Lin Chin Hsia 1954 november 3-án született Tajvanon, Taipei-ben. Tanulmányait a Taiwan Chingling Girls’ Secondary School-ban, majd a Tanjiang General Education College-ben végezte. 1972-ben, 17 évesen fedezte fel egy filmes producer, miközben Taipei egyik utcájában sétálgatott. Hamarosan már első filmjét forgatta, ám az Outside the Window című alkotást sohasem mutatták be különféle „legalizálási” problémák miatt.

Ez azonban nem szegte kedvét a tajvani producereknek, akik további szerepeket adtak a fiatal, törékeny lánynak, aki hamarosan Taiwan egyik legnagyobb szupersztárja lett, ráadásul a „betiltott” filmben bemutatott románcot a való életben is eljátszotta filmbeli partnerével, Chin Han-nal, ám az úriember házas volt, így a kapcsolat nem tartott sokáig. A népszerű romantikus regényíró, Chiung Yao történeteit már abban az időben is előszeretettel filmesítették meg (egyébként mind a mai napig kiváló forrásnak tartják, többek között Vicki Zhao is az ő tollából született Princess Pearl sorozattal futott be), így Lin többek között olyan romantikus filmekben mutathatta be tehetségét (és nem mellékesen szépségét), mint az 1974-es Girl Friend, de Yao munkáin kívül is olyan népszerű filmekben játszott, mint a Ghost of the Mirror, a Chun Chun’s Love, a Misty Dazzle, vagy a He Loved Once Too Many.


Már ezen filmek némelyikében is együtt játszott Charlie Chin-nel, aki a későbbiek során szintén fontos szerepet töltött be az életében. Persze Lin fürdött a népszerűségben, a 70-es évek közepén már a mandarin nyelvterület egyik elsőszámú kedvencének számított. 1976-ban a menetrendszerű romantikus filmek mellett (Yesterday Today Tomorrow, Different Love, Run Lover Run, Qiu Ge) egy háborús dráma, a második világháborús japán invázió borzalmait bemutató The Longest Bridge egyik főszereplőjeként is tündökölt. Ahogy az lenni szokott, a hírnévvel együtt járó nyomás is egyre inkább nehezedett rajta, aminek következtében az 1977-es filmszerepek után (Orchid in the Rain, The Dream of the Red Chamber, The Love Affair of Rainbow, Cloud of Romance, 800 Heroes) egy időre Kaliforniába költözött, hogy ott folytassa tanulmányait. Az „útra” Charlie Chin is elkísérte, akivel az Újvilágban el is jegyezték egymást, ám kapcsolatukra némileg rányomta bélyegét, hogy Lin korábbi partnere, Chin Han válásának okával kapcsolatban Lin neve is felmerült.


Miközben ingázott Taiwan és az USA között, néhány filmet is forgatott (1978-ban a Misty Moon-t, egy évvel később a The Wild Goose on the Wing-et, az A Love Seed-et és az A Love Under a Rosy Sky-t), valamint megtörtént a debütálása Hongkongban, mégpedig a szintén 1978-as Love of the White Snake című filmmel, ami már előfutára volt a műfajváltásának. Ugyan továbbra is forgatott Tajvanon egészen 1982-ig (Poor Chasers, Magnificient 72, The Marigolds, The Lily Under The Muzzle), ám új kalandok várták.


Amikor befejezte (vagy otthagyta?) amerikai tanulmányait, visszatért, ám immár nem Tajvanra, hanem Hongkongba, ahol a romantikus történetek helyett a fantasy akciófilmekben csillogtathatta képességeit. A sort az 1980-as Victims of the Assassin nyitotta, majd a Love Massacre követte egy évvel később, a szekér azonban igazán 1982-től kezdve lódult meg. Az évet a Jackie Chan főszereplésével készült Dragon Attack-beli szereppel nyitotta, majd következett a Lover Beware című wuxia, amiben Derek Yee-vel játszott együtt, valamint szintén ebben az évben került a mozikba a Golden Queen’s Commando és a folytatása, a Pink Force Commando, amik műfaját leginkább úgy lehet meghatározni, hogy a későbbi, Jackie Chan által rendezett The Inspector Wears Skirts sorozat előfutárai egy kis exploitation beütéssel, valamint rengeteg humorral. Egy évvel később egy film erejéig visszatért szülőföldjére, Tajvanra, természetesen immár ez is egy wuxia volt Lone Ninja Warrior címmel. Két kevéssé ismert hongkongi filmje mellett (By Love Possessed, All the Wrong Spies) ez évben forgatta első filmjét Tsui Hark rendezésében, a Zu Warriors from the Magic Mountain-t, az alakításáért pedig megkapta első HKFA Legjobb Színésznő jelölését. A film a benne használt különleges effektek használata miatt forradalmasította a hongkongi filmgyártást, míg az immár a Brigitte nevet „felvett” Lin-t beemelte Hongkong legelismertebb színésznői közé.


