belépés∆

Bedevilled (Kim Bok-nam salinsageonui jeonmal) (2010)

alt

A kortárs horrorfilm peremvidékén kirajzolódik egy olyan csapásirány, ami a műfajra jellemző sokkeffektusokat a társadalmi problémafelvetések és az erkölcsöt próbára tevő drámák keresetlen nyomatékosító elemeiként használja fel1.  Az elsőfilmes dél-koreai Chul-soo Jang ritka erős darabbal gazdagítja ezen filmek csoportját, amikor Bedevilled című munkájával egyszerre földhözragadt és parabolikus módon figyelmeztet a közöny veszélyeire, és lényegretörő kegyetlenséggel veti fel az egymás iránti felelősség határainak kérdését.

A túlpörgetett ritmusú nagyvárosi élettől megcsömörlött bankárnő, Hae-won gyerekkora helyszínére, egy idilli és elzárt szigetre utazik, hogy kipihenje idegkimerültségét. A csinos szingli empatikus készségét szinte nullpontra redukálta a hitelkérelmek labirintusában átvészelt monoton napok rutinja, a szöuli utcák és irodák személytelen tömege, így talán csak a civilizációtól távol eső közeg, a kagylófüzér-készítéssel és az érintetlen természet befogadásával töltött vakáció ébresztheti fel eltompult érzékenységét. Bok-nam nevű régi barátnőjével és a saját íratlan szabályait követő kisközösséggel való találkozás azonban olyan erkölcsi mélyvízbe dobja Hae-wont, ahol a megszokottnál jóval kiélezettebb helyzetekben kellene döntéseket hoznia. Bok-nam, a városba vágyó, de a szigeten rekedt nő közvetít Hae-won és a helybeliek, férfiak és nők, felnőttek és gyerekek között, így rajta csapódik le ezen világok ütközésének feszültsége, és a néző az ő figuráján keresztül tudja felállítani mérlegét, melynek serpenyőibe a különböző értékrendek alkotóelemeit pakolhatja. Az öregek cinkos együttműködésével módszeresen megalázott és kizsákmányolt nő a kritikátlan férfiuralom alárendeltjeként Hae-won karakterének ikerpárja, tükörképe.

bedevilled001bedevilled002

A kíméletlen körülmények nyomása kezdetben mindkét hőst arra készteti, hogy az ismeretlen „másik” életbe (a szigetre, illetve a fővárosba) igyekezzen ahelyett, hogy szembesülne saját nehézségeivel és akadályaival. A fordulópontot a Bok-nam szolgai alkalmazkodását kikezdő törés hozza el. Hae-won távoli szemlélője a tragédiának, ami után kiderül, mennyire gyenge lábakon áll a szigeten fennálló hatalmi alapú elnyomás, és a szabadságát töltő városi nő akkor is eltakarná a szemét, amikor barátnőjéből előtörnek a felszín alatt tartott, korábban szó nélkül hagyott sérelmek elfojtott energiái. A film összetett azonosulási hatásmechanizmusai egyszerre állítják a monstrum és az áldozat oldalára a nézői szimpátiát (és ellenszenvet), a megtisztulásként is érthető ámokfutás pedig nyers erővel szabadítja fel a család bűnei által korábban kiváltott mellbevágó viszolygást, és hatványozott intenzitással, immár tényleges súllyal hozza vissza az arcra fröcskölt vörös körömlakk képi motívumait. A film második fele kérdőre vonja a néző morális prekoncepcióit, elbizonytalanítja és újragondolásra ítéli a bűn fogalmát, és így többletjelentést rendel az ideológiai normákat agresszíven, extrém vizuális hatásokkal elsöprő jeleneteihez.

bedevilled003bedevilled004

A Bedevilled egyaránt pellengérre állítja a fejét homokba dugó Hea-won és a sarkára álló Bok-nam által hordozott értékeket, igazi áldozatként pedig kettejük fel nem vállalt és elhanyagolt barátságát mutatja fel, amit a dél-koreai mozira jellemző melodramatikus zárlattal, illetve a végefőcím alatt futó nosztalgikus képekkel hangsúlyoz ki. Chul-soo Jang filmje ugyanakkor párhuzamot is von az egyéni és a kollektív felelősség témája között, és tágabb dimenziókba terjeszti ki tanulságát: a Bedevilled szigete egy olyan haldokló társadalom miniatűr modellje, amelyben senki sem kérdez, csak előre gyártott és készen kapott válaszait sulykolja, a legösztönszerűbb és erőszakosabb megnyilvánulásoktól sem riadva vissza.

 

imdb

1Ilyen stratégiával él többek között a The Woman, a Vagyunk, akik vagyunk, a Red White & Blue, vagy a „francia új extrémnek” nevezett irányzat filmjei (A betolakodó, Mártírok, stb.) is.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

The Thirty Million Rush (Heng cai san qian wan) (1985)

The Thirty Million Rush (Heng cai san qian wan) (1985)

  A 80-as évek közepe minden valószínűség szerint a vígjátékok aranykora volt Hongkongban. Az 1982-ben elkészült és jópár folytatást megért Aces Go Places sikerének köszönhetően sorban jöttek a hasonló humorra építő komédiák és még a legnagyobb...

Breaking News (2004)

Breaking News (2004)

Hongkongi akcióvígjáték a PR és a média uralásának fontosságáról a rendőri munka során. Az alapötlet jó, még ha nem is túl eredeti (két évvel ezelőtt majdnem ugyanezt a sztorit járta körül egy amerikai film,...

Az elnök utolsó durranása - The President's Last Bang (2005)

Az elnök utolsó durranása - The President's Last Bang (2005)

A forgatókönyv-író és rendező Im Sang-Soo (A Good Lawyer's Wife) sorban negyedik filmje, 2005-ben került bemutatásra első alkalommal a New Yorki Filmfesztiválon, ahol meglepő sikert aratott, majd nemzetközi szinten is igen nagy elismeréssel övezték. Ez...

Mother is a Whore (Uhmmaneun Changnyeoda) (2009)

Mother is a Whore (Uhmmaneun Changnyeoda) (2009)

A független filmes I Szangu saját elmondása szerint kb. 5800 dollárból készítette ezt a nagyjátékfilmet. Nem ez az egyetlen mozija, ami a hagyományos értékek széthullásáról, a családon belüli erőszakról, a gyerekek és a sérült emberek...