Ma 2012. május 26., szombat, Fülöp és Evelin napja van.
Sweet Revenge (Gei sun yan) (2007)
( 1 szavazat )
| Ismertetők - Hongkong |
Sweet Revenge (Gei sun yan) (2007)
A történet főszereplője Cheung Yung, egy fiatal leukémiás lány, akinek egyetlen rokona van életben, mégpedig a bátyja, Cheung Siu-chun. A báty szereti a húgát, azonban a lány nem bízik benne, elsősorban a múltbeli események miatt, amikre a férfi amnéziára hivatkozva nem emlékszik. Egy napon a lány egy csomagot visz el Ching Shing-hez, egy egyedül élő, alkoholista úrhoz, akinél talál egy fényképezőgéet, amin apja monogramja látható. Miután a férfi csak egy viszonylag homályos magyarázatot tud adni arra, hogy hogyan került hozzá a réges régi masina, a lány elkezdi összerakni múltjának darabkáit, hogy kiderüljön az igazság, valamint az, hogy miért nincsen bizodalma a bátyjában. A megoldásban pedig segítségére lesz egy réges-régi, Spellbound című film is.
A filmről elég hamar kiderül, hogy egy jellegzetes kamaradarab, kevés szereplővel, viszonylag kevés helyszínnel, az efféle produkcióktól megszokottan elsődlegesen a történetre koncentráltak a készítői. Igazi thrillerhez méltóan mind a három főszereplő meglehetősen sötét és rejtélyes múlttal rendelkezik, közülük elsősorban a fiatal leukémiás lány még az öltözködésével is rájátszik erre, folyamatosan fekete, de legalábbis sötét tónusú ruhákban közlekedik. A kissé nyomott hangulatot az operatőr is fokozza, sok-sok jelenet játszódik félhomályban, illetve sötétben. Érthető okokból, bár kissé klisészerűen a múltbeli történéseket fekete-fehérben, meglehetősen álomszerűen mutatják be.
Sajnos a dramaturgia helyenként akadozik, elsősorban amiatt, mert van néhány jelenet, ami nem kapcsolódik szervesen a történethez, illetőleg a későbbiekben nincsen megmagyarázva, hogy mi lett a következménye. Ez utóbbiból az a legfeltűnőbb, amikor a báty „betegségét” mutatják be abban a jelenetben, amikor elfelejt magával vinni egy táskát, aztán a későbbiekben az ottani tevékenységének következményeiről már nem esik szó. Kár érte, mert ugyan az „igazi” énjét megmutatják, de ennek a figyelmetlenségnek köszönhetően sokat veszít a film az értékéből. Mindezzel együtt is a fő hibája nem ez a filmnek, hanem a lassú, helyenként vontatott tempó, néhol igencsak unalmasan telnek a percek.
A színészek közül természetesen Anthony Wong játszik legjobban, stílusosan játsza el a borissza fickót, aki sokat tud a testvérpár múltjáról. A fiatal lányt alakító Fan Bingbing sem játszik rosszul, egyedül Nick Cheung-gal nem voltam kibékülve, aki eléggé sematikusan alakítja a báty szerepét, bár lehet, hogy nem véletlenül.
Zárszóként még annyit, hogy a film egy közepes thriller, kicsit unalmas és könnyen felejthető. Az igazán jó 2007-es hongkongi filmekre még továbbra is várni kell, reméljük, már nem túl sokat.
iMDB
Vegyes érzésekkel ültem le ez elé a film elé, mert a rendezőjéről, Ping Ho-ról még sohasem hallottam annak ellenére sem, hogy több díjat is nyert már pályafutása során, a plakát sem volt túl meggyőző, mert egy eléggé alacsony költségvetésű filmre engedett következtetni (helyesen), viszont ott van a főszereplők között Anthony Wong Chau-sang, aki képes akár egyedül is emlékezetessé tenni egy filmet.
