Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, Takeda Rina, aki 10 éves korában egy karatebemutatón apja vereségét látva fejébe vette, hogy ő bizony karatemester lesz. Miközben lelkesen dolgozott ezen (a shaolin-ryuu ágban shodan szinten van, ha minden igaz [harcművészek, írjátok meg, mit jelent ez magyarul!]), mellékesen szerencsét próbált a 2005-ös Morning Musume audition-ön is, ahol szerencsére nem járt sikerrel. Ő lehet, hogy nem így érezte, viszont a Kusumi Koharu rajongók szegényebbek lennének egy idollal, a Hirosue Ryouko-éra emlékeztető mosollyal megáldott Rina pedig nem illett volna bele a magukat illegető sztárocskák sorába. Egy évvel később, immáron a karatét bevetve a Stardust Promotion akciósztár tehetségkutatóján indult, de könnyűnek találtatott. A kitartás azonban eredményt hozott, hiszen a Shaolin Girl akciókoreográfusa fantáziát látott benne és 2009-ben végre debütálhatott, mégpedig a High Kick Girl cuki főhősnőjeként.
A sztori tökéletesen puritán és célratörő, nincs benne semmi felesleges sallang. Adott egy lány, Tsuchiya, aki minden pillanatban a saját erejét szeretné megtapasztalni, elsősorban azzal, hogy a mestere végre élesben kiálljon ellene. A mester azonban erre nem hajlandó, inkább igyekszik a lányba és a többi tanítványba is azt belesulykolni, hogy a karate nem arra való, hogy leverjünk mindenkit, hanem arra, hogy megvédjük magunkat. Tsuchiya persze belesétál egy csapdába, amit a mesterrel szemben egy 15 évvel ezelőtti eset miatt nagyon ellenséges rivális csoportosulás, a Kowashiya eszel ki. A yakuzákra emlékeztető bagázs ellen a mesternek egyedül kell felvennie a harcot. De vajon képes lesz-e rá?
Mint már sokszor megtapasztalhattuk az elmúlt években, a japán akciófilm műfaja a közönségfilmek közül szinte teljesen kiveszett, csak néhány fanatikus, harcművészeti múlttal rendelkező rendező próbálkozik ilyesmik készítésével, sajnos behatárolt, javarészt B-filmes lehetőségekkel. A legismertebb közülük Tanigaki Kenji (Faithful Warriors, Legend of the 7 Monks), de próbálkozott a műfajjal többek között Kashihara Tatsurou is (Persona), hozzájuk csatlakozott ezzel a produkcióval Nishi Fuyuhiko.
Ezzel el is érkeztünk a produkció legnagyobb problémájához. Az, hogy szinte nulla költségvetésből készült, nem annyira zavaró (bár röhejes, hogy a fő jelenet egy mezei tornateremben lett felvéve), a stáb hozzá nem értése már annál inkább. Nishi alapvetően akciókoreográfus, mellette pedig producer, rendezőként ez volt az első próbálkozása. Ő és az operatőr sem állt a helyzet magaslatán, mert nem azzal voltak elfoglalva, hogy jó filmet forgassanak, hanem azzal, hogy minél hosszabban láthassunk karatebemutatót. Ennek megvalósításához a legegyszerűbb és legigénytelenebb módszert választották, belassították az összes jelenetet, ami ahhoz vezetett, hogy végtelenül lassú lett a tempó. Ráadásul a legjobbnak ítélt pillanatokat újra és újra visszajátszák, de teljesen ritmustalanul, összevissza, így teljesen elveszik a harcok varázsa. Ha csak 1-2 örökbecsű darabot megnéztek volna a 90-es évek HK felhozatalából, rájöhettek volna, hogy ez így nem megoldás.
A harcok másik problémája, hogy az egy a sok ellen típusú ütközetek megkoreografálása finoman fogalmazva is nagyon gyenge lett, hiszen a 60-as évek kungfu akcióit idézik, amikben sok statiszta csak a háttérben melegített, várva a sorára, hogy a főhős mikor fogja végre őket is állon rúgni. Ebben a formájában a hosszas zárójelenet, aminek az egész sztori savát-borsát kellene adnia, idegesítően rossz. Pedig a karaktereket viszonylag jól eltalálták, a magányos, földöntúli higgadtsággal bíró mester valóban tiszteletet parancsoló figura, a vadóc kislány sem rossz, a kowashiya tagjai pedig egytől egyig különféle yakuzafilmekből lettek előrángatva.
Nishi első rendezése tehát akciófilmként egyértelműen megbukott, viszont az látszik belőle, hogy volna elegendő talentum a szigetországban ahhoz, hogy újra régi fényében ragyoghasson a japán akció. Naka Tatsuya (ő egyébként a Black Belt-ből lehet ismerős) és Takeda Rina párosa akár az új Sonny Chiba-Shihomi Etsuko párosként is működhetne, a kérdés csak az, hogy lát-e fantáziát valamelyik nagyobb filmstúdió a műfajban. A hongkongi produkciók sikerét elnézve biztos, hogy érdemes lenne áldozni rá...

Eredeti cím: ハイキック・ガール！
iMDB