belépés∆

The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

 

The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

 

Kim Yu-Jin alkotása igazi kasszasiker volt Koreában. Három hétig vezette a box office listát, majdnem négy millióan látták és mintegy 20 millió dolláros bevételt hozott a készítőknek. Egy tipikus blockbusterről van szó tehát, úgyhogy túl sok jóra nem érdemes számítani. A műfaját tekintve úgynevezett „fact-ion”-ről van szó, azaz egy valós tényeken alapuló történetet színeztek ki jócskán különféle romantikus elemekkel, hogy minél látványosabb legyen a produkció. Ezen a téren tulajdonképpen nincs is mit kifogásolni...

 

The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

Az időnként tényként, időnként mendemondaként számontartott dolgok egyike, hogy a puskaport eredetileg a Távol-Keleten találták fel többszáz évvel az európaiak előtt, csak a kínaiak nem lőttek vele, hanem tüzijátékokat pukkantgattak. A The Divine Weapon ezt az elméletet fejleszti tovább és azt mutatja be, hogy a címbeli Shingejeon fegyvert hogyan fejlesztették ki és állították a jó cél szolgálatába. A fegyver köré pedig egy igazi, sokat ígérő környezetet álmodtak meg, amiben már-már a wuxia hősök képességeivel vetekvő ügyességű kardforgatók, hódítgatni akaró császár, mókás mellékszereplők és természetesen a fegyvert kifejlesztésével megbízott karaktert egy nem akármilyen külsővel megáldott nő alakítja.
The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

A stáb mindent megtett azért, hogy egy látványos, szórakoztató kalandfilmmel rukkoljon elő, ami hellyel-közzel sikerült nekik ugyan, de jócskán vannak benne elemek, amik lerontják az összképet. A legfontosabb ezek közül a forgatókönyv bántó sablonossága. Nincsenek meglepetések, kínosan kiszámíthatóak előre a fordulatok és sok a túlságosan hosszúra nyújtott jelenet, amik alatt el-elkalandozott a figyelmem. Szintén csalódást okoztak a látványosnak szánt kardozós csatajelenetek, amiket sikerült alárendelni a forgatókönyvnek, így zseniális rendezői húzással szinte mindegyik éjszaka zajlik, így alig látni belőlük valamit. Tulajdonképpen a több mint 2 órás hosszból az utolsó mintegy fél óra sikerült csak olyanra, hogy a néző végül nem (annyira) keserű szájízzel hagyja ott a produkciót.
The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

Hiába ugyanis a hosszas felkészülés a zárójelenetre, a sok mellékes dolog bemutatása miatt magára a fegyverfejlesztésre alig tér ki a történet. A tervek már megvannak, tehát csak a kivitelezés hárul a csapatra, látványos kísérletre viszont talán ha kettőre kerül csak sor. A tapasztalt hibák javítgatása is elnagyolva kerül bemutatásra, nem igazán nevezném hihetőnek. Igaz, eleve a tervek megléte kétkedésre adhat okot, hiszen a korabeli mérnökök vajon hogyan tudtak ilyesmit létrehozni gyakorlatilag a semmiből? Persze egy ilyen félig-meddig fikción alapuló történetbe mindez belefér, de némileg több magyarázat talán nem ártott volna.
The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

A zárójelenet azonban szinte mindenért kárpótol. Egyrészt a harci taktikák látványos alkalmazása önmagában figyelemre méltó (és végre nem éjszaka zajlik a csata!), másrészt a nem is rossz grafikával összehozott legyőzhetetlen fegyver pusztításának bemutatása igencsak érzékletesre sikerült. Ugyan a napot eltakaró nyílzápor effektje kissé sablonosnak számít már, de maga a pusztítás abban a korban valami olyan döbbenetes élményt nyújthatott, mint a 20. században az atombomba. Egy fegyver, ami ellen nincs védelem. Melyik hódító ne vágyna ilyenre?
The Divine Weapon (Shin ge jeon) (2008)

