belépés∆
2013. május 19. vasárnap 16:52, Ivó, Milán napja van.

Exodus

Évek óta rejtegetek magamban egy gondolatot, egy gyanút, hogy valami itt nincs rendben. Mit keres ez sok nő itt? Miért viselkednek ennyire illogikusan, természetellenesen? Nem tudom, de egy biztos: hatalomátvételre készülnek...

Read more

Welcome to The Quiet Room

A 28 éves újságírónő zaklatott múlttal és határidőktől zsúfolt jelennel egy nap pszichiátriai intézetben ébred úgy, hogy keze-lába hozzá van csatolva a fekvőhelyhez. Semmire sem emlékszik az elmúlt időszakból, azt sem érti, hogy került oda...

Read more

Citizen Dog

Az utóbbi időben kicsit előítéletes lettem a thai filmekkel, mivel a külcsíny gyakran több volt, mint a belbecs. Szerencsére most ez a helyzet nem áll fenn, egy teljesen eredeti hangvételű, sajátos, szórakoztató filmmel sikerült gazdagodnom...

Read more

Nameless Gangster

A maffiához kapcsolódó történetek mindig is nagy érdeklődést váltanak ki a nézőkből országtól és kultúrától függetlenül - a gengszterromantika sokadvirágzását éli a filmvásznon, úgyhogy viszonylag nehéz nem sikerfilmet csinálni alvilági figurákkal a főszerepben...

Read more

The Sword of Doom

Ryunosuke, az ifjú harcos minden szamuráj erény hordozója... lehetne. Gyors, erős, rendkívüli technikájú vívó. Egyetlen "hibája", hogy semmi erkölcsi érzéke nincs. Család, klán, Bushido, szeretet, vagy tisztesség - ezek neki semmit sem jelentenek...

Read more

Story of Ricky (Lik wong) (1991)

Story of Ricky
 
A kínai Ichi the killer! Ultabrutális, gonosz, cinikus, éjfekete humorú történet egy srácról, aki az ártatlanokon esett sérelmeken véres bosszút áll, emiatt börtönbe jut, de ott sem tűri az igazságtalanságokat. A film annyiban más, mint a fent említett társa, hogy nem nyílt, őszinte módon viccelődik, hanem mindent komolyan ad elő, de egy kicsit is cinikus néző értő módon magára vállalja azt, hogy csak ő nevet ezeken a szörnyűségeken, és elégedetten végigröhögi a filmet. Ez a módszer a Kung Fu Hustle-ban is megjelenik (pl a szerelmi szálat ott is lehet komolyan vagy poénra venni), de inkább azért hoztam elő azt a filmet, mert sok jelenet hasonlított arra (és ugye ez készült előbb ^^).

Ricky tehát börtönbe kerül. Az alternatív jövőben járunk: a kapitalista hatalomátvétel óta a magánkézben levő börtönökben eldurvultak a viszonyok, drogot termesztenek a börtönigazgatók és bandáznak a rabok - egy kis propaganda a kapitalizmus ellen, de egy kis cinkos kacsintással, mert ez is csak paródia...

Ricky azonban nem tűri az igazságtalanságot, és minden gonosz, aggresszív, hatalmi helyzetével visszaélő rabot és börtönszemélyzetet szétüt. Szó szerint. Repkednek a leütött(!) végtagok, átlyukadnak a fejek, a testek, tűkkel döfölik egymást, késekkel vagdalóznak (amikor Ricky-t megvágják, puszta kézzel, a saját testével bekötözi a sebet...), borotvákat dugnak egymás szájába, mielőtt felpofozzák egymást stb stb stb. És végig vicces. Lehet szörnyülködni, de tényleg az. Hogyan tudná bárki is komolyan venni, amikor Ricky hátulról fejbevág valakit, és annak kirepül a szeme?...

A végső leszámolás előtt (ez talán az egyik legnyilvánvalóbb poén, kiszólás a filmben: a börtönigazgató röhögve mondja, hogy a hasonló intézményekben a főnök mindig egy nagy mestere a kung-funak ^^) Rickynek még a speciális képeségekkel és küzdőstílussal megáldott bandavezérekkel is le kell számolnia. Segítségére van ebben mestere, aki flashback-jelenetekben felbukkan, és hallatlanul bölcs tanácsokkal látja el Ricky-t (pl. "le kell győznöd az ellenfeleidet! küzdj"). Őt egyébként Szellem Nagyapónak hívják, és többet nem is tudunk róla, feleslegesnek ítélték a sztori szempontjából. ^^

Mit is mondhatnék még? Kung-fun!

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

  • 1
  • 2
  • 3

Confession of Murder (Naega Salinbeomida) (2012)

Confession of Murder (Naega Salinbeomida) (2012)

  Dél-Korea, - bár a filmjeik mást sugallnak - egy viszonylag biztonságos ország, ha hihetünk a bűnözési statisztikáiknak. Viszont nem lehet nem észrevenni, hogy az utóbbi évtizedekben olyan bűnelkövetési formák is megjelentek az országban, amelyek korábban ismeretlenek voltak.

