belépés∆

The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)


The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)
 


Aranyos kis kamaradarab, kevés szereplővel, ötletes sztorival és a mostanság eszelős tempóban készülő koreai filmek jellegzetességeivel.

Adva van egy, a férfiasság alsó határát éppen megütő, tutyi-mutyi borbély, aki inkább festőművész szeretett volna lenni, de a más három generáció óta élő családi hagyományt és foglalkozást kellett választania. Van a felesége, aki rettentő dögös, de csak azért ment hozzá férjéhez, mert az öngyilkossággal fenyegetőzött elutasítás esetén. És van egy mindenre elszánt, hidegvérű, de még a  60-as évei elején is roppant karizmatikus zsaroló, aki birtokában van borbélyunk legféltettebb titkának, és persze egyre több és több pénzt szeretne kicsikarni magának. A felállás egyszerű, a végkifejlet azonban jóval bonyolultabb.

Kezdem a rosszal. A forgatókönyvön nem ártott volna dolgozni, de legalábbis elgondolkodni. Amit a végén csináltak, az teljesen nonszensz és értelmetlen, de meggyőződésem, hogy sokaknak tetszeni fog. Nem akarom lelőni a poént, de annyit elárulhatok, hogy a manapság divatos végkifejletet követi, legalábbis amit a koreaiak pakolnak minden komédiájuk végére. Na, de ne a végén kezdjem. A film egyik nagy erénye a látvány, ami viszont a mai koreai filmek erőssége. Pengeéles képek, gyönyörűen megkomponált színek, és jól használt filterek. Emellé kapcsolódik egy jól kitalált stílus, gyakorlatilag a borbélyüzlet belső terének kialakítása, ami az egész filmre rányomja bélyegét, hiszen a jelenetek nagytöbbsége ott játszódik. Nagyon jó az a művészi kifinomultság, az a letisztult, minimalista sznobizmus, ahogy hősünk berendezte kis szalonját. Pepita, sakktábla mintás padló, fekete bőrkanapé, króm szemetes és a hatalmas tükrök. Szintén fekete-fehér feszület a falon, felette a felirat: „The customer is always right”. Ja, és hi-fi torony, amin csak klasszikusok mennek – mert abba nincs szöveg. Ebbe a környezetbe helyezkednek a nem túl eredeti, de nem is nagyon elcsépelt karakterek, akiket a színészek nagyon jól alakítanak. Szóval minden klappolna, nagyon kellemes atmoszféra, könnyed, nem megerőltető dramaturgia, csak az a forgatókönyv, azon tényleg dolgozhattak volna még. Talán a film mellett szól és csökkenti e hibát, hogy a rendezőnek ez volt az első filmje. Később mindenképpen érdemes lesz rá odafigyelni.

Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!
 
Nem akarok senkit elriasztani, meggyőződésem, hogy a filmet lehet szeretni, és biztos vagyok benne, hogy sokaknak jobban fog tetszeni, mint nekem, de engem mindig nagyon bosszant az, ha valamiben sokkal több van, mint amit végül kihoznak belőle.

The Customer is Always Right (Sonimeun wangida) (2006)

Hozzászólások   

#1 kisho 2007-05-14 02:22
Nem volt ez rossz, bár egy kicsit befejezetlennek érzem, annak ellenére, hogy a végét igencsak elnyújtották. Meg szerintem a feleséggel kapcsolatban több kérdés is tisztázatlan maradt.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Beach of the War Gods (Zhan shen tan) (1973)

Beach of the War Gods (Zhan shen tan) (1973)

Jimmy Wang Yu, az úszóból lett színész, szép karriert futott be a hong-kongi filmstúdiókban. Harcművészeti filmjei igazi csemegének számítanak rajongók szemében. Színészként sem volt az utolsó, az öklét és a kardját egyaránt jól forgatta. Ebben...

Mr. Tadano's Secret Mission: From Japan with Love (Tokumei kakari…

Mr. Tadano's Secret Mission: From Japan with Love (Tokumei kakarichou Tadano Hitoshi: Saigo no gekijouban) (2008)

Tadano úr, avagy a hozott anyagból összegyúrt tévés szuperhős

Ditto (Donggam) (2000)

Ditto (Donggam) (2000)

  So-Eun (Kim Ha-Neul, akit a Dead Friend és a My Tutor Friend című filmekből ismerhetünk) diáklány egy iskolában, éppen összejövőben Dong-Hee-vel (Yong-woo Park, őt a Musa és a Shiri című filmekben láthattuk) és az első...

Agitator - The cinema of Takashi Miike

Agitator - The cinema of Takashi Miike

 Agitator - The cinema of Takashi Miike Kötelező olvasmány Takashi Miike rajongóknak, és érdekesség mindenki másnak. Tom Mes, a könyv írója, elég visszafogottan, de korrektül ír a filmekről. A legtöbb újdonságot mindenképpen Miike életrajza jelenti....