A Cinema Service, ami 2003-ban a Silmido-val elkezdte ezt a „fact-ion” trendet, üzleti szempontból jól járt a legújabb alkotásukkal, azonban a minőségét tekintve ez sem több a sokat ígérő, ám végül csalódást hozó nagyköltségvetésű koreai daraboknál. Kár érte, de azért az utolsó fél óra miatt talán megéri végigülni az egészet.

iMDB


Trailer

Hozzászólások   

#3 somesz 2010-08-14 17:17
Nem értem mi a baj ezzel a filmmel? Egy laza kalandfilm, amolyan Indiana Jones és hasonló kikapcsoló móka. Van benne minden.
#2 Z 2009-04-05 11:06
Komoly hangvételű film. Többnyire mindvégig próbál a realitás talaján maradni. A karakterek nem rendelkeznek szuper erővel,nem tudnak repkedni,esendő k,sebezhetőek–é s ez ebben a történetben jó. Szerencsére hiányoznak belőle a szokásos blőd poénok is. Engem jobban emlékeztetett egy Hollywood-i történelmi eposzra-, mint pl.:a Gladiátorra vagy a Trójára,ha azokhoz nem is tud felnőni-, mint a hasonló Ázsiai produkciókhoz. És végre egyszer –vigyázat spoiler!!! –nem hal meg a film végén a főhősnő.
Nekem nagyon tetszett,még ha kategóriájában nem is a legjobb alkotás,de szerintem kihagyhatatlan darab.
#1 Gianni 2009-03-17 13:37
A szerkezet lenyűgöző, létezett, ráadásul működött is (lásd a wikipedia "Singijeon" szócikkét, és a fegyverből néhány darab a mai napig látható a koreai múzeumokban), bevetették északról betörő barbárok és a japán kalózok ellen is. Félelmetes belegondolni, hogy ma valószínűleg nem ülnénk itt, ha ez már a maga korában széles körben elterjed...
Az alapsztori és a történelmi háttér tehát bámulatos és tiszteletet parancsol, de hogy ebből megint egy vérszegény blockbustert hoztak ki, az már dühítő. Amikor elkezdtek drámázni, már kapartam magam - természetesen a színészi játék néhol jócskán alacsony színvonala miatt.
Hogy ezek bármit el tudnak szúrni, döbbenetes. Összességében nézhető, de tényleg sokat ígér, aztán csalódást okoz. Kár érte.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Sure Death! (Hissatsu!) (1984)

Sure Death! (Hissatsu!) (1984)

A közismert szamuráj, nindzsa és jakuza történetek mellett vannak a japán kalandfilm világnak mifelénk kevésbé frekventált részterületei is. A nagyvárosok "dzsungele" nem csak a modern korban számít veszélyes területnek, már a Sógunátus korában sem ártott...

Shadow Warriors (Kage no Gundan) (1980)

Shadow Warriors (Kage no Gundan) (1980)

  A japán filmiparban időnként hullámokban követik egymást a témák. A nindzsák világát a SHINOBI NO MONO sorozat után kissé hanyagolták, bár ez azért nem jelenti azt, hogy ne készültek volna ilyen témájú alkotások. A nagy...

Anthony Wong Chau-Sang

Anthony Wong Chau-Sang

„Anthony Wong… nagy valószínűséggel a legdühösebb ember Hong-Kongban.” (Simon Yam)Wong Chau-Sang 1961 szeptember 2-án született, egy kínai anya és egy brit tengerész apa fiaként, aki elhagyta a családot még Wong gyerekkorában. Az iskolában sohasem volt...

The Silver Season (Giniro no season) (2008)

The Silver Season (Giniro no season) (2008)

Egyszerre örömteli és sajnálatos, hogy a japán filmipar egyre több bevételt és egyre drágább filmeket produkál. A látvány és a kivitelezés terén (ami korábban is magas színvonalú volt egyébként) egyértelműen látszik az elsősorban technikai fejlődés,...