belépés∆

Joint Security Area (2000)

 

Joint Security Area (2000)

 

Miután tegnap este megnéztem azt a filmet, határozott elképzeléseim voltak, mit is fogok írni róla, és az nem lett volna túl dícsérő kritika. Azóta ülepedett egy kicsit a dolog, talán jobban be tudom így mutatni.
Mestermunka. Ezt nem abban az értelemben gondolom, hogy tökéletes, egyedi, megragadó és mindig emlékezni fogok rá, hanem inkább abban az értelemben, hogy egy iparosmester, vagy egy művész, aki szakmája furfangjainak, teljesen a birtokában van, megrendelésre készít valami nagyon szépet és jót, ám ez nem művészet. Talán Spielberg korábbi filmjei voltak ilyenek. Élvezhető, de semmi plussz.

 

 

 

 Ebben a fimben szinte minden a helyén van, vannak benne nagyon jó ötletek, odafigyelés, igényesség, de hiányzik belőle az az eredetiség, ami Chan-wook Park eddig általam megtekintett munkáit jellemzik. A film az addigi legnagyobb költségvetéssel készült koreai film, s meggyőződésem, hogy a pénz nagy része a dél-koreai állam pénztárcájából jött. Ettől függetlenül az általam eddig látott legjobb propagandafilm, több okból is. A legfontosabb, hogy elfogadható a filozófiája, észak és dél-korea barátsága, a másik fél emberségének hangsúlyozása, amit viszont sajnos láttam már pár filmben, bár ez korábban készült azoknál. De ott van az az alapvető tény, hogy nézhető. Nem úgy mutatja be a koreai elnököt pl, mint egy szuperembert, akcióhős-vadászgéppilótát, és az is fontos, hogy a koreai katonákat koreai színészek játszák stb.
Vannak benne dramaturgiai hibák, de azok felett át lehet nézni. Nem értem például, hogy ad hoc jelleggel, hirtelen miért is lettek olyan nagyon jó barátok azok a katonák. Nem volt sem megfelelő idejük, de hely sem ehhez. Ez pl. a Dongmakgolban jobban meg lett oldva.
Aki a bosszú trilógia miatt fanatikus Park rajongó, az szerintem nyugodtan elkerülheti, egyébként szórakozató.

imdb

Hozzászólások   

#2 zukaru 2013-01-06 10:01
Egy észrevétel: a svájciak egymásközt a négy fal között angolul beszélgetnek!
#1 Guest 2006-07-13 01:13
"Nem értem például, hogy ad hoc jelleggel, hirtelen miért is lettek olyan nagyon jó barátok azok a katonák. Nem volt sem megfelelő idejük, de hely sem ehhez."
Ööö ez önmagában teljesen jogos. De... Amint ezt egy, a témában nálam jóval jártasabb, ember említette a film a valós témát dolgoz fel. A JSA-n való átjárás és a túloldaliakkal való barátkozás létezett és ma is létezik, de semmiképpen sem hivatalosan. Ma talán már nem de, amikor még Dél-Koreában is diktatúra volt, az ilyesmi fővesztéssel járt.
A nép viszon ugyanaz volt a két oldalon, mintha csak Mo-t keresztbevágnák a dunán.

Tiszteletel: Zsolti

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Hellcats aka I Like It Hot (Ddeu-geo-woon Geot-i Jongh-a) (2007)

Hellcats aka I Like It Hot (Ddeu-geo-woon Geot-i Jongh-a) (2007)

  A romantikus drámák, illetve vígjátékok jó ideje hozzátartoznak az ázsiai kommersz filmgyártáshoz. Nincs ez másként Koreában sem, sőt, talán ezen ország termeli a legtöbb alkotást ebben a műfajban. A probléma csak az, hogy gyakran nem...

Audition (Ôdishon) (1999)

Audition (Ôdishon) (1999)

Takashi Miike neve általában garancia rá, hogy a film mellé társított "kizárólag felnőtteknek" logó nem csak amolyan álszent túlkapása a cenzúrának. Nem kell csalatkoznunk az Ôdishon esetében sem, bár megdöbbentő lehet, hogy amit az első...

Dojo Challengers (Dojo Yaburi) (1964)

Dojo Challengers (Dojo Yaburi) (1964)

  Az alcímekkel is gazdagon ellátott 1964-es Dojo Yaburi-nál (Samurai From Nowhere / Martial Art Scool Challengers 1. avagy Dojo Challengers 1.) első hallásra egy igazi B-filmes vagánykodásra számítottam, valahol a Festival Of Swordsmen környékén, de...

The Gods Must Be Crazy In China Too (Fei jau chiu yan) (1994)

The Gods Must Be Crazy In China Too (Fei jau chiu yan) (1994)

Azt szokták mondani, hogy felnőtt fejjel ne vásárolja meg senki sem a gyerekkori álomautóját, bármennyire rajongott is érte fiatalon, mert óriási csalódás fogja érni, hiszen a kor hangulata már nem jön vissza vele. Ez persze...