IMDb 

Főszereplők: Ishihara Yujiro; Uchida Ryohei; Narita Mikio

Rendezte: Masuda Toshio

(1972, 90 perc)

Az 1960-as évek közepe minőségi változást hozott a szamurájfilm műfajában, majd valami hasonló dolog zajlott le a 70-es évek elején. Hogy jó volt-e az új irány, vagy rossz, döntse el mindenki maga, ízlés dolga. Ekkoriban egyfajta "minibumm" zajlott le a japán filmiparban, amely elsősorban a manga sorozatokon alapuló LONE WOLF AND CUB filmek sikere inspirált. Természetesen más szamurájos mangák filmrevitele követte a mára már legendává lett nagy elődöt. Ilyen volt a KAGE GARI.

A Tokugawa shógunátus a végét járja, pénzügyi lehetőségei kimerülőben vannak. Ezért minden lehetséges módon új bevételi forrásokra akarnak szert tenni. A kormány nindzsái kíméletlen módszerekkel teszik tönkre a klánokat, hogy elkobzott birtokaik a központi forrásokat erősítsék. Ez a sors várna az egyik kis hegyvidéki klánra is, ám nekik van egy titkos ászuk. Az első shógun által adományozott menlevél esélyt adna a túlélésre, de el kell juttatni Edóba. A hegyeken át vivő út hosszú és veszélyes. Három tapasztalt nindzsavadászt fogadnak fel, akiket személyes gyűlölet fűt az "árnyékok" ellen...

Amint az sejthető, kalandfilmmel van dolgunk. A valós történelmi háttér egy-két mozzanat után eltűnik és átadja a helyét az akcióknak. A nindzsavadászok előző életének bemutatása jó kis valóságszagú drámát is lehetővé tett volna, de a történet más irányba halad. Fő cél, hogy minél több akció, harc kerüljön terítékre és ebben nem szenvedünk hiányt.

A 3 főhős ügyesen kiegészíti egymást. Jubei, a sokat szenvedett vezér elkötelezett harcos. Ishihara Yujiro (Incident At Blood Pass) a korszak népszerű énekese, színésze volt, de mint harcos is megállja a helyét. "Holdfény" megjárta a Poklot a családja elvesztésekor, de ezt határtalan önfegyelemmel viseli. Narita Mikio (Yagyu Conspiracy) rendkívül elegáns vívása a film egyik erőssége. "Napfény" más fából lett faragva. Ő semmit és senkit nem tisztel, állandóan a nőket hajkurássza, nagy bajkeverő, de a kardok előkerülésekor már nem ismer tréfát. Uchida Ryohei (Samurai Wolf) számos szamurájfilmet vitt el a hátán. Mindhárom főhős jó vívó és színész, kiválóak a kaszkadőrök, eddig rendben van a dolog. Az alkotógárdában sajnos a zeneszerző és a rendező bizonyultak kakukktojásnak. A zene kifejezetten tönkreteszi a film hangulatát, bár ez a rendező hibája is, aki a legközhelyesebb filmes megoldásokat használja. Számos ügyetlenül beállított jelenet rontja el a kevés drámai pillanat értékét.

A filmet elsősorban az akciójelenetek teszik elfogadhatóvá. A látványos, kemény összecsapásokban literszámra fogyott a művér, az egyik legnagyobb mészárlást rendezték meg. Összességében a film csak mint szórakoztató mozi jöhet szóba, nem túl magas igényekkel. Olyan, amilyet a nagyközönség a szamurájos filmekkel összekapcsolni szokott, pláne az, aki a valóban jó alkotásokat nem ismeri. (Akció, vérontás, villogó kardok, hadd borzongjon a nagyérdemű...) Laza "esti mesének" elmegy, pláne ha belegondolunk, hogy eredetileg a Grimm történetek is rémmesének számítottak...