Ma 2012. május 26., szombat, Fülöp és Evelin napja van.
Ming Ming (2006)
| Ismertetők - Hongkong |
Ming Ming (2006)
A történet egy modernkori wuxia mese is lehetne akár. A címszereplő hölgy egy remekül kiképzett „harcos”, aki furcsa fémgolyókkal „lövöldözik” és ellop 5 milliót készpénzben, valamint egy dobozt a Cat néven futó maffiavezértől. A pénzre azért van szüksége, mert a szerelme azt mondta neki, minden vágya, hogy legyen 5 milliója és elmehessen Harbin-ba. A lopás után a menekülésben segítségére van a lojális, de nem túl ügyes harcos Tu, akinek egyedül a futás az erőssége. A menekülés során jön a klasszikus tévedések „vígjátéka”, Tu ugyanis Ming Ming hasonmásába botlik bele a megbeszélt találkozóhelyen, Nana-ba, aki (minő véletlen) szintén ugyanazt a férfit keresi (és tartja szerelmének), mint Ming Ming. A titokzatos D (ő az álomférfi, aki mindenkinek ugyanezt az 5 milliós mesét adja elő) után pedig megkezdődik a hajtóvadászat.
Mint a bevezetőben leírtam, Susie Au nem kifejezetten tudott túllépni a videoklipes hagyományokon. A film eleje teljesen olyan, mint egy videoklip, gyors vágások, képi trükkök (szaggatás, „fagyasztás”, rengeteg CG), természetesen az egyébként nagyon stílusos zene sem maradhat el belőle. Tulajdonképpen az egész akár lenyűgöző is lehetne, annyira stílusos és tényleg jól is néz ki, de egy idő után az ember már azon gondolkozik, hogy a birtokában levő film hibás-e, vagy tényleg ennyi a szaggatás benne, elég hamar rettenetesen idegesítővé válik az effektözön. Hasonlóak mondhatóak el a harci jelenetekről is, amikből gyakorlatilag nem látunk semmit sem, csak a gyors vágásokat, pillanatképeket, aztán a falakra repülő embereket, így akcióként mindenképpen bukásra van ítélve a film. Ráadásul egy csomó jelenet emlékeztet más filmekre, kezdve a Mátrixtól az Ong-Bak-on keresztül egészen a Lola Rennt-ig. További fontos eleme a filmnek a nyelvekkel való játék, hiszen a karakterek attól függően, hogy honnan származnak, a saját nyelvükön beszélnek. Nahát, mintha a 2046-ban ezt már eljátszották volna… Bár kétségtelen tény, hogy a két hasonmás karaktert ezzel is jól megkülönböztetik, hiszen Ming Ming mandarinul beszél végig, míg Nana kantoniul.
A film legnagyobb hibája tehát egyrészt az eredetiség teljes hiánya, hiszen klisék tömkelegét vonultatja fel, másrészt pedig a nem igazán tökéletes történetmesélés, mert jelen formájában nem igazán köti le a film a nézőt egy idő után. A színészi játék nem rossz, de nem is kiemelkedő, a két szerepben is villogó Zhou Xun (ő játsza Ming Ming-et és Nana-t is) talán Nana-t hozza sikeresebben, a futógép Tu-t alakító Tony Yang jól játszik, D szerepében Daniel Wu azonban némiképpen csalódást nyújt. Külön kiemelném az ezredforduló idején a legnépszerűbb színésznők közé tartozó, de pár éve gyakorlatilag teljesen visszavonult Krista Yang cameo szerepét, ő anyanyelvén, shanghai dialektusban látható mindössze egyetlen rövid jelenetben, ami szintén nagy hiba, mert az ő szerepeltetése sokat dobott volna a filmen.
Összességében kár, hogy a stílusos (bár kicsit eltúlzott) képi világ és a nagyszerű zene mellé nem sikerült egy feszesebb, izgalmasabb, érdekesebb sztorit összehoznia a rendezőnek, mert így csak egy filmtechnikai bravúroktól hemzsegő, több, mint 100 perces videoklipként lehet felfogni a filmet, ami ezáltal elsősorban a filmes trükkök iránt fogékonyak számára lehet igazán érdekes.
iMDB
Amikor egy mindezidáig csak videoklipeket és tévéreklámokat készítő rendező úgy dönt, hogy elkészíti élete első mozifilmjét, annak szinte mindig felemás eredménye szokott lenni, hiszen a klipek műfajában dolgozók hihetetlen színvonalú látványt és kameraszögeket képesek használni, mert azokban a műfajokban szükség van a meghökkentő beállításokra, viszont semmi tapasztalatuk sincs a dramaturgia és a történetmesélés terén, így debütáló filmjük könnyen kerülhet a gyönyörű, ám bűn rossz kategóriába. Az ezzel a filmmel debütáló rendezőnő, Susie Au filmje is ezen a határon ingadozik.
