belépés∆

The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)


The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)
 


Aranyos kis kamaradarab, kevés szereplővel, ötletes sztorival és a mostanság eszelős tempóban készülő koreai filmek jellegzetességeivel.

Adva van egy, a férfiasság alsó határát éppen megütő, tutyi-mutyi borbély, aki inkább festőművész szeretett volna lenni, de a más három generáció óta élő családi hagyományt és foglalkozást kellett választania. Van a felesége, aki rettentő dögös, de csak azért ment hozzá férjéhez, mert az öngyilkossággal fenyegetőzött elutasítás esetén. És van egy mindenre elszánt, hidegvérű, de még a  60-as évei elején is roppant karizmatikus zsaroló, aki birtokában van borbélyunk legféltettebb titkának, és persze egyre több és több pénzt szeretne kicsikarni magának. A felállás egyszerű, a végkifejlet azonban jóval bonyolultabb.

Kezdem a rosszal. A forgatókönyvön nem ártott volna dolgozni, de legalábbis elgondolkodni. Amit a végén csináltak, az teljesen nonszensz és értelmetlen, de meggyőződésem, hogy sokaknak tetszeni fog. Nem akarom lelőni a poént, de annyit elárulhatok, hogy a manapság divatos végkifejletet követi, legalábbis amit a koreaiak pakolnak minden komédiájuk végére. Na, de ne a végén kezdjem. A film egyik nagy erénye a látvány, ami viszont a mai koreai filmek erőssége. Pengeéles képek, gyönyörűen megkomponált színek, és jól használt filterek. Emellé kapcsolódik egy jól kitalált stílus, gyakorlatilag a borbélyüzlet belső terének kialakítása, ami az egész filmre rányomja bélyegét, hiszen a jelenetek nagytöbbsége ott játszódik. Nagyon jó az a művészi kifinomultság, az a letisztult, minimalista sznobizmus, ahogy hősünk berendezte kis szalonját. Pepita, sakktábla mintás padló, fekete bőrkanapé, króm szemetes és a hatalmas tükrök. Szintén fekete-fehér feszület a falon, felette a felirat: „The customer is always right”. Ja, és hi-fi torony, amin csak klasszikusok mennek – mert abba nincs szöveg. Ebbe a környezetbe helyezkednek a nem túl eredeti, de nem is nagyon elcsépelt karakterek, akiket a színészek nagyon jól alakítanak. Szóval minden klappolna, nagyon kellemes atmoszféra, könnyed, nem megerőltető dramaturgia, csak az a forgatókönyv, azon tényleg dolgozhattak volna még. Talán a film mellett szól és csökkenti e hibát, hogy a rendezőnek ez volt az első filmje. Később mindenképpen érdemes lesz rá odafigyelni.

Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!
 
Nem akarok senkit elriasztani, meggyőződésem, hogy a filmet lehet szeretni, és biztos vagyok benne, hogy sokaknak jobban fog tetszeni, mint nekem, de engem mindig nagyon bosszant az, ha valamiben sokkal több van, mint amit végül kihoznak belőle.

The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)

Hozzászólások   

#1 kisho 2007-05-14 02:22
Nem volt ez rossz, bár egy kicsit befejezetlennek érzem, annak ellenére, hogy a végét igencsak elnyújtották. Meg szerintem a feleséggel kapcsolatban több kérdés is tisztázatlan maradt.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Cecilia Cheung Pak-Chi

Cecilia Cheung Pak-Chi

Cecilia Cheung Pak-Chi (張栢芝)Cecilia Cheung 1980 május 24-én született Hongkongban egy kínai apa és egy angol és kínai ősökkel bíró anya gyermekeként. Négy testvére van, igaz, közülük ketten csak féltestvérek. Apja aktív tagja volt egy...

Karmic mahjong (Xue Zhan Dao Di) (2006)

Karmic mahjong (Xue Zhan Dao Di) (2006)

    Guangli Wang rendező filmjében ezúttal (ha minden igaz) Tajvanon tehet a néző látogatást. A kiindulási helyzet meglehetősen emlékeztet Sabu filmjeire. Adott egy vak jövendőmondó, egy balfék műszerész, aki ráadásul az ágyban sem tud teljesíteni, a...

Red Cliff (Chi bi) (2008)

Red Cliff (Chi bi) (2008)

Az, hogy Kína egyre inkább világhatalommá válik, mára már jóformán elcsépelt szöveggé vált, hiszen az utóbbi években számtalan jelét láthattuk mindennek az élet szinte valamennyi területén. Embert küldtek a világűrbe, óriási valutatartalékot halmoztak fel, a...

D-War (2007)

D-War (2007)

IMDb Eddig azt hittem, hogy minden idők legrosszabb koreai filmje a „Vulcano High”. Tévedtem. A sárkányokról szóló gigászi költségvetéssel készült Hyung-rae Shim film még azt is alulmúlja...