Ma 2012. február 09., csütörtök, Abigél és Alex napja van.
Johnnie To Kei-Fung
2007. április 04. szerda, 20:25 | 
Írta: YEZy | 
| 
| 
( 4 szavazat )
| Rendezők - Hongkong |
Johnnie To Kei-Fung (杜琪峰)
To Kei-Fung 1955. április 22-én született Hongkongban. 17 évesen került a TVB-hez, eleinte futárként, üzenetkézbesítőként dolgozott, azonban mivel felkeltette érdeklődését tévéműsorok készítése is, így hamarosan már segédrendezőként tevékenykedhetett. Első munkáinak egyike az 1973-ban készült Legend of the condor heroes sorozat volt, ami elnyerte a New Yorkban megrendezett azévi Nemzetközi TV Fesztivál Arany fokozatú díját is. Több mint 20 évet dolgozott a televízióban és máig úgy tartja, hogy nagyszerű tréningezési lehetőség a filmek világához, mivel állandó munkalehetőséget nyújt és évente 20-30 órányi anyag megrendezésére ad lehetőséget.
A filmek világába először 1978-ban kóstolt bele, első rendezése a The enigmatic case címet viselő harcművészeti thriller volt, nem mellékesen az első hongkongi film, amit teljes egészében Kínában forgattak le. A filmet 1979-ben mutatták be és To érzése szerint nem aratott sikert. Számára is nehézséget okozott, hogy míg a tévés világban a különböző munkafolyamatokat külön csoportok végezték (forgatókönyv, ötletek, kivitelezés, vágás,stb.), addig a filmnél mindez a rendezőre hárult. Úgy érezte, még nagyon kevés a gyakorlata mindehhez, így inkább még hosszú évekre visszatért a tévébe.
1986-ban próbálkozott ismét a filmezéssel, először a Happy Ghost 3 került ki a szárnyai alól, ami egy fantasy vígjáték volt Maggie Cheung főszereplésével, majd ezt követte egy évvel később a Seven Years Itch. Azonban ezeknél jóval híresebb filmje a The big heat 1988-ból, ami egyben az első általa (is) rendezett akciófilm volt. A filmbeli ötletek azonban szinte kizárólag a producer, Tsui Hark fejéből pattantak ki, aki ráadásul több rendezővel vette fel a filmet (az első kiszemeltje Andrew Kam volt, aki azonban a forgatás felénél otthagyta az egészet, mivel sehogy sem értették meg egymást Hark-kal). To sem igazán jött ki a valószínűleg elviselhetetlen producerrel, így ő is csak pár jelenetet rendezett meg belőle, a maradékot maga Hark, valamint Ching Su-Tung fejezte be. To azonban így is sok tapasztalat birtokába jutott az akciófilmek rendezése terén. Ezután néhány könnyed vígjátékot rendezett, amikben már együtt dolgozott a már a tévés időszakban is sztárnak számító Chow Yun-Fat-tel, ezek voltak sorban a The Eighth Happiness és a The fun, the luck and the tycoon. Egy röpke kitérő, az Iron Butterfly 2 után pedig újfent Chow Yun-Fat főszereplésével forgatta le az All about Ah-Long című filmet, ami 1989 legsikeresebb hongkongi filmje lett, 8 kategóriában jelölték a HKFA díjaira, amiből Chow Yun-Fat meg is kapta a legjobb színész díjat. Érdekesség, hogy a forgatókönyv ötletei szintén Chow-tól származnak és a női főszereplő, Sylvia Chang rendezte ezeket össze, végül Ng Man-Fai készítette el belőle a végleges forgatókönyvet. Már a The eighth happinessben is ők voltak a főszereplők és annak a filmnek a sikerétől vezérelve kapott To szabad kezet ahhoz, hogy egy újabb filmet készíthessen velük, ennek az eredménye pedig az év legjobb filmje lett. To számára azért is jó lehetőség volt a film, hogy az általa már a tévés korszak óta ismert és azóta akciósztárként elkönyvelt Chow-t ismét megmutathassa, mint drámai színészt.