Rajzfilmünnep az Átrium Film-Színházban

Rajzfilmünnep az Átrium Film-Színházban

  Az Országos Rajzfilmünnepet a KEDD Animációs Stúdió az Aegon Magyarország Zrt. támogatásával idén harmadik alkalommal rendezi meg.

The Showdown (Hyultu) (2010)

The Showdown (Hyultu) (2010)

  Az idei New World után immár mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatal Pak Hundzson az eddigi négy forgatókönyvével és két rendezésével végleg beírta magát a dél-koreai filmművészet aranyalbumába.

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

  Az 1860-ban, a Szakurada kapunál történt merénylet az egyik legnagyobb hatású politikai esemény volt Japánban, amelynek döntő kihatása volt az ország további történelmére. A helyi filmesek többször vászonra vitték ezt a politikai gyilkosságot.

Back to 1942 (Yi Jiu Si Er) (2012)

Back to 1942 (Yi Jiu Si Er) (2012)

  Szívesen nézek történelmi filmeket, ráadásul a fenti alkotás, - a statisztikák szerint, - nem csak a szakmának, hanem a közönségnek is tetszett, ezért várakozással telve ültem le a fotelba. A film a kínai Henan tartományban, az 1942-ben pusztító éhínség idején játszódik, és több síkon halad.

Sword of Desperation (Hisshiken toriashi) (2010)

Sword of Desperation (Hisshiken toriashi) (2010)

  A Twillight Samurai sikere óta reneszánszát éli a szamurájfilm műfaja. Őrzik a sikerhozó hagyományokat, ugyanakkor alapos változtatások sorával a jelen igényeihez alakították az új hullám mozijait. Fölerősödött a történetmesélés, gazdagabb lett a kivitel, erősebb a nézőnek szóló érzelmi töltet, kevésbé belterjesek, közérthetőbbek a konfliktusok.

Bleak Night (Pasookkoon) (2010)

Bleak Night (Pasookkoon) (2010)

  Az egyre nagyobb tekintélyt szerző koreai filmfesztiváloknak köszönhetően (mint például a puszani nemzetközi szemle, ahol a független filmesek is bemutatkozhatnak) az utóbbi években az indie filmek is olyan zajos sikereket értek el az ottani mozikban, ami vetekszik a mainstream alkotások sikereivel.

Indiai Filmhét 2013

Indiai Filmhét 2013

  A március 6-10. között zajló India Fesztivál keretében hét film eredeti nyelven, magyar felirattal az Átrium Film-Színházban. A klasszikus bollywoodi giccsparádétól kezdve road-movie, szatíra, érzelmes szerelmesfilm, fiatalos rom-kom, sportfilm, és egy kihagyhatatlan, fesztiváldíjas vígjáték a programban. A részletes műsor magyar feliratos előzetesekkel:

The Unforgiven (Yongseobadji mothan ja) (2005)

The Unforgiven (Yongseobadji mothan ja) (2005)

A fiatal Jun Dzsongbin tavalyi filmjével a Nameless Gangster-rel viharos sikert aratott hazájában és külföldön is. Első független nagyjátékfilmje - The Unforgiven - egyben a főiskolás diplomamunkája volt, amit nemcsak rendezett, hanem a forgatókönyvét is írta és az egyik főszerepét is eljátszotta.

The King of Pigs (Dwae-ji-ui wang) (2011)

The King of Pigs (Dwae-ji-ui wang) (2011)

  Mielőtt a film kitárgyalásra térnék, muszáj pár bevezető szót ejtenem arról, ami a film központi konfliktusát adja. A magyar nyelvben nincs megfelelő szó, ami tömören leírhatná, mit is takar a "bullying". Leginkább iskolai zaklatásnak fordítják, de ez nem takarja teljesen az agressziónak ezt a típusát.

Mother is a Whore (Uhmmaneun Changnyeoda) (2009)

Mother is a Whore (Uhmmaneun Changnyeoda) (2009)

A független filmes I Szangu saját elmondása szerint kb. 5800 dollárból készítette ezt a nagyjátékfilmet. Nem ez az egyetlen mozija, ami a hagyományos értékek széthullásáról, a családon belüli erőszakról, a gyerekek és a sérült emberek kiszolgáltatottságáról, a társadalom és az egyházak képmutatásáról, valamint a nyomor legmélyebb bugyrairól szól.

Chakravyuh (2012)

Chakravyuh (2012)

Jöjjön ismét Bollywood a remek filmjeivel, melyek oly sokszor és sokféleképpen igyekeztek már láttatni velünk a varázslatos, ezerarcú Indiát. Megmutatták a fényes és árnyékos oldalát, azonban van valami, amit eddig nem érintett egyetlen, általam látott indiai film sem. A kommunizmus eszméjét. Prakash Jha rendező révén Indiának ez az arca is feltárul előttünk.