A történet főszereplője Cheung Yung, egy fiatal leukémiás lány, akinek egyetlen rokona van életben, mégpedig a bátyja, Cheung Siu-chun. A báty szereti a húgát, azonban a lány nem bízik benne, elsősorban a múltbeli események miatt, amikre a férfi amnéziára hivatkozva nem emlékszik. Egy napon a lány egy csomagot visz el Ching Shing-hez, egy egyedül élő, alkoholista úrhoz, akinél talál egy fényképezőgéet, amin apja monogramja látható. Miután a férfi csak egy viszonylag homályos magyarázatot tud adni arra, hogy hogyan került hozzá a réges régi masina, a lány elkezdi összerakni múltjának darabkáit, hogy kiderüljön az igazság, valamint az, hogy miért nincsen bizodalma a bátyjában. A megoldásban pedig segítségére lesz egy réges-régi, Spellbound című film is.
A filmről elég hamar kiderül, hogy egy jellegzetes kamaradarab, kevés szereplővel, viszonylag kevés helyszínnel, az efféle produkcióktól megszokottan elsődlegesen a történetre koncentráltak a készítői. Igazi thrillerhez méltóan mind a három főszereplő meglehetősen sötét és rejtélyes múlttal rendelkezik, közülük elsősorban a fiatal leukémiás lány még az öltözködésével is rájátszik erre, folyamatosan fekete, de legalábbis sötét tónusú ruhákban közlekedik. A kissé nyomott hangulatot az operatőr is fokozza, sok-sok jelenet játszódik félhomályban, illetve sötétben. Érthető okokból, bár kissé klisészerűen a múltbeli történéseket fekete-fehérben, meglehetősen álomszerűen mutatják be.
Sajnos a dramaturgia helyenként akadozik, elsősorban amiatt, mert van néhány jelenet, ami nem kapcsolódik szervesen a történethez, illetőleg a későbbiekben nincsen megmagyarázva, hogy mi lett a következménye. Ez utóbbiból az a legfeltűnőbb, amikor a báty „betegségét” mutatják be abban a jelenetben, amikor elfelejt magával vinni egy táskát, aztán a későbbiekben az ottani tevékenységének következményeiről már nem esik szó. Kár érte, mert ugyan az „igazi” énjét megmutatják, de ennek a figyelmetlenségnek köszönhetően sokat veszít a film az értékéből. Mindezzel együtt is a fő hibája nem ez a filmnek, hanem a lassú, helyenként vontatott tempó, néhol igencsak unalmasan telnek a percek.
A színészek közül természetesen Anthony Wong játszik legjobban, stílusosan játsza el a borissza fickót, aki sokat tud a testvérpár múltjáról. A fiatal lányt alakító Fan Bingbing sem játszik rosszul, egyedül Nick Cheung-gal nem voltam kibékülve, aki eléggé sematikusan alakítja a báty szerepét, bár lehet, hogy nem véletlenül.
Zárszóként még annyit, hogy a film egy közepes thriller, kicsit unalmas és könnyen felejthető. Az igazán jó 2007-es hongkongi filmekre még továbbra is várni kell, reméljük, már nem túl sokat.
További cikkek :
» The Housemaid (Hanyo) (2010)
A kortárs dél-koreai film legambiciózusabb szerzői előszeretettel vegyítik a melodráma különböző alakzatait sajátos visszatérő motívumokkal, és az arányok tökéletesítése során akkor érik el a nemzetközi áttörést, amikor a...
» The Gate of Hell (Jigokumon) (1953)
Nem könnyű egy híres, de mára gyakorlatilag alig ismert moziról írni, mint amilyen ez a film. Sokat változott a közönség ízlése, ami egykoron sikeresnek bizonyult, tartani lehet tőle, hogy mára teljesen érdektelenné lett.
» The Lowly Ronin (Suronin Makari Toru) (1981)
Mindennek van kezdete. A munkának, a feliratkészítésnek, a mérkőzéseknek, az időnek, sőt még a TV sorozatoknak is. Nem kivétel hát a Lowly Ronin mini-sorozat sem.
» Amalfi vs Rain Fall (2009)
Miért nem jók a japán thrillerek?
» Instant Numa, Ultra Miracle Love Story, Oto-Na-Ri
Aso Kumiko arcai
YEZy nevű szerzőnk 2006. január 20., péntek óta tag.
Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com







Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.