belépés∆

Eli, eli lema, sabachthani? (2005)

Eli, eli lema, sabachthani? (2005)

iMDB 

 

Abszolút rétegfilm. Lehet szeretni, lehet utálni, de azt nem lehet rá mondani, hogy rossz, maximum, hogy nagyon távol áll az embertől. Az emberek döntő többségétől.

2015-ben az emberiséget különös vírus pusztítja, öngyilkosságba hajtva azt, akit megfertőz. Csak Japánban már 3 millióan haltak meg. Eközben két fiatal zenész elég különös stílusban tevékenykedik. Egyrészt összeszednek mindenféle használható vagy használhatatlan tárgyat, összeszerelik, erősítőre, samplerre, torzítókra kötik és próbálkoznak. Az eredmény a legcsekélyebb mértékben sem könnyen emészthető. Mondhatni szörnyű, de mégis valahogy klappol, illeszkedik a film egészéhez.

Eli, eli lema, sabachthani? (2005)

Szinte semmi dialógus, hosszú, elnyújtott jelenetek, nagytotálok. Aki ismeri a japán filmet, annak ez nem újdonság. Valahol talán a zen megtestesülése ez. Bár minimális a cselekvés, a kép mégsem unalmas. El lehet veszni a részleteiben, a szépségében, a néző aktív résztvevő, hiszen felfedezi, amit lát, és tudja szórakoztatni magát. Ehhez persze nagyszerű operatőr kell, aki kamerájával szépnek tud láttatni akár egy szinte teljesen üres szobát, vagy egy teljesen átlagos mezőt. Ebbe a lassú, nyugodt környezetbe vág bele néha Asano Electric Dragonból megismert torzított gitárja és játéka. Itt azonban nem annyira energikus, inkább amolyan végtelen, elmélázó. Persze azért szaggat. Hangulat kell hozzá, hogy az ember egyáltalán elviselje.

Mint ahogy a zenészek a filmben, úgy maguk a filmesek is kísérletezhettek. Nekem úgy tűnt, hogy leginkább a művészek, a rendező, az operatőr, a színészek a való életüket akarják belevinni a filmbe. Azt tudjuk, hogy Asano aktív gitáros és valami ilyesmi lehet a játéka is eredetiben. A zenész embernek pedig gyakran jutnak eszébe ilyesmi fantazmák: a saját muzsikájával megmenteni az világot.

El lehet gondolkodni e filmnek a lényegén, mondanivalóján és mélységein, de szerintem felesleges, minden kimondott szó bután hangzana. Ez amolyan jammelés eredménye, mint a jazzben, az alkotók összeálltak és kijátszották magukból belső dolgaikat. Érezni kell és nem érteni, ez itt a kulcsszó.

 

Hozzászólások   

#8 fea 2007-11-09 07:57
Igen, tényleg ezt jelenti! Köszi a kiegészítést! :-)
#7 Guest 2007-11-09 02:35
:roll: Elnézést, hogy csak így bepofátlankodok ismeretlenül ebbe a remek oldalba, feltűnt, hogy senki sem említi, mit is jelent a film címe. Szerintem azért illik ideírni, hogy ez az Újtestamentum egyik leghíresebb mondata, és a második eset, amikor eredeti nyelven, szó szerint Jézust idézik. A keresztfán kiáltja ezt, úgy fordítják, "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?"
#6 Guest 2006-10-08 16:15
"némileg hosszú"... :D Ez az Eureka a 217 perces film, nem? :eek:
#5 Guest 2006-10-08 13:55
Igen, láttam azt is. Némileg hosszú volt, és hasonlóan sajátos alkotás, mint ez :-)
#4 Guest 2006-10-07 18:10
ez a rendező készítette az Eurekát. Látta vki? nekem az nagyon tetszett.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Switching Goodbye Me (Tenkousei: Sayonara anata) (2007)

Switching Goodbye Me (Tenkousei: Sayonara anata) (2007)

Obayashi Nobuhiko filmje egy remake, aminek érdekessége, hogy az eredeti változatot 1982-ben szintén ő rendezte, az újraforgatás apropóját pedig az annak idején a Yokohamai Filmfesztivál legjobb filmjének választott történet 25. évfordulója adta. Az 1982-es változatot...

Confession of Pain (Seung Sing) (2006)

Confession of Pain (Seung Sing) (2006)

Confession of Pain (Seung Sing) (2006)iMDBA történet két főszereplője két rendőr, Hei és Bong. A történet legelején Bong-ot egy nagy családi tragédia éri, aminek hatására az addig absztinens nyomozó alkoholistává válik, valamint kilép a rendőrségtől...

Death Row Girls (Kuuga no shiro: Joshuu 1316) (2004)

Death Row Girls (Kuuga no shiro: Joshuu 1316) (2004)

Ezt a tipikus pink mozit úgy lenne illdomos bereklámozni, hogy hosszasan ecseteljük, kicsoda és miért érdekes a főszereplője, bizonyos Hoshino Aki. A már 30-as éveiben járó leányzó mind a mai napig Ogura Yuuko mellett a...

Sukeban Deka - The Movie (1987)

Sukeban Deka - The Movie (1987)

Míg a 70-es években a mangákból számtalan durva, véres, erőszakos és pornográf adaptáció került a mozikba, addig a 80-as évekre ez a tendencia erőteljesen megváltozott. A videokorszak beköszöntével az extremitások egyre inkább az alacsony költségvetésű,...