Floating City (2012)

Floating City (2012)

Kedvelem az életrajzi filmeket és napjaink hongkongi filmjei között kevés az ilyen jellegű mű. Olyan alig akad, amely a tankák, e különös körülmények között élő halásznemzet életébe enged bepillantást. A hasonló halászfaluk mind a mai napig fellelhetők Hongkong északi részén, bár lakói már cölöpökre épült fa-, illetve bádogházakban és nem hajókon élnek.

Nameless Gangster (Bumchoiwaui junjaeng) (2012)

Nameless Gangster (Bumchoiwaui junjaeng) (2012)

Az idei év egyik nagy durranása volt a dél-koreai mozipiacon a fiatal rendező, Jun Dzsongbin harmadik nagyjátékfilmje. A darab hetekig vezetette a jegyeladási listákat, a kritikusok ódákat zengtek a törtető "keresztapa" történetéről, a külföldi fesztiválok közönsége pedig lelkesen tapsolt a vetítések után.

A Peck On The Cheek (Kannathil Muthamittal) (2002)

A Peck On The Cheek (Kannathil Muthamittal) (2002)

Én azon "legelvetemültebbek" közé tartozom, akik imádják az indiai filmeket. A Bollywoodban készülteket különösen. Mert abból a világból, ami körülvesz és engem már lassan megfojt, egy fülbemászó dallamokkal kísért érzelmes történet, amelyet hozzáértő rendező instrukciói alapján kitűnő színészek keltenek életre, lélekemelő kikapcsolódás.

Kisaragi Sword (Kisaragi Muso Ken) (1962)

Kisaragi Sword (Kisaragi Muso Ken) (1962)

A Toei studió, mit sem törődve a csambara szamurájfilmek új vonulatával, a változás szelére bátran legyintve, továbbra is maradt a kitaposott ösvényen.  Vagy inkább úgy mondanám, kiszolgálta mind a két igényt. Ez a film tekinthető egy nagy korszak utolsó nagy villanásának, ami így elég magasztosan hangzik, de maga az 1950-es évek ilyen magasztos (szirupos?) volt...

My Way (Mai Wei) (2011)

My Way (Mai Wei) (2011)

  Történelmi témájú mozikat mindig szívesen néz az ember, különösen, ha látványos a kivitelezésük. Ha pedig még valós tartalom is párosul a kalandosabb események közé, netán erkölcsi tanulságtól sem mentes, akkor abból bukás nem lehet. Manapság már elvárt dolog a megfelelő minőségű speciális effektusok alkalmazása, mert a fogyasztói igény nagy úr.

Go Go 70s (Gogo chilship) (2008)

Go Go 70s (Gogo chilship) (2008)

A diktatúra idején a hetvenes évek második felében tetőzött a koreai szórakoztatóipar feletti kormányzati ellenőrzés. Miközben a lázadó tinédzserek számára a farmer és a gitár vált státuszszimbólummá, már csak a központilag jóváhagyott népzene és a helyi mulatós, a trot szólt a rádiókból. Rockbanda legyen a talpán, amelyik túléli ezt az időszakot - a Go Go 70s (...

Legújabb hozzászólások

Hírfolyam

Cikkek találomra

Black Line (Kurosen chitai) (1960)

Black Line (Kurosen chitai) (1960)

Ez a korai Ishii Teruo alkotás a japán film noir egyik tipikus darabja. A stílust Kurosawa Akira honosította meg a szigetországban (ki más tette volna?), néhány évvel utána pedig olyan zsenik folytatták...

Taste of Tea (Cha no aji) (2004)

Taste of Tea (Cha no aji) (2004)

Nem mindennapi japán film egy nem mindennapi családról. Habár a filmnek története gyakorlatilag nincs, és cselekménye is alig, mégis élvezhető (amit eddig csak Aki Kaurismäki-tól és Jim Jarmusch-tól láttam). (A cselekményes és unalmas filmekben az...

Prince of Tears (Lei wangzi) (2009)

Prince of Tears (Lei wangzi) (2009)

Egy hongkongi film Tajvanról. Ez már önmagában érdekes, ha pedig hozzávesszük még azt is, hogy némi propagandajelleg sem maradhatott ki belőle, aminek feltehetően Pekingben nagyon örülnek, már csak hab a tortán. Az elvárások fokozhatóak még...

Sonatine (1993)

Sonatine (1993)

IMDb   A Sonatine Takeshi Kitano különös és mégis hagyományos formákat követő jakuzafilmje, amelyik a a Violent Cop-hoz hasonlóan lassú ritmusú és nyugisan filmezett, kesernyés humorral átitatott, amely helyenként kifejezetten gyerekessé válik (ez...