Mindennek ellenére karrierjében két, relatíve csendesebb év következett. 1984-ben mindössze Ringo Lam The Other Side of Gentleman-jében játszott, míg újabb egy év elteltével a gyengécske Phoenix the Raider főszereplője volt (ezúttal Venus Lin néven), valamint az Aces Go Places sorozatban elhíresült Karl Maka rendezésében készült Thirty Million Dollar Rush című blődlibeli szerepe mellett egyetlen komolyabb színészi teljesítményt igénylő filmje volt, mégpedig Jackie Chan Rendőrsztorija, amiben az általában rettenthetetlen hősnőket játszó Brigitte egy rendőri védelem alá kényszerülő tanút játszott. A szerepért megkapta élete második HKFA Legjobb Színésznő jelölését.


A Rendőrsztorit egy újabb Tsui Hark rendezés, az 1920-as években játszódó Peking Opera Blues követte, amiben egy lányt játszott, akinek el kellett árulnia apját, valamint a Dream Lovers-ben hosszú idő után ismét megmutathatta, hogy nem felejtett el romantikus karaktert alakítani, a partnere ezúttal Chow Yun-Fat volt. Kirk Wong True Colors című krimijében, ami egy 1938-as klasszikus, az Angels with Dirty Faces remake volt, szintén fontos szerepet játszott, míg Chung Sun drámájában, a Lady in Black-ben egy családanyát alakított, aki szerencsejáték-függő férje miatt kerül jókora bajba a munkahelyén (és a család is megsínyli a dolgot), valamint Ann Hui is őt választotta aktuális romantikus drámájának, a Starry is the Night-nak a főszerepére.


Közben magánéletében is változások történtek, Charlie Chin-nel való mintegy 10 éves kapcsolata zátonyra futott, karrierjében pedig átmenetileg egy újabb csendesebb időszak kezdődött. 1989-ben és 1990-ben csak 1-1 filmben játszott, ezek közül a ’89-es Web of Deception egy, a nők egymás közti bizalmatlanságát bemutató jópofa, ám felejthető thriller volt, a Red Dust pedig egy kínai írónő és egy, a japánokkal együttműködő kínai áruló szerelmét bemutató második világháború idején játszódó romantikus dráma. A film a remek rendezésnek, a pazar szereposztásnak és a nagyszerű zenének köszönhetően rengeteg díjat gyűjtött be, Brigitte a Golden Horse Film Festival Legjobb Színésznő díját kapta meg érte.


