Swiri (1999)
Az Észak-koreai 8. speciális hadtest, a legjobban kiképzett északi hadosztály elrabolja a déliek által kifejlesztett legújabb és legfélelmetesebb robbanószert, a CTX-et. A déliek ráállítják a keresésre a két legjobb ügynöküket, akik mindig egy lépéssel az északiak mögött haladnak és előbb-utóbb gyanút fognak, hogy talán tégla van közöttük és egymást kezdik gyanúsítgatni. Közben közeledik az Észak-Dél focimeccs, amin részt vesz mindkét oldal politikai elitje is, a szálak pedig ehhez a meccshez vezetnek. Vajon melyik oldal tudja véghezvinni az akaratát?
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem ez a film nem tetszett. Az alapötlet sablonos, nagyon gonosz és nagyon ördögi, szinte legyőzhetetlen emberek próbálnak háborút szítani, amit a jólöltözött és szintén okos ügynökök próbálnak megakadályozni. Az akciójelenetek ugyan nagyon látványosak, de jellegzetesen olyanok, amiken az ember szétunja magát, mert előre tudja, mi fog történni. Mindenki lő mindenkire, a déliek rengeteg jól képzett kommandósa pedig nem tud lelőni néhány darab északi kommandóst (persze-persze). Van benne az ilyen megaköltségvetésű filmekbe kötelezően beleteendő autós "üldözés" is, ami itt ugyan csak egy száguldó autót takar a forgalomban, de látványos töréseket lehet így is bemutatni. Olyan kicsit, mint a német Cobra 11 sorozat, amit mindenki a sztrádán bemutatott ütközések miatt nézett, a történet nem érdekelt senkit se. Továbbá megmosolyogtató és ironikus, hogy a film erényeként lehet felhozni még azt is, hogy a bombán levő digitális visszaszámláló nem 0:00:01-nél áll meg, hanem egy kicsit hamarabb, talán azért, hogy ne legyen ennyire sablonos... A film elején látható északi kiképzős rész is csak a hatásvadászatra alkalmas, milyen brutális is az az északi népség... A sztoriba egyedül a romantikus szál és az abba beleépített (jókora) csavar hoz némi frissességet, de ezt leszámítva (és a film korát is figyelembe véve) semmi kiemelkedő nincs benne. Tulajdonképpen olyan az egész, mint amilyen a hongkongi akciófilm volt úgy a 80-as 90-es évek fordulóján, csak nincs benne azok hangulata, helyette az egész kicsit amerikaias feelinget hordoz. Szinte végig olyan érzésem volt a nézése közben, hogy ilyet már láttam valahol. Koreának megvan a maga sajátos filmes stílusa, nem értem, miért kell ilyen "amerikaias" filmeket készíteniük a sajátjuk helyett...
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.