Tokyo Decadence (aka Topaz) (1992)
A Nikkatsu Pinkből kiugrott rendező legnagyobb, egyben kultfilmje is. A címben szereplő elit kiüresedett életével foglalkozik, melyet csak különféle perverziókkal, itt kifejezetten pénzen vásárolt szado-mazochizmussal és kábítószerekkel szeretnének pótolni. A főhősnő, egy abszolút kislányos, naiv, mondhatnám buta, de rendes lány, aki ezen a területen tevékenykedik, mint kéjhölgy. Rajta keresztül ismerhetünk meg pár milliomost, s játékaikat. Bár lehet, hogy a nyolcvanas években ez megdöbbentő volt, de engem nem rázott meg túlzottan, főleg azután, hogy olvastam Brat Easton Ellis könyvét, az Amerikai Pszichot. Igazából ez a film nem is kemény, megdöbbentő, nem is erotikus, s nem is mond túlzottan sokat, bár lehet, hogy csak én láttam már túl sokmindent Mindenesetre nem akarok senkit eltántorítani, aki találkozik vele, mert nagyon szubjektív a megítélésem, s azért nem bántam meg, hogy láttam.