Oh Brothers!
A film első 10 percében úgy voltam, hogy kikapcsolom a francba az egészet, teljesen érdektelen, zagyva, tucat semmilyen filmnek indult, de szerencsére hamar megváltozott. Sang-wu lesifotósként "dolgozik", ám mellékesben pénzbehajtónak szegődik egy maffiózóhoz, a dolgok ott kezdenek bonyolódni, amikor a rég nem látott apja meghal, és kiderül, hogy van egy 12 éves féltestvére. Ez a testvér, akit egyébként a Lee Beom-su alakít egy különös betegségben szenved, mégpedig hogy túl hamar öregedik, 12 évesen kemény 30-asnak néz ki. Nem egy nagy szám a történet, de normál tempóban halad, nincsenek benne idiótaságok, és jókat is lehet rajta röhögni, még ha nincs is olyan sok poén benne. Egyértelmű, hogy Lee Beom-su nagyon sokat tett a filmhez, ahogy adja a debil 12 éves srácot az valami kegyetlen, de nem is a színészi alakítása az ami eget rengető, hanem amilyen fejeket vág. Érdemes megnézni. 3/5
Tears
Na ez kemény film volt, biztos vagyok benne, hogy a mai koreai filmiparban ilyet nem engednének vászonra, vagy legalábbis nem nagyon reklámoznák. 2000-2001-es film, de megnézve inkább olyan 95' környékére tenném. Hangulatilag és képi világában nagyon hasonlít Fruit Chan filmjeire, noha nem annyira profi, inkább készülhetett egyfajta lázadó filmnek fiataloknak. Érdekes, hogy a 90-es években jóval komolyabb témák voltak, tele voltak erőszakkal, prostikkal, sex-el, abortusz kérdésével, politikával, fiatalok gondjával és még lehetne sorolni, sokkal több minden volt megengedett és sokkal több mindent lehetett megmutatni akkoriban én úgy érzem, hogy ennek van köze Kim Ki-duk-hoz azt nem tudom, de ő is egy hasonló vonalat képvisel. Maga a film nem egy nagy szám, úgy értem, hogy a sztori, a párbeszédekben nem sok érték van, vagy nem mondanak sok okos dolgot, de a prezentáció, az nagyon nagy. Motoron őrült rock zenére szaggató fiatalok, meztelenkedés, koszos kínai belváros hangulatát idéző képek, bunyó, és az hogy a szereplők teljesen átlagosok, értem ezalatt a kinézetüket, semmi smink, semmi divatos ruha, mintha tényleg utca gyerekek lennének. Miután ezt a filmet megnéztem úgy érzem leginkább 90-es években készült koreai filmeket kell néznem, mert rohadt jók.
Mint film 3/5, de nekem 4/5 a stílus miatt.