Brigitte sokadik virágzása 1992-ben startolt, ezúttal immáron nemzetközileg is elismertté téve a nevét, ami valósággal egybeforrt az újra kitört wuxia divattal, Tsui Hark szerint pedig ekkoriban vált leginkább rengeteg kínai férfi nőideáljává. Ez az időszak mindössze mintegy két évig tartott, de így is 18 filmszerepet ölel fel, közülük több is a hongkongi film legjobbjai közé sorolható. Az egész az 1966-os Dragon Inn remake-jével, a New Dragon Inn-nel kezdődött 1992-ben, amiben Brigitte egy férfinak öltözött harcost alakított, akárcsak a Royal Tramp mindkét részében. Ez utóbbi egyébként elsősorban vígjátékként fogható fel és csak másod- (sokad-) sorban wuxiaként, erre mind a rendező (Wong Jing), mind a főszereplő (Stephen Chow) neve elég bizonyítéknak. Eric Tsang szintén könnyedre vett wuxiaparódiájában, a Handsome Siblingsben is vannak részek, ahol „férfit” alakít, persze a férfi főszereplő, Andy Lau azért rájön a turpisságra. Szintén 1992-ben mutatták be a külföldön talán legismertebb szerepét, azaz Asia the Invincible-t a Swordsman sorozat második és harmadik részében, az előbbiért megkapta harmadik HKFA Legjobb Színésznő jelölését (a díjátadók bírálata lehet, hogy Hongkong vitán felül egyik legnagyobb színésznőjeként sohasem kapta meg ezt az elismerést). Egy film erejéig pedig újfent hazatért Tajvanra, ez volt a The Peach Blossom Land, amiben két tajvani színjátszó csoportnak kell ugyanazon a helyen próbálnia két külön darabot.
Egy évvel később Wong Jing aktuális vígjátékában, a Boys Are Easy-ben játszotta a három főhősnő egyikét, akiket apjuk szeretne férjhez adni. A Swordsman filmek forrásául is szolgáló Louis Cha regények közül a The Eagle Shooting Heroes-t rendező Jeffrey Lau a Harmadik Hercegnő szerepére szerződtette Brigitte-t, majd Yuen Biao partnere volt a Deadful Melody-ben, amiben egy lányt játszott, aki szülei haláláért akar bosszút állni. A finoman fogalmazva is változó minőségű munkákat készítő Clarence Fok közepes akcióvígjátékában, a The Black Panther Warriors-ban is ő játszotta a női főszerepet, majd következett két újabb wuxia klasszikus, a The Bride with White Hair két része. A Yusheng Liang regényéből adaptált romantikus hangulatú gyönyörű látványvilágú filmekben Brigitte partnere Leslie Cheung volt.


1994-ben Woo-ping Yuen Fire Dragon-jében ő játszotta a címszerepet, egy gyilkost, akit „megszelidít” a szerelem, Taylor Wong The Three Swordsmen című munkájában ismét egy férfit alakított, míg a Dragon Chronicles: The Maidens-ben egy réges régi kínai fantasytörténet főszereplője volt Gong Li és Man Cheung társaságában. A világhírű rendező, Wong Kar-Wai szintén igyekezett meglovagolni a wuxia filmek sikerét és ő is egy Louis Cha műből forgatott filmet Ashes of Time címmel, amiben Brigitte egy olyan karaktert játszott, aki folyamatosan váltogatta a nemét. Közös munkájuk Wong következő filmjében, a Chunking Express-ben folytatódott, aminek első szegmensében Lin egy szőke parókában pompázó titokzatos bérgyilkosnőt alakított, akihez „hozzácsapódik” Kaneshiro Takeshi.
Brigitte Lin karrierje ezzel a filmmel gyakorlatilag véget ért, meglehetősen hirtelen. 1994-ben férjhez ment az Esprit Holdings Ltd. elnökéhez, Michael Ying üzletemberhez, a korábban elfogadott filmszerepeit még eljátszotta, újabbakat azonban már nem vállalt, inkább a családjára koncentrált és újfent Kaliforniába költözött. Immáron 2 lány édesanyja, az első 1997-ben, a második 2001-ben született. A filmezéstől és a közszerepléstől is teljesen visszavonult, ugyan két film narrátoraként még hallható volt a későbbiekben is (Bishonen, Peony Pavilion), ezeket leszámítva azonban még interjúkat sem vállalt el.

 

Mintegy 20 éves karrierje során a valaha élt legnagyobb kínai színésznők egyikévé vált, ám míg nemzetközi ismertsége nem vetekszik Maggie Cheung, vagy Michelle Yeoh hírnevével, kínai nyelvterületen azonban egyöntetűen elismerik képességeit. A 90-es évek elején kitört wuxia láznak egyértelműen a legnagyobb alakja volt, hirtelen visszavonulásával a műfaj gyakorlatilag megszűnt létezni. Egy anekdota szerint, mikor Tsui Hark megemlítette John Woo-nak a 80-as évek elején, hogy filmet szeretne forgatni Brigitte főszereplésével, akinek maga is nagy rajongója volt, Woo azt felelte neki, hogy „ha sohasem forgattál filmet Lin Chin Hsia-val, akkor egyáltalán nem is forgattál filmet”. Mikor Brigitte-nek mesélték ezt a történetet, mosolyogva csak annyit fűzött hozzá, hogy „Ha ez így van, akkor Woo sohasem rendezett filmet.”.


A korai filmeknél van némi kavar az iMDB-n, hogy melyik HK és melyik tajvani produkció, ha esetleg rosszul írtam valamit, az emiatt történt. A magánéleti részeknél is vannak ellentmondó állítások a források között, remélem, nincs túl sok hiba így sem a szövegben.