A történet egy modernkori wuxia mese is lehetne akár. A címszereplő hölgy egy remekül kiképzett „harcos”, aki furcsa fémgolyókkal „lövöldözik” és ellop 5 milliót készpénzben, valamint egy dobozt a Cat néven futó maffiavezértől. A pénzre azért van szüksége, mert a szerelme azt mondta neki, minden vágya, hogy legyen 5 milliója és elmehessen Harbin-ba. A lopás után a menekülésben segítségére van a lojális, de nem túl ügyes harcos Tu, akinek egyedül a futás az erőssége. A menekülés során jön a klasszikus tévedések „vígjátéka”, Tu ugyanis Ming Ming hasonmásába botlik bele a megbeszélt találkozóhelyen, Nana-ba, aki (minő véletlen) szintén ugyanazt a férfit keresi (és tartja szerelmének), mint Ming Ming. A titokzatos D (ő az álomférfi, aki mindenkinek ugyanezt az 5 milliós mesét adja elő) után pedig megkezdődik a hajtóvadászat.
Mint a bevezetőben leírtam, Susie Au nem kifejezetten tudott túllépni a videoklipes hagyományokon. A film eleje teljesen olyan, mint egy videoklip, gyors vágások, képi trükkök (szaggatás, „fagyasztás”, rengeteg CG), természetesen az egyébként nagyon stílusos zene sem maradhat el belőle. Tulajdonképpen az egész akár lenyűgöző is lehetne, annyira stílusos és tényleg jól is néz ki, de egy idő után az ember már azon gondolkozik, hogy a birtokában levő film hibás-e, vagy tényleg ennyi a szaggatás benne, elég hamar rettenetesen idegesítővé válik az effektözön. Hasonlóak mondhatóak el a harci jelenetekről is, amikből gyakorlatilag nem látunk semmit sem, csak a gyors vágásokat, pillanatképeket, aztán a falakra repülő embereket, így akcióként mindenképpen bukásra van ítélve a film. Ráadásul egy csomó jelenet emlékeztet más filmekre, kezdve a Mátrixtól az Ong-Bak-on keresztül egészen a Lola Rennt-ig. További fontos eleme a filmnek a nyelvekkel való játék, hiszen a karakterek attól függően, hogy honnan származnak, a saját nyelvükön beszélnek. Nahát, mintha a 2046-ban ezt már eljátszották volna… Bár kétségtelen tény, hogy a két hasonmás karaktert ezzel is jól megkülönböztetik, hiszen Ming Ming mandarinul beszél végig, míg Nana kantoniul.
A film legnagyobb hibája tehát egyrészt az eredetiség teljes hiánya, hiszen klisék tömkelegét vonultatja fel, másrészt pedig a nem igazán tökéletes történetmesélés, mert jelen formájában nem igazán köti le a film a nézőt egy idő után. A színészi játék nem rossz, de nem is kiemelkedő, a két szerepben is villogó Zhou Xun (ő játsza Ming Ming-et és Nana-t is) talán Nana-t hozza sikeresebben, a futógép Tu-t alakító Tony Yang jól játszik, D szerepében Daniel Wu azonban némiképpen csalódást nyújt. Külön kiemelném az ezredforduló idején a legnépszerűbb színésznők közé tartozó, de pár éve gyakorlatilag teljesen visszavonult Krista Yang cameo szerepét, ő anyanyelvén, shanghai dialektusban látható mindössze egyetlen rövid jelenetben, ami szintén nagy hiba, mert az ő szerepeltetése sokat dobott volna a filmen.
Összességében kár, hogy a stílusos (bár kicsit eltúlzott) képi világ és a nagyszerű zene mellé nem sikerült egy feszesebb, izgalmasabb, érdekesebb sztorit összehoznia a rendezőnek, mert így csak egy filmtechnikai bravúroktól hemzsegő, több, mint 100 perces videoklipként lehet felfogni a filmet, ami ezáltal elsősorban a filmes trükkök iránt fogékonyak számára lehet igazán érdekes.
További cikkek :
» Hong Kong Godfather (Jian dong xiao xiong) (1985)
Amikor a Shaw Brothers stúdió számára nyilvánvaló vált, hogy a hagyományos kosztümös, küzdősportos vagy "heroic bloodshed" stílusú filmek aranykora leáldozóban van, elkezdték keresni a kivezető utat.
» Dabangg (2010)
Minden idők második legnagyobb indiai kasszasikere immár hivatalosan is 2010 legjobb filmje.
» The Deadly Breaking Sword (Feng liu duan jian xiao xiao dao) (1979)
Az 1960-as évek térnyerése, a '70-es évek sikersorozata után az évtized végére kifulladni látszott a Shaw Brothers stúdió.
» Gokusen - The Movie vs Crows Zero II (2009)
Középiskolás rosszcsontok bűnrossz filmjei
» The Invincible Fist (Tie shou wu qing) (1969)
Fölöttébb jó év volt az 1968-as a Shaw Brothers stúdió számára, de az 1969-est sem érhette panasz.
YEZy nevű szerzőnk 2006. január 20., péntek óta tag.
Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com






