öreg távozását a túlvilágra. Két elszánt és ravasz harcos akaratereje feszül egymásnak, ám túlélő csak az egyik lehet...

A japán filmvilágban a Tojotomik végzete meglehetősen elkoptatott téma, amiben nem egyszerű dolog újdonsággal előállni. A Szanada klán ura viszont fölöttébb alkalmas minden típusú kalandtörténet főhősének. A valóságban is keményen, a végsőkig küzdött a Tojotomik oldalán, csatákban vett részt, ahol néha sikerült felborítania az erőviszonyokat. Tényleg számos merényletet szervezett a Tokogawa vezető megölésére. 1614 nyarán például olyan váratlan rohammal csapott le az ellenségre, hogy testközelben közel járt a célja eléréséhez. Szóval ideális alany a filmvásznon. (Érdekesség, hogy a saját korában nem a "Jukimura" nevet használta, hanem "Nobusige" volt az aláírása. Így olvastam már olyat a mozi kapcsán, hogy csupán kitalált figura. Természetesen létező, bár rejtélyes személy volt.)

A rendezési lehetőséget az a Sadao Nakajima kapta meg, aki az 1950-es évek óta kiváló pénzcsinálónak bizonyult a stúdiók számára. Művészi téren vegyes a megítélése. Az érzelgősség, a brutalitás egyaránt közel állt hozzá. Ebben a moziban sem tagadja meg önmagát, jut mindkettőből. Viszont amekkora anyagiakkal rendelkezhetett a forgatásnál, ahhoz képest bizony szerény az eredmény, ha nem is gyenge.

A film egyszerű vonalon halad. Elég terjengősen ecseteli a konfliktus kibontakozását, még jó, hogy közben nem spórol a látványos összecsapásokkal. A végére összegyűlik egy csapat elszánt nindzsa, akik szívósan loholnak a pokolian számító vénember nyomában. A végére maradnak az igazán látványos elemek. Hűség, árulás, várostrom, viadalok, merénylet, nindzsa praktikák, koreai harcos, szép nemes nők, és... izé... kevésbé erényesek, fedetlen keblekkel. Szóval, jön minden hatásos elem, ami belefér.

A főhőst a deli legény Hiroki Macukata alakítja. (Sonny Chiba valószínűleg nem ért rá.) Nehéz dolga nincs, eljátszani alig kell valamit, de fizikailag megdolgoztatják. A gonosz sógun szerepe Nakamura Kinnoszukének jutott. Ő kiváló színész volt, de aki ebben látja először, az nem fogja elhinni. Nem olyan a karaktere, ami emlékezetes lenne a karrierjében, de őszintén szólva rutinból nyomja az egészet. Ez tulajdonképpen mindenkiről elmondható. A sok akció közben úgysem jut idő alakítani. Viszont máris nyilvánvaló, miért nem hullott ki a mozi az idő rostáján. Mert tényleg akciódús és látványos. A történelmi háttér viszont ürügy mindvégig, hogy legyen ok az újabb kalandozásra. A híres nindzsák közül látható Sasuke Sarutobi, Kirigakure Saizo, tehát pazar a felhozatal. Sajnos, a teljesen fölösleges misztikus erők ismétlődő előrángatása semmit nem tesz hozzá az izgalmakhoz, viszont végképp agyonvágja a hitelesség érzetét. (A visszaköszönő sci-fi mozzanatokkal végképp nem tudtam mit kezdeni, semmi szerepük nincs.) A végeredmény egyfajta "adventure-fantasy" lett. A fényképezés nálam nem igazán nyert, a vágás technika még kevésbé. A zene feledhető, bár nagy név jegyzi.

Harcra és látványra tessék számítani. Azokból bőven lesz. A vércsap néha szintén kicsordul. Elaludni nem fog a mozin senki, az garantálható. Klalandfilmnek nagyon megfelel, de azzal kész.

Ui: Az 1980-as években nálunk már egyszer hozzáférhető volt a mozi, még a hangalámondásos "hősi korszakban". Németföldről jött, így aztán mintegy negyven perccel rövidebb volt a jelenleg elérhető "uncut" változatnál. Azt kell mondjam, a cenzori olló nem tett rosszat neki, mert igazából az akkor hiányzó jelenetek igazi többletet nem adnak a történetnek. Pár keményebb képsor és néhány fedetlen kebel maradt ki. Meg a már általam fentebb kárhoztatott "űr-misztikum" percek, amikre aztán végképp semmi szükség nem volt ebben a féltörténelmi kalandfilmben.

imdb