A 90-es évek elején pár kevéssé ismert alkotással jelentkezett, ezek voltak a The story of my son, a Son of the beach, a Justice my foot (Stephen Chow-val a főszerepben), a Lucky Encounter és egy gambling movie, a Casino Raiders 2. Egy Shaw Brothers klasszikus remake-jének az elkészítése után (The barefoot kid, a főszerepben Aaron Kwok) jött az újabb nagy dobása, aminek köszönhetően a nemzetközi filmvilág is megismerte a nevét. Ez volt a Heroic Trio, valamint a folytatása, az Executioners. A két filmet nem csak rendezőként, hanem producerként is To jegyezte, ő segített be a forgatókönyv megírásába Sandy Shaw-nak, valamint az akciójelenetek dramatizálásában Ching Siu-Tung-nak. Persze Ching ötletáradatát is szívesen hallgatták. To az akciójelenetek kivitelezését 100%-ban rábízta Ching-re, de végig felügyelte a munkáját, hogy az akciók közbeni szövegek is hitelesek legyenek. Mikor az összes akciójelenet elkészült, akkor vette csak át az irányítást, hogy a drámai részeket megrendezze. Elmondása szerint az akciórendezők és koreográfusok erre általában nem képesek, vagy legalábbis nem ez az erősségük. Ching természetesen kivétel, de To leginkább saját magában bízott e tekintetben. Érdekes módon egyébként a film odahaza messze nem aratott akkora sikert, mint Nyugaton, ráadásul az alapötletet úgy vették át egy mangából, miután rájöttek arra, hogy ha nőket szerződtetnek az akciófilm főszerepére, akkor olcsóbban megússzák a forgatást. Még szintén ebben az évben, 1993-ban To leforgatta a Mad Monk című vígjátékot, amiben a főszerepet Stephen Chow alakította, majd egy évre visszavonult, hogy megalakítsa saját produkciós cégét, a Milkyway Productions-t.
1995-ben tért vissza és innentől kezdve igyekezett a filmjei középpontjába a karaktereket állítani. Emlékezetes figurákat akart láttatni, olyan karaktereket, akiken látszik, hogy mind a színész, mind a rendező nagyon odafigyelt a megvalósításukra. Mindmáig ez vezérli az újabb filmjeiben, sokszor akár a történet rovására is. Ekkoriban kezdődött intenzív munkakapcsolata Lau Ching-Wan-nal, akit az egyik legjobb hongkongi színésznek tart. Lau feltűnt már az Executioners-ben is, majd a Loving You-ban (1995), a Lifeline-ban (1997), a Hero never dies-ban (1998), valamint a Where a good man goes-ban (1999) is. Egyedül a Moment of romance harmadik részéből maradt ki, ott Andy Lau játszotta a főszerepet. To azt is nyilatkozta, hogy nem szereti azokat a színészeket, akik elvárják, hogy rájuk írjanak szerepeket. Lau Ching-Wan-ról mindig tudta, hogy ha elé ad valamit, azt képes jól eljátszani és nem lesznek kifogásai. Tony Leung Chiu-wai-ról is ez a véleménye, azonban őt sosem volt képes megfizetni, míg Andy Lau szerepeltetését azért szereti, mert ha ő van benne egy filmben, az szinte mindig jó nagy bevételt hoz, míg érdekes módon Tony Leung esetében ez nem feltétlenül garancia.
