Ázsiafilm

Kungfu Mahjong (Jeuk sing) (2005)

 iMDB  

   Az ázsiai filmben és ezen belül is különösen a hongkongiakban nagy hagyománya van a szerencsejátékokkal foglalkozó filmeknek, külön stílusnevet is adtak nekik, ezek lettek a gambling movie-k. Azt hiszem elég csak a God of gamblers sorozatot megemlíteni, ami a 80-as 90-es évek fordulóján aratott hatalmas sikereket, a főszereplő Chow Yun-Fat volt. Wong Jing 2005-ös akcióvígjátéka ezen filmek hagyományait szeretné folytatni, több-kevesebb sikerrel.

   A sztori abszolút tipikusnak nevezhető, dióhéjban annyi, hogy egy átlagos, ám igen nagy dumájú mahjong játékos, West (Wah Yuen) ráakad egy fantasztikus emlékezőtehetséggel megáldott pincérre, Ah Wong-ra (Roger Kwok), akit a főnöke és egyben „pótanyja” ellenében is rábeszél arra, hogy próbálja ki a mahjongot, mert hamar meggazdagodna belőle. Természetesen a zöldfülű nagyon tehetséges a játékban is és hamar híre megy, hogy egy új zseni született. Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a fiú szerelembe esik, a kiválasztott a nagyon csinos Cheryl (Theresa Fu), azonban ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a lány egyéb kapcsolatai miatt nagy gondba kerülnek mind a ketten, aminek következtében Ah Wong elveszíti legendás tudását. Viszont közeledik a nagy mahjong bajnokság és addigra vissza kell őt hozni a normális életbe, ezért összefog West és a „pótanya”, Dorlina (Qiu Yuen), hogy legyen megfelelő ellenfele a gonosz Tin Gau-nak (őt a rendező, Wong Jing alakítja) és szép, de megközelíthetetlen Lady Phoenixnek (Jade Leung).

   Aki látta a Kungfu Hustle-t, annak West és Dorlina nagyon is ismerős lesz, hiszen gyakorlatilag ugyanazt a szerepet játszák itt is, mint a másik filmben. Dorlina szája szegletében az elmaradhatatlan cigarettával visz végig 1-2 nagy bunyót (amikor nunchakuzik, azon lehaltam). A kungfu jelenetekkel nincs is baj a filmben, látványosak, bár végig poénra vannak véve. A többi poén közé azonban néha sajnos néhány igen gyenge is belekerült. Ez azonban ne törje kedvét senkinek sem, a lényeg úgyis a mahjong a filmben. Aki már játszott 1-2 partit, annak rendkívül mulatságosak lesznek, úgy mutatják be, ki mennyire jó játékos, hogy hihetetlen „lapjárásuk” van, egymás után pakolják a sárkány-kongokat, meg a szél-kongokat, valamint további a valóságban igen ritka kombinációkat. A kameramozgással is sokat dobnak a látványon, a látványos faltologatásokkal, a „kövek” összeütögetésével, hangzatos bekiabálásokkal mutatják be a játék szépségét. Már csak ezek miatt is érdemes megnézni a filmet, a rendezés és a sztori hiányosságai, valamint a néhány gyenge poén ugyanis ezek élvezetét nem rontja el.