Kim Ki-duk
| 
1960. december 20-án született a dél-koreai Bonghwában. Nehéz gyermekkora volt, apja gyakran bántalmazta. 9 éves korában Szöulba költözött családjával. Korán abba kellett hagynia az iskolát. Alkalmi munkákat vállalt 17 éves korától, majd ötéves szolgálatot teljesített a haditengerészetnél 20 éves korától, ezután egy papi szemináriumban foglalkozott csökkentlátású emberekkel.
Ebben az időben kezdte újra kedvenc gyermekkori elfoglaltságát, a festészetet és hogy ebben a szakmában tudjon elhelyezkedni, 1990-től képzőművészetet tanult Párizsban. Miután 1992-ben visszatért Koreába, forgatókönyvíróként kezdte pályafutását. 1993-ban elnyerte a legjobb forgatókönyv díját a Forgatókönyvírói Oktató Intézettől az A Painter és A Criminal Condemned to Death című munkáival. Rendezőként az alacsony költségvetésű Crocodile című filmmel debütált 1996-ban. Mikor kiadásra került alkotása, a kritikusok valóságos dícshimnuszokat zengtek róla. A rákövetkező filmjei miatt viszont mind a nézők, mind a filmesztéták kígyót-békát kiabáltak rá a szavakba nehezen önthető karakterek, a megrázó képsorok és sajátos üzenetek okán. Kim Ki-duk műveinek szereplői a társadalom legalsó rétegeiből kerültek ki, kitaszított emberek. Ilyen szélsőséges körülmények között vitte vászonra a karakterek lelke mélyén rejtező ártatlanságot groteszk és bűnös vívódásaik által. Miután a rendező munkáit sorra jelölték külféle nemzetközi filmfesztiválok során, egyre ismertebb lett neve és a hétköznapi filmnézők elkezdtek érdeklődést mutatni iránta. A Bad Guy című filmjével 700 ezer mozilátogatót vonzott a helyi filmszínházakba, ami tovább növelte népszerűségét és egy lépéssel közelebb került a fősodratú filmvilághoz. A következő alkotásainak is kedvező volt a fogadtatása világszerte, mint például a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél... és Tavasz, mely a koreai mozit képviselte az Oscar-díj Idegennyelvű kategóriában, vagy mondjuk a Samaria (Az irgalmas lány), mely az Ezüst medve díjat nyerte el az 54. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendező úr persze azóta sem hagyott fel munkásságával, évente megörvendezteti az azóta jókorára duzzadt rajongótáborát egy-egy filmmel.
Idézetek Kim Ki-duktól:
{xtypo_quote}
- Ha látok valamit, amit nem értek, készítek egy filmet róla, hogy megértsem.
- Apám a Koreai-háború veteránja. Katonai felfogásban nevelt. A verés mindennapos dolog volt. Már nem érzem a fájdalmat.
- Először megszállták Koreát a japánok. Aztán jött a Koreai-háború és az amerikai megszállás. Ezek után természetes, hogy maradnak hátra militarista hatások. De ezek elvontak maradnak, nem érzékeli az ember az elnyomást és a dühét önmaga ellen fordítja. Korea egy megtört nemzet.
- A filmjeimben látható erőszakban nincs semmi provokatív. Részemről ez egyfajta mágia. Két ember viszonya egymáshoz, a szerelem, vagy a vonzódás mágiája, ami egyedül az erőszakban, mint kifejezőeszközben található meg.
{/xtypo_quote}
Források:
