belépés∆

Sympathy for Lady Vengeance - A bosszú asszonya (2005)

 

Sympathy for Lady Vengeance - A bosszú asszonya (2005)

Chan-Wook Park bosszú tematikájú trilógiájának utolsó darabja. A főszereplő ezúttal egy nő, akit tizennyolc évesen a gyenge bizonyítékok ellenére beismerő vallomása miatt elítéltek egy ötéves gyerek meggyilkolásának vádjával. A nő a börtönben nagyon előzékenyen és jószívűen viselkedik, de ez csak alakoskodás: ahogy kijut, minden ismerősét felhasználja, hogy elérhesse célját, a bosszút. De hogy kin és miért, azt csak szép lassan tudjuk meg (és néhány részlet így is árnyékban marad).

A film látványvilága gyönyörű, a beállítások és a színek mindenhol tökéletesen kitaláltak. Egyedül a klippbe illő képváltások zavaróak néhol. A színészi játék és a zene végig hibátlan. A történet szépen, logikusan halad.
Kézenfekvő dolog a filmet Chan-Wook Park két másik bosszúfilmjével összehasonlítani. A rendezői stílus alapvetően elég hasonló a három filmben. A Sympathy for Lady Vengeance történetét kevésbé erőltetettnek éreztem, mint az Oldboyét és szinte ellentétesnek a Sympathy for Mr Vengeance kaotikus, csapongó történetvezetésével. A filmek stílusával kapcsolatban az jutott eszembe, hogy inkább az Oldboyt kellett volna Sympathy for Mr Vengeance-nek hívni, mivel erősen párhuzamos a Sympathy for Lady Vengeance-szel. Ha a filmeknek lenne neme, akkor az előbbi biztosan férfi lenne, az utóbbi pedig nő. Az Oldboy kemény, gyors, vad, véres és élénkfekete humorú, ezzel szemben a Sympathy for Lady Vengeance lágy, lassú, érzékeny, egyáltalán nem véres és gyakorlatilag humormentes. (A Sympathy for Mr Vengeance szerintem elég kiforratlan és kaotikus darab, így, bár vannak erős pillanatai, kihagytam ebből a fajta összehasonlításból.)

A Sympathy for Lady Vengeance az interneten elég negatív kritikát kapott az Oldboyhoz képest, ezért félve néztem meg, de a fentiekből talán kiderült, hogy az én ízlésem szerint a film felülmúlta a bosszútrilógia előző két darabját. A Sympathy for Lady Vengeance egy igazi remekmű. Így hát, megerősödve abbeli hitemben, hogy senkinek nem szabad túlságosan hinni filmek tekintetében, csak annyit tudok mondani: hajrá, Chan-Wook Park! Egyre jobb filmeket csinálsz, ne hagyd abba!!! ^^

Hozzászólások   

#3 user1 2007-12-19 20:41
Én is megnéztem ezt a filmet..
Nem is tudom mit mondjak. Valami nincs rendben vele, de hogy őszinte legyek nem tudom pár mondatban megfogalmazni hogy mi az. Azt hiszem elég ha csak annyit mondok hogy a film végére a főhősnőt jobban megútáltam, mint a gyerekgyilkos pedofilt, így szívesen küldtem volna a sírba vele együtt... Egyáltalán nem tudtam együttérezni vele, vagy elfogadni bármelyik tettét. Tehát nálam ellentétes hatást váltott ki, mint ahogy azt a rendező szerette volna..
#2 Guest 2007-02-09 17:55
Chan Wook-parkban én is azt szeretem nagyon, hogy minden egyes képre a végsőkig oda van figyelve. Nincs jelentéktelen snitt, vagy vágókép. Kivűlről is szép, és jelentése is van. Ebben hihetetlenül profi.
Meglátjuk, így lesz-e ez az új filmjében is? :roll:
#1 Guest 2007-02-08 21:13
A legjobb kóreai filmek között van!
Szerintem némileg zavarosabb a történet vezetése, mint az Oldboy esetében, de mindenért kárpótolnak a csodálatosan megkomponált képek, igazi műalkotás!

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Intimate Confessions of a Chinese Courtesan (Ai nu) (1972)

Intimate Confessions of a Chinese Courtesan (Ai nu) (1972)

ANOTHER SHAW PRODUCTION    A mostani ismertetőm tárgyául választott Intimate Confessions of a Chinese Courtesan (továbbiakban: ICOACC) nemcsak a rendező, Chor Yuen életművében, hanem úgy általában a Shaw Brothers harcművészeti film-kínálatában is kitüntetett helyet foglal...

Sumimasen, Love (Dui bu qi wo ai ni) (2009)

Sumimasen, Love (Dui bu qi wo ai ni) (2009)

 A 90-es évek vége felé a remek Iwai Shunji készített egy röpke romantikus filmet April Story címmel. Ugyan a Sumimasen Love-nak gyakorlatilag semmi köze hozzá, mégis talán leginkább ahhoz a történethez lehetne hasonlítani, hiszen...

Doppelgaenger (2003)

Doppelgaenger (2003)

Kiyoshi Kurosawa, a finom borzongatás és az elgondolkoztatás mesterének talán legjobb filmje! A film alapmotívuma az én-megkettőződés, amivel Karinthytól Dosztojevszkij-n át a Prince of Persia-ig sokszor találkoztunk már. A hasonás itt azonban nem titokzatos ellenség,...

Sumo Do Sumo Don't (Shiko funjatta) (1992)

Sumo Do Sumo Don't (Shiko funjatta) (1992)

Suo Masayuki rengeteg díjat nyert művét leginkább egyetlen mondattal érdemes ajánlani, egy egész ajánló talán felesleges is hozzá. Ez a film szolgált alapul Yaguchi Shinobu számára, aki gyakorlatilag ugyanígy építette fel leghíresebb vígjátékait, a Waterboys-t...