Ázsiafilm

A Föld lakossága kimerítette az összes energiatartalékát. Csak egyetlen lehetőség maradt, amit ki is használnak. Szerencsére ez az energiahordozó folyamatosan újratermelődik, ám egy probléma mégis van vele, valahogy el kell venni az emberektől. Ez az anyag ugyanis nem más, mint a…

…kaka. Hogy ezt elérjék, a Kormányzat minden újszülött ánuszába ültet egy chipet, amivel könnyedén figyelemmel követi mindenki napi anyagcseréjét. Természetesen jutalom is jár az éltető matériáért, ami nem más, mint egy igen addiktív nyalóka, az un. „Juicybar”. Mint ahogy lenni szokott a hasonló drogok esetében, igen nagy feketegazdaság épül ki a szer köré, adják-veszik, mint a legdrágább kábítószert. Ugyan a szer nem halálos, ám nagyobb fogyasztás esetén mutálódást okoz – a széklet megszűnik, a nemi szervek pedig elsatnyulnak. Az egész emberből egy kis, kék, állandóan vigyorgó gnóm lesz. Ők bandákba verődve fosztogatnak, hogy megszerezzék a napi betevőt.

Mint ahogy az alaptörténetből látszik, a film némileg betegecske. Az anális fikszáció egyértelmű, gyakorlatilag minden a székletürítés és az ezáltal nyerhető Juicybar körül forog. Természetesen hőseink is e szakmában tevékenykednek – eleinte csak gyanútlan, nyilvános illemhelyeket használó embereket fosztanak ki, de ebből persze nincs annyi haszon. Szerencséjükre azonban összeakadnak egy gyönyörű lánnyal, akibe azonban a gonosz mutánsok több tucat chipet tuszkoltak bele, egy aranybányát alkotva belőle. Egy alkalom a WC-n és ömlik a Jucybar.

A koreaiak ezúttal nagyot alkottak – mármint a filmet tekintve. A beteg történetről azt hinné az ember, hogy valami szörnyűséges grafikával megáldott, soft pornó hentait kap, ám nem ez a helyzet. