Ázsiafilm

A Pang testvérek (Danny Pang és Oxide Pang)

2008. február 17. vasárnap, 06:04 |

Írta: YEZy |

( 5 szavazat )

Rendezők - Hongkong

Az 1965-ben született ikerpár, azaz Danny Pang Fat (彭發) és Oxide Pang Chun (彭順) mára a hongkongi horrorfilmek valódi ikonjává vált, elsősorban a világszerte sikert aratott A szem című munkájuknak, valamint az amerikaiak által mostanában újraforgatott Bangkok Dangerous (1999)-nek köszönhetően.

Az ikrek 1965 november 11-én jöttek a világra Hongkongban, kettejük közül Oxide az idősebb, mintegy 15 perccel. Karrierjüket egymástól függetlenül kezdték meg a filmes világban. Oxide a 90-es évek elejétől Thaiföldön dolgozott, eleinte reklám- és rövidfilmeket készített, majd debütáló filmje 1997-ben a Who is Running? volt. Danny Hongkongban építgette karrierjét vágóként, kezdésnek rögtön az akkoriban az addigi legsikeresebb filmként emlegetett The Storm Riders utómunkálataiban működött közre és a további évek során is sikeresen működött együtt Andrew Lau-val a rendező további munkáiban. Olyan ismert Lau filmekben segédkezett, mint a Dance of a Dream, a Szigorúan piszkos ügyek trilógia és Lau saját (véleményem szerint roppant gyenge) horror próbálkozása, a The Park.

Persze az igazi elismertségük onnantól számítható, amikor összefogtak és együtt kezdtek dolgozni. 1999-ben kezdték a közös munkát Thaiföldön egy igencsak jól sikerült akció thriller leforgatásával, ez volt a Bangkok Dangerous (1999), ami egyből nemzetközi hírnévhez is segítette az ikreket, hiszen rengeteg nemzetközi filmfesztiválon mutatták be, amik közül a Torontói Filmfesztiválon el is nyerték vele a hangzatos „International Critics’ Award”-ot. Jellegzetes stílusuk már ezen a filmen is érződött, nem utolsósorban amiatt, mert ahogyan a későbbiek során is szinte mindig, nem csak a rendezést, hanem a forgatókönyvet és a háttérmunkálatok közül is jónéhányat magukra vállaltak.

Miközben külön-külön is jelentkeztek filmekkel (ezekről majd később), 2002-től kezdve (miután Peter Chan az Applause Pictures keretein belül visszahívta őket Hongkongba) minden évben kikerült a kezeik közül egy-egy „menetrendszerű” közös film is. Ezek közül mind a mai napig legnagyobb sikerük a 2002-es The Eye - A szem, amivel egyértelműen jelezték, hogy számolni kell velük az „ijeszgetős” filmek legjobb művelői között. Akárcsak a Bangkok Dangerous, ez a film is sikerrel szerepelt a filmfesztiválokon, a 2003-as HKFA-n pedig négy kategóriában jelölték, amiből a Legjobb Színésznő kategóriának díját el is nyerte a női főszereplő, a tajvani-maláj származású Angelica Lee, míg a hongkongi filmkritikusok a „Film of Merit” díjjal tüntették ki. Az ikrek később elmondták, hogy a történetet egy 13 évvel korábbi újságcikk inspirálta, amiben egy szemműtéten átesett és hamarosan öngyilkosságot elkövetett 16 éves lányról lehetett olvasni. A cikk nagyon megfogta őket és állításuk szerint sokat gondolkoztak azon, hogy vajon mi vihette rá a lányt az öngyilkosságra. A történetből az ikrek két további részt is készítettek, 2004-ben a Szem 2-t Shu Qi főszereplésével, de ez a történet már más félelmeket helyezett előtérbe, egy évvel később pedig a Szem 10-et, amit akár a korábbi két rész paródiájaként is fel lehet fogni. Az eredeti részből két remake is készült, 2005-ben az indiai Naina, 2008-ban pedig a „szokásos” hollywoodi gagyi másolat is a mozikba kerül Jessica Alba főszereplésével.

A Szem sorozat mellett természetesen továbbra is elsősorban horrorisztikus filmeket forgattak, 2003-ban a nem túl ismert és teljes egészében thai produkciót, az Oment, 2006-ban a Cannes-i filmfesztiválon is bemutatott Re-Cycle-t, aminek szintén az időközben Oxide által eljegyzett Angelica Lee volt a főszereplője. A filmből eddig „csak” indiai remake készült, de az amerikai másológyárat ismerve 1-2 éven belül biztos megérkezik a hollywoodi változat is. A Re-Cycle ugyan nem aratott akkora sikert, mint A szem, azonban így is több díjat nyertek el érte a készítők, a Fantasporto-n a benne alkalmazott különleges effekteket díjazták, akárcsak a HKFA-n, ahol a vizuális és a hangeffektek kategóriájában is elnyerte az azévi legjobb film díját.

