Japán gimnazista lányok kényszerből big bang jazz-bandát alakítanak, és keményen tanulni kezdenek, közben pedig megszeretik a zenét és a zenélést. Egyszerű a képlet: csinos, bájos és elbűvölő lányok (akikbe egyesével beleszerettem a végére... ^^), zene, méghozzá a jazz legkönnyebben átérezhető, leglendületesebb fajtája, a swing, és mindez megtűzdelve néhány viccel (amik egy része kissé erőltetettre sikerült, ezek miatt feszengtem is az elején egy kicsit, de szerencsére a végére elfogytak, illetve volt pár nagyon jó is, például a két gitáros lány volt barátjaik jelenetei). Az eredmény pedig egy nagyon kellemes és vidám film, iletve számomra egy kicsit több annál. Filmkritikusi szemmel nézve tudom, hogy vannak hibái a Swing Girls-nek, meg hogy eleve nem egy nagyon mély dolgokat feszegető film, de szerencsére nem vagyok hivatásos filmkritikus, úgyhogy szabadon élvezhetem a filmeket ^^, és nekem ez egy olyan film lesz, amit akkor is nagyon szeretek, ha ezt mások talán nem értik. A rendezést azonban még mindenképpen kiemelném, egyrészt a lányoknak a zenével való elkötelezettségük megszületése tetszik nagyon, másrészt az izgalmas részek (pl: részt vehetnek-e a versenyen vagy nem, nem izgulnak-e túlságosan stb), harmadrészt azok az emlékezetes jelenetek, amik olyan jól el lettek találva: az, ahogy ráéreznek a swing lüktetésére (az utcán, a lámpánál... csomószor visszanéztem azt a részt ^^), aztán meg az, ahol az utcán zenélnek, és először kezd úgy igazán menni, és a barátnőik meglátják őket.