belépés∆

Bedevilled (Kim Bok-nam salinsageonui jeonmal) (2010)

alt

A kortárs horrorfilm peremvidékén kirajzolódik egy olyan csapásirány, ami a műfajra jellemző sokkeffektusokat a társadalmi problémafelvetések és az erkölcsöt próbára tevő drámák keresetlen nyomatékosító elemeiként használja fel1.  Az elsőfilmes dél-koreai Chul-soo Jang ritka erős darabbal gazdagítja ezen filmek csoportját, amikor Bedevilled című munkájával egyszerre földhözragadt és parabolikus módon figyelmeztet a közöny veszélyeire, és lényegretörő kegyetlenséggel veti fel az egymás iránti felelősség határainak kérdését.

A túlpörgetett ritmusú nagyvárosi élettől megcsömörlött bankárnő, Hae-won gyerekkora helyszínére, egy idilli és elzárt szigetre utazik, hogy kipihenje idegkimerültségét. A csinos szingli empatikus készségét szinte nullpontra redukálta a hitelkérelmek labirintusában átvészelt monoton napok rutinja, a szöuli utcák és irodák személytelen tömege, így talán csak a civilizációtól távol eső közeg, a kagylófüzér-készítéssel és az érintetlen természet befogadásával töltött vakáció ébresztheti fel eltompult érzékenységét. Bok-nam nevű régi barátnőjével és a saját íratlan szabályait követő kisközösséggel való találkozás azonban olyan erkölcsi mélyvízbe dobja Hae-wont, ahol a megszokottnál jóval kiélezettebb helyzetekben kellene döntéseket hoznia. Bok-nam, a városba vágyó, de a szigeten rekedt nő közvetít Hae-won és a helybeliek, férfiak és nők, felnőttek és gyerekek között, így rajta csapódik le ezen világok ütközésének feszültsége, és a néző az ő figuráján keresztül tudja felállítani mérlegét, melynek serpenyőibe a különböző értékrendek alkotóelemeit pakolhatja. Az öregek cinkos együttműködésével módszeresen megalázott és kizsákmányolt nő a kritikátlan férfiuralom alárendeltjeként Hae-won karakterének ikerpárja, tükörképe.

bedevilled001bedevilled002

A kíméletlen körülmények nyomása kezdetben mindkét hőst arra készteti, hogy az ismeretlen „másik” életbe (a szigetre, illetve a fővárosba) igyekezzen ahelyett, hogy szembesülne saját nehézségeivel és akadályaival. A fordulópontot a Bok-nam szolgai alkalmazkodását kikezdő törés hozza el. Hae-won távoli szemlélője a tragédiának, ami után kiderül, mennyire gyenge lábakon áll a szigeten fennálló hatalmi alapú elnyomás, és a szabadságát töltő városi nő akkor is eltakarná a szemét, amikor barátnőjéből előtörnek a felszín alatt tartott, korábban szó nélkül hagyott sérelmek elfojtott energiái. A film összetett azonosulási hatásmechanizmusai egyszerre állítják a monstrum és az áldozat oldalára a nézői szimpátiát (és ellenszenvet), a megtisztulásként is érthető ámokfutás pedig nyers erővel szabadítja fel a család bűnei által korábban kiváltott mellbevágó viszolygást, és hatványozott intenzitással, immár tényleges súllyal hozza vissza az arcra fröcskölt vörös körömlakk képi motívumait. A film második fele kérdőre vonja a néző morális prekoncepcióit, elbizonytalanítja és újragondolásra ítéli a bűn fogalmát, és így többletjelentést rendel az ideológiai normákat agresszíven, extrém vizuális hatásokkal elsöprő jeleneteihez.

bedevilled003bedevilled004

A Bedevilled egyaránt pellengérre állítja a fejét homokba dugó Hea-won és a sarkára álló Bok-nam által hordozott értékeket, igazi áldozatként pedig kettejük fel nem vállalt és elhanyagolt barátságát mutatja fel, amit a dél-koreai mozira jellemző melodramatikus zárlattal, illetve a végefőcím alatt futó nosztalgikus képekkel hangsúlyoz ki. Chul-soo Jang filmje ugyanakkor párhuzamot is von az egyéni és a kollektív felelősség témája között, és tágabb dimenziókba terjeszti ki tanulságát: a Bedevilled szigete egy olyan haldokló társadalom miniatűr modellje, amelyben senki sem kérdez, csak előre gyártott és készen kapott válaszait sulykolja, a legösztönszerűbb és erőszakosabb megnyilvánulásoktól sem riadva vissza.

 

imdb

1Ilyen stratégiával él többek között a The Woman, a Vagyunk, akik vagyunk, a Red White & Blue, vagy a „francia új extrémnek” nevezett irányzat filmjei (A betolakodó, Mártírok, stb.) is.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Equinox Flower (Higanbana) (1958)

Equinox Flower (Higanbana) (1958)

Equinox Flower (彼岸花) (1958) iMDBA japán film egyik legnagyobb klasszikus rendezője, Ozu Yasujiro kedvelt témája volt a kortárs Japán társadalmi problémáinak, valamint a háború utáni élet újszerűségének bemutatása. Nincs ez másképp az első színesben rögzített...

Tokiwa Takako

Tokiwa Takako

Tokiwa Takako (常盤貴子)Tokiwa Takako 1972 április 30-án született a Kanagawa prefektúrában található Yokohamában. Gyerekkorát is ebben a városban töltötte, ám az általános iskola negyedik osztályának befejezése után apja munkájából kifolyólag Nishinomiya városba költözött át szüleivel...

Otsuka Ai

Otsuka Ai

Otsuka Ai (大塚愛)Otsuka Ai 1982. szeptember 9-én született Osaka-ban. 4 éves korában kezdett zongorázni, tehetségére pedig hamar felfigyeltek, főleg, amikor 7 évesen megnyerte az Osaka Yodel Challenge nevű tehetségkutató versenyt. Óvónőnek tanult és mint a...

Dhoom 2 (2006)

Dhoom 2 (2006)

IMDb Mire asszociálsz, ha ezt hallod: Hrithik Rosan? Bevallom, ha nem tudom, hogy egy színészről van szó, először valami cseh rózsaolajra gondolnék, már csak hangzása miatt is. De nem, ő egy színész, aki a Dhoom 2-ben...