2007-ben már nem elsősorban az ázsiai, hanem inkább az amerikai piac meghódítása volt a céljuk. Első próbálkozásuk ez irányban a The Messengers volt, ami mintegy 35 millió dolláros bevételt produkált az amerikai mozikban. A filmet nem tartják az ikrek legjobb filmjei között számon, általános vélekedés volt vele kapcsolatban, hogy nézhető, de semmi extra, ráadásul a szereplők között sem volt igazi húzónév. Ezen a téren majd a (szerencsére az ikrek által) készített Bangkok Dangerous remake túltesz, hiszen a főszerepre az egyik ismert amerikai sztárt, Nicolas Cage-t kérték fel. Oxide eredeti forgatókönyvét kicsit át kellett írni, Cage karaktere már nem lesz süketnéma, mint a thai eredetiben. Persze sokat nem szabad majd ettől a filmtől sem várni, feltehetően hasonlóan gagyi lesz, mint a többi amerikai másolat.

Mindenképpen érdekes az is, ahogyan a filmkészítésről gondolkoznak, illetőleg az a mód, ahogyan a közös filmjeiket készítik. Oxide szerint sokat segített neki az, hogy korábban reklámfilmeket készített, hiszen ezeknek köszönhetően más módon közelít a filmezéshez, mint a „hagyományos” filmezést kitanult kollégák. Szintén a reklámos múltnak köszönhető az is, hogy mindketten nagy jelentőséget tulajdonítanak a kinematográfiának, a klipszerű vágási technikáknak és a hatásos hangeffekteknek. Azonban még ennél is érdekesebb az, hogy az egyes jeleneteket mindig úgy forgatják le, hogy csak az egyikük van jelen. Ez elméletileg rengeteg probléma forrása lehet, ha különféleképpen gondolkoznak egy-egy jelenetről, de mint több interjúban is elmondták, egyrészt valószínűleg azért, mert ikrek, nagyon hasonló a gondolkozásmódjuk, másrészt rengeteget beszélgetnek a forgatókönyvről, mielőtt nekiállnának a forgatásnak. A filmjeik szereplőit is közösen válogatják ki, az ismeretlen és tapasztalatlan fiatal színészek esetében pedig a megérzéseikre hallgatnak. Ha mindketten úgy tartják, hogy az illető képes lesz eljátszani azt, amit viszont szeretnének látni a vásznon, akkor szerződtetik. Ilyen megérzésnek köszönhette például a 2R popcsapat énekesnője, Race Wong, hogy megkapta az Ab-Normal Beauty főszerepét.
Mint írtam fentebb, a közös munkák mellett külön-külön is dolgoznak és az egyéni munkáik is sokban hasonlítanak egymásra. Jó példa erre a két korai filmjük, mégpedig a Danny által készített 1+1=0 és Oxide Bangkok for Sale-je. Ezek a filmek a Bangkok Dangerous-hoz hasonlóan bűnügyi témájú thrillerek voltak és együtt általában csak „Bangkok trilógiaként” emlegetik őket.

Danny rendezőként további három filmet jegyez e sorok írásakor. Az első ezek közül a Thaiföldön forgatott hongkongi produkció, a Leave Me Alone, aminek főszerepeit Charlene Choi és Ekin Cheng alakította. A film sokak számára csalódást okozott, hiszen a „szokásos” horror elemek helyett egy könnyed vígjáték volt, ami a melegek „elfogadtatását” helyezte a középpontba. 2007-ben két filmmel is jelentkezett, ezek azonban már az ikrektől megszokott misztikus thrillerek voltak. Az év elején a remek szereposztású (Shu Qi, Ekin Cheng, Rain Li, Lam Suet), ám túlságosan is vékony sztorija miatt negatív megítélésű Forest of Death-tet vitte vászonra, az év vége felé pedig egy kamaradarab, az In Love With the Dead következett. Ez utóbbi már jóval okosabb sztorival bír, mint az erdei történet, ám a már-már kínosan hosszú és csöpögős romantikus szál sokak számára zavaró lehet benne.

Kettejük közül Oxide a sikeresebb az önálló munkák terén. 2003-as munkája, a japán-thai-angol koprodukcióban készült The Tesseract nyitotta a sort, amit egy évvel később a hazánkban a Titanic filmfesztiválon is bemutatott Ab-Normal Beauty követett. Ennél a két filmnél azonban jóval jelentősebb az ugyan szintén kamaradarabnak számító, de ötletes Diary (Mon seung), valamint a nem utolsósorban Aaron Kwok fantasztikus játéka miatt is emlékezetes The Detective, ami nyugodtan nevezhető az elmúlt 2-3 év legjobb Pang munkájának. Még nem került bemutatásra legújabb filmje (bár egyelőre nincs megnevezve hivatalosan rendezőként az iMDB-n), a See You in You Tube, ami Danny Leave Me Alone-jához hasonlóan egy vígjáték lesz.