Road MovieElég kényes erről a filmről írni, főleg felvállalni azt, hogy tetszett. Érdekes, mert pont azért nehéz írni róla, mert a homoszexualitás a fő témája, amit szintén nehéz lehet felvállalni, kockáztatva a megbélyegzést. Én is félek egy kicsit ez utóbbitól, pedig nem vagyok homokos, sőt elég visszataszítónak tartom a dolgot a maga naturális valójában. A film nagyon keserédesen kezeli ezt a kérdést, hol nagyon durván, hol nagyon finoman, mindenestre egyáltalán nem megszokott módon, és igazából ez tetszett meg benne.
A történet nem valami bonyolult, igazából csak keret a két főszereplő férfi találkozásához. Az egyikük fiatal pénzember, aki egy üzleten elveszíti az összes pénzét, s vele együtt a feleségét és az életét is. Összeomolva kikerül az utcára, ahol "kezelésbe veszi" egy szintén homeless volt hegymászó, aki női szemmel valószínűleg szívdöglesztő lehet.
Nagyon szerettem, ahogy a rendező a színekkel játszik, ill. az egész film atmoszféráját. Alapban nagyon szeretek utazni, hihetetlen izgalmasnak találom. Egy jó road movie képes felkelteni bennem ugyanezt az izgalmat, ezért szerettem a Vibratort is. Rettentően izgalmasnak tartom a világ megtapasztalható sokszínűségét, képes vagyok egészen elveszni a részletekben, akár egy tárgyról, akár egy emberről és történetéről van szó. Ez a film minden ilyen terű igényemet kielégítette, aki azonban a táj és az emberek viszonyának véltozásában nem talál semmi izgalmasat, az kerülje, inkább ne nézze meg ezt a filmet, mert unalmasnak fogja tartani.