1999-ben a Where a good man goes-on kívül még két filmet rendezett, mind a kettő a legismertebb filmjei közé tartozik. Ezek egyike a The mission, az egyik legjobb krimi, ami az utóbbi időben kikerült a hongkongi stúdiók mélyéről. A film érdekessége, hogy mindössze 18 nap állt rendelkezésre a leforgatásához, eleinte még forgatókönyve sem volt, ráadásul alacsony volt a költségvetése is. Mindezek ellenére Johnnie To ezért a filmért megkapta a HKFA legjobb rendezője díját, valamint jópár más fesztiválon is sikerrel szerepelt vele. Azonban a másik alkotása, a Running out of time talán még ennél a filmnél is jobban sikerült. A főszerepre Andy Lau-t választotta, főképpen azért, hogy megváltoztassa Andy szerinte túlzottan is öncélú játékát. A forgatás hosszú hetekig tartott, rengetegszer felvett jelenetekkel és Andy is tudta, hogy mindez azért volt, hogy To valami különlegeset tudjon összehozni. A film végül To szerint nem lett tökéletes, de arra jó volt, hogy a közönség egy új Andy Lau-t láthasson, aki a filmért végül a HKFA legjobb színész díjat is megkapta. Két évvel később a Fulltime Killer-ben ismét együtt dolgoztak és Andy-t újból összezavarta To, mert ezúttal a “régi” popsztár Andy Lau-t akarta látni a nagymenő bérgyilkos szerepében. Ez a film egyébként To egy másik jellegzetességére is jó példa, ugyanis előszeretettel alkalmaz a filmjeiben a kisebb, ám a történet szempontjából fontos szerepekre tehetséges, feltörekvő, ám még nem túl ismert színészeket, ebben az esetben a Simon Yam által alakított nyomozó segédjének szerepében indította el a hírnév felé Cherrie Ying-et. A két film között pedig olyan filmeket készített, mint a 2000-es Help!, ami egy kórház furcsa életéről szólt, a főszerepeket pedig Cecilia Cheung és Ekin Cheng játszotta, újra romantikus vígjátékot forgatott, ez volt a Needing You Sammi Cheng-gel és Andy Lau-val, valamint egy wuxia paródiát is készített Wu Yen címmel, majd ismét összehozta Sammi-t és Andy-t a Love on a diet főszerepeire.
Ez utóbbi filmekben már együtt dolgozott rendezőtársával, Ka Fa-Wai-jal, aki eleinte csak forgatókönyvíróként, később már segédrendezőként is segítette. Kettejük ismeretsége még a TVB-s időkre nyúlik vissza és az után is kapcsolatban maradtak, hogy mindketten otthagyták a tévécsatornát. Kettejük munkakapcsolata úgy zajlik, hogy együtt találják ki a történetet és a koncepciókat, kiválasztják a szerepekre alkalmas színészeket, majd együtt mutatják be a terveket a befektetőnek. Amikor elkezdődik a forgatás, Wai a felelőse a forgatókönyvnek, míg To a produkciós oldalt irányítja. Minden nap végén a leforgatott anyagok Wai-hoz kerülnek, aki átnézi őket és újra együtt beszélik meg a hogyan továbbot. A forgatás végén ismét együtt felügyelik az “editing” folyamatot és határozzák meg a film végső változatát. Amikor mindketten elégedettek az eredménnyel, akkor adják át a kész filmet a befektetőnek. Wai így egy igencsak fontos eleme To filmjeinek.
