A Crying Fist egy koreai sportfilm, némi drámával fűszerezve. A két főszereplő története két külön szálon fut: megismerjük az életkörülményeiket, a múltjukat, azt, hogy miért küzdenek, mi az a cél, amiért beneveznek a könnyűsúlyú (európai típusú) bokszversenyre, ahol végül is a döntő mérkőzésen találkoznak.
Az egyik főszereplő egy 40 éves volt bokszoló (Min-sik Choi), aki egyszer már döntőbe jutott, de csak ezüstérmes lett. Sok tartozása van, de kevés keresete. Anyagi gondjai miatt családja széthullik, feleségével összeveszik, de fiától nem tud elválni. Elindul a versenyen, és mindenáron bizonyítani akar...
A másik főszereplő egy 20 év körüli srác, akit öt év börtönbüntetésre ítélnek, miután egy rablási kísérlet közben véletlenül agyonver egy uzsorást. A börtönben agressziója levezetése céljából bokszolni kezd. Az apja azonban meghal egy balesetben, és a srácot szabadon engedik, hogy gondját viselje öreg nagyanyjának, azonban még a kórházi számlákra sem telik neki. Így hát az egyetlen dologba kapaszkodik, ami megy neki, benevez a versenyre, és megkettőzött erővel készül tovább...
Lenyűgöző erejű alkotás. Veszélyes vizeken evez, de sehol nem válik szentimentálissá, túljátszottá. A film két emberről szól, akik elég erős hozzá az akarata, hogy legyőzzék saját magukat. A film végén egymás elleni küzdelmük nagyon izgalmas, különösen azért, mert a néző mindkettejüket jól ismeri, mindkettejük helyzetébe beleélte magát, de szerencsére nem erre a harcra van kihegyezve a film, ezért nem unalmas a több mint 2 órája, és ezért újranézhető.