A Fulltime Killer-t a Running out of time második része követte, ami egyfajta paródiája volt az első résznek, jóval több vígjátéki elemet tartalmazva, mint a két évvel korábbi rész. Ezt a filmet további vígjátékok követték, először egy újabb kirándulás a gambling movie-k világába, a sztárokkal teletömött Fat Choi Spirit, majd két romantikus vígjáték következett nagyszerű Sammi Cheng alakításokkal, az egyik a My left eye sees ghosts volt, a másik pedig a Love for all seasons, ami egy nagyszerű kifigurázása volt mind a wuxiáknak, mind a romantikus filmeknek. Ezek után komolyabb filmek következtek, köztük egy újabb gengszter-dráma, a PTU, amiben több, a valóságban is megtörtént esetet filmesítettek meg, valamint a Turn left, turn right, ami ezúttal egy komolyabbra vett szerelmi történet volt. A PTU forgatása egyébként közel két évig tartott, még 2000-ben kezdték el és többszöri megszakítás után 2002-ben sikerült befejezni. Ennek több oka is volt, egyrészt a pénzügyek, másrészt az, hogy rengeteg jelenet játszódott az utcákon, ezek forgatása pedig jópár nehézségbe ütközött. Egyrészt a kíváncsiskodókat távol kellett tartani, másrészt a rendőrség nem díjazta a rendőrruhában lövöldöző színészeket, harmadszor pedig az érvényben levő csendrendelet, azaz éjfél után bajos lett volna lövöldözni. A nehézségek ellenére a PTU is igazi kultfilm lett, remek színészi alakításokkal, problémás karakterekkel, To-nak pedig a 2004-es HKFA-n a legjobb rendező díjat hozta meg. A stábnak a filmmel kapcsolatos érzéseit legjobban a balfék nyomozót alakító Lam Suet fogalmazta meg, amikor először nézte meg a kész változatot és felsóhajtott, hogy “látjátok, mennyit öregedtem a végére?”. A mondatot jobban meg lehet érteni annak tudatában, hogy a film egyetlen éjszaka történetét meséli el.
Cannes-ban az Election sztárjaival
To újabbkeletű filmjeinek többsége is sikeres alkotás lett. A 2003-as Running on karma-ban Andy Lau egy olyan szerzetest alakított, aki látja az emberek karmáját, a Breaking News egy az internetet és a sajtót remekül kihasználó túszejtő, valamint a rendőrség PR párviadaláról szólt, a kevéssé ismert Throwdown egy egykori judobajnok kálváriáját mutatta be, a Yesterday once more-ban ismét a S ammi Cheng-Andy Lau páros volt látható ezúttal ékszertolvajokként, majd következett a két Election film, amik közül az első többek között a Cannes-i Filmfesztiválon is sikert aratott, ráadásul a HKFA legjobb rendező díját is elnyerte vele.
2006-os filmje, az Exiled is esélyes az idei HKFA-n, akárcsak az Election 2. Jelenleg három filmje van folyamatban, a Cultured Bird, aminek főszereplője Simon Yam lesz, a három rövid részből álló Triangle egyik részét is ő fogja rendezni, továbbá egy újabb krimi is ki fog jönni a kezei közül Godly Detective címmel, a főszereplője pedig To egyik kedvence, Lau Ching-Wan lesz.
Mint a sok díjból és elismerésből is látható, Johnny To mára minden kétséget kizáróan Hongkong egyik legsikeresebb rendezőjévé vált, filmjeit világszerte nagy sikerrel játsszák a filmfesztiválokon (csak egy példa: a 2007-es Rotterdami Filmfesztiválon egy egész szekciót csak neki szenteltek Filmmaker in Focus címmel).
1986-ban próbálkozott ismét a filmezéssel, először a Happy Ghost 3 került ki a szárnyai alól, ami egy fantasy vígjáték volt Maggie Cheung főszereplésével, majd ezt követte egy évvel később a Seven Years Itch. Azonban ezeknél jóval híresebb filmje a The big heat 1988-ból, ami egyben az első általa (is) rendezett akciófilm volt. A filmbeli ötletek azonban szinte kizárólag a producer, Tsui Hark fejéből pattantak ki, aki ráadásul több rendezővel vette fel a filmet (az első kiszemeltje Andrew Kam volt, aki azonban a forgatás felénél otthagyta az egészet, mivel sehogy sem értették meg egymást Hark-kal). To sem igazán jött ki a valószínűleg elviselhetetlen producerrel, így ő is csak pár jelenetet rendezett meg belőle, a maradékot maga Hark, valamint Ching Su-Tung fejezte be. To azonban így is sok tapasztalat birtokába jutott az akciófilmek rendezése terén. Ezután néhány könnyed vígjátékot rendezett, amikben már együtt dolgozott a már a tévés időszakban is sztárnak számító Chow Yun-Fat-tel, ezek voltak sorban a The Eighth Happiness és a The fun, the luck and the tycoon. Egy röpke kitérő, az Iron Butterfly 2 után pedig újfent Chow Yun-Fat főszereplésével forgatta le az All about Ah-Long című filmet, ami 1989 legsikeresebb hongkongi filmje lett, 8 kategóriában jelölték a HKFA díjaira, amiből Chow Yun-Fat meg is kapta a legjobb színész díjat. Érdekesség, hogy a forgatókönyv ötletei szintén Chow-tól származnak és a női főszereplő, Sylvia Chang rendezte ezeket össze, végül Ng Man-Fai készítette el belőle a végleges forgatókönyvet. Már a The eighth happinessben is ők voltak a főszereplők és annak a filmnek a sikerétől vezérelve kapott To szabad kezet ahhoz, hogy egy újabb filmet készíthessen velük, ennek az eredménye pedig az év legjobb filmje lett. To számára azért is jó lehetőség volt a film, hogy az általa már a tévés korszak óta ismert és azóta akciósztárként elkönyvelt Chow-t ismét megmutathassa, mint drámai színészt.
A 90-es évek elején pár kevéssé ismert alkotással jelentkezett, ezek voltak a The story of my son, a Son of the beach, a Justice my foot (Stephen Chow-val a főszerepben), a Lucky Encounter és egy gambling movie, a Casino Raiders 2. Egy Shaw Brothers klasszikus remake-jének az elkészítése után (The barefoot kid, a főszerepben Aaron Kwok) jött az újabb nagy dobása, aminek köszönhetően a nemzetközi filmvilág is megismerte a nevét. Ez volt a Heroic Trio, valamint a folytatása, az Executioners. A két filmet nem csak rendezőként, hanem producerként is To jegyezte, ő segített be a forgatókönyv megírásába Sandy Shaw-nak, valamint az akciójelenetek dramatizálásában Ching Siu-Tung-nak. Persze Ching ötletáradatát is szívesen hallgatták. To az akciójelenetek kivitelezését 100%-ban rábízta Ching-re, de végig felügyelte a munkáját, hogy az akciók közbeni szövegek is hitelesek legyenek. Mikor az összes akciójelenet elkészült, akkor vette csak át az irányítást, hogy a drámai részeket megrendezze. Elmondása szerint az akciórendezők és koreográfusok erre általában nem képesek, vagy legalábbis nem ez az erősségük. Ching természetesen kivétel, de To leginkább saját magában bízott e tekintetben. Érdekes módon egyébként a film odahaza messze nem aratott akkora sikert, mint Nyugaton, ráadásul az alapötletet úgy vették át egy mangából, miután rájöttek arra, hogy ha nőket szerződtetnek az akciófilm főszerepére, akkor olcsóbban megússzák a forgatást. Még szintén ebben az évben, 1993-ban To leforgatta a Mad Monk című vígjátékot, amiben a főszerepet Stephen Chow alakította, majd egy évre visszavonult, hogy megalakítsa saját produkciós cégét, a Milkyway Productions-t.
1995-ben tért vissza és innentől kezdve igyekezett a filmjei középpontjába a karaktereket állítani. Emlékezetes figurákat akart láttatni, olyan karaktereket, akiken látszik, hogy mind a színész, mind a rendező nagyon odafigyelt a megvalósításukra. Mindmáig ez vezérli az újabb filmjeiben, sokszor akár a történet rovására is. Ekkoriban kezdődött intenzív munkakapcsolata Lau Ching-Wan-nal, akit az egyik legjobb hongkongi színésznek tart. Lau feltűnt már az Executioners-ben is, majd a Loving You-ban (1995), a Lifeline-ban (1997), a Hero never dies-ban (1998), valamint a Where a good man goes-ban (1999) is. Egyedül a Moment of romance harmadik részéből maradt ki, ott Andy Lau játszotta a főszerepet. To azt is nyilatkozta, hogy nem szereti azokat a színészeket, akik elvárják, hogy rájuk írjanak szerepeket. Lau Ching-Wan-ról mindig tudta, hogy ha elé ad valamit, azt képes jól eljátszani és nem lesznek kifogásai. Tony Leung Chiu-wai-ról is ez a véleménye, azonban őt sosem volt képes megfizetni, míg Andy Lau szerepeltetését azért szereti, mert ha ő van benne egy filmben, az szinte mindig jó nagy bevételt hoz, míg érdekes módon Tony Leung esetében ez nem feltétlenül garancia.
1999-ben a Where a good man goes-on kívül még két filmet rendezett, mind a kettő a legismertebb filmjei közé tartozik. Ezek egyike a The mission, az egyik legjobb krimi, ami az utóbbi időben kikerült a hongkongi stúdiók mélyéről. A film érdekessége, hogy mindössze 18 nap állt rendelkezésre a leforgatásához, eleinte még forgatókönyve sem volt, ráadásul alacsony volt a költségvetése is. Mindezek ellenére Johnnie To ezért a filmért megkapta a HKFA legjobb rendezője díját, valamint jópár más fesztiválon is sikerrel szerepelt vele. Azonban a másik alkotása, a Running out of time talán még ennél a filmnél is jobban sikerült. A főszerepre Andy Lau-t választotta, főképpen azért, hogy megváltoztassa Andy szerinte túlzottan is öncélú játékát. A forgatás hosszú hetekig tartott, rengetegszer felvett jelenetekkel és Andy is tudta, hogy mindez azért volt, hogy To valami különlegeset tudjon összehozni. A film végül To szerint nem lett tökéletes, de arra jó volt, hogy a közönség egy új Andy Lau-t láthasson, aki a filmért végül a HKFA legjobb színész díjat is megkapta. Két évvel később a Fulltime Killer-ben ismét együtt dolgoztak és Andy-t újból összezavarta To, mert ezúttal a “régi” popsztár Andy Lau-t akarta látni a nagymenő bérgyilkos szerepében. Ez a film egyébként To egy másik jellegzetességére is jó példa, ugyanis előszeretettel alkalmaz a filmjeiben a kisebb, ám a történet szempontjából fontos szerepekre tehetséges, feltörekvő, ám még nem túl ismert színészeket, ebben az esetben a Simon Yam által alakított nyomozó segédjének szerepében indította el a hírnév felé Cherrie Ying-et. A két film között pedig olyan filmeket készített, mint a 2000-es Help!, ami egy kórház furcsa életéről szólt, a főszerepeket pedig Cecilia Cheung és Ekin Cheng játszotta, újra romantikus vígjátékot forgatott, ez volt a Needing You Sammi Cheng-gel és Andy Lau-val, valamint egy wuxia paródiát is készített Wu Yen címmel, majd ismét összehozta Sammi-t és Andy-t a Love on a diet főszerepeire.
Ez utóbbi filmekben már együtt dolgozott rendezőtársával, Ka Fa-Wai-jal, aki eleinte csak forgatókönyvíróként, később már segédrendezőként is segítette. Kettejük ismeretsége még a TVB-s időkre nyúlik vissza és az után is kapcsolatban maradtak, hogy mindketten otthagyták a tévécsatornát. Kettejük munkakapcsolata úgy zajlik, hogy együtt találják ki a történetet és a koncepciókat, kiválasztják a szerepekre alkalmas színészeket, majd együtt mutatják be a terveket a befektetőnek. Amikor elkezdődik a forgatás, Wai a felelőse a forgatókönyvnek, míg To a produkciós oldalt irányítja. Minden nap végén a leforgatott anyagok Wai-hoz kerülnek, aki átnézi őket és újra együtt beszélik meg a hogyan továbbot. A forgatás végén ismét együtt felügyelik az “editing” folyamatot és határozzák meg a film végső változatát. Amikor mindketten elégedettek az eredménnyel, akkor adják át a kész filmet a befektetőnek. Wai így egy igencsak fontos eleme To filmjeinek.
A Fulltime Killer-t a Running out of time második része követte, ami egyfajta paródiája volt az első résznek, jóval több vígjátéki elemet tartalmazva, mint a két évvel korábbi rész. Ezt a filmet további vígjátékok követték, először egy újabb kirándulás a gambling movie-k világába, a sztárokkal teletömött Fat Choi Spirit, majd két romantikus vígjáték következett nagyszerű Sammi Cheng alakításokkal, az egyik a My left eye sees ghosts volt, a másik pedig a Love for all seasons, ami egy nagyszerű kifigurázása volt mind a wuxiáknak, mind a romantikus filmeknek. Ezek után komolyabb filmek következtek, köztük egy újabb gengszter-dráma, a PTU, amiben több, a valóságban is megtörtént esetet filmesítettek meg, valamint a Turn left, turn right, ami ezúttal egy komolyabbra vett szerelmi történet volt. A PTU forgatása egyébként közel két évig tartott, még 2000-ben kezdték el és többszöri megszakítás után 2002-ben sikerült befejezni. Ennek több oka is volt, egyrészt a pénzügyek, másrészt az, hogy rengeteg jelenet játszódott az utcákon, ezek forgatása pedig jópár nehézségbe ütközött. Egyrészt a kíváncsiskodókat távol kellett tartani, másrészt a rendőrség nem díjazta a rendőrruhában lövöldöző színészeket, harmadszor pedig az érvényben levő csendrendelet, azaz éjfél után bajos lett volna lövöldözni. A nehézségek ellenére a PTU is igazi kultfilm lett, remek színészi alakításokkal, problémás karakterekkel, To-nak pedig a 2004-es HKFA-n a legjobb rendező díjat hozta meg. A stábnak a filmmel kapcsolatos érzéseit legjobban a balfék nyomozót alakító Lam Suet fogalmazta meg, amikor először nézte meg a kész változatot és felsóhajtott, hogy “látjátok, mennyit öregedtem a végére?”. A mondatot jobban meg lehet érteni annak tudatában, hogy a film egyetlen éjszaka történetét meséli el.
Cannes-ban az Election sztárjaival
To újabbkeletű filmjeinek többsége is sikeres alkotás lett. A 2003-as Running on karma-ban Andy Lau egy olyan szerzetest alakított, aki látja az emberek karmáját, a Breaking News egy az internetet és a sajtót remekül kihasználó túszejtő, valamint a rendőrség PR párviadaláról szólt, a kevéssé ismert Throwdown egy egykori judobajnok kálváriáját mutatta be, a Yesterday once more-ban ismét a S ammi Cheng-Andy Lau páros volt látható ezúttal ékszertolvajokként, majd következett a két Election film, amik közül az első többek között a Cannes-i Filmfesztiválon is sikert aratott, ráadásul a HKFA legjobb rendező díját is elnyerte vele.
2006-os filmje, az Exiled is esélyes az idei HKFA-n, akárcsak az Election 2. Jelenleg három filmje van folyamatban, a Cultured Bird, aminek főszereplője Simon Yam lesz, a három rövid részből álló Triangle egyik részét is ő fogja rendezni, továbbá egy újabb krimi is ki fog jönni a kezei közül Godly Detective címmel, a főszereplője pedig To egyik kedvence, Lau Ching-Wan lesz.
Mint a sok díjból és elismerésből is látható, Johnny To mára minden kétséget kizáróan Hongkong egyik legsikeresebb rendezőjévé vált, filmjeit világszerte nagy sikerrel játsszák a filmfesztiválokon (csak egy példa: a 2007-es Rotterdami Filmfesztiválon egy egész szekciót csak neki szenteltek Filmmaker in Focus címmel).
Források:
iMDB
WikiPedia
GreenCine (ezen egy remek interjút is lehet vele olvasni!)
asia.cinedie (ezen is van egy interjú)
iMDB
WikiPedia
GreenCine (ezen egy remek interjút is lehet vele olvasni!)
asia.cinedie (ezen is van egy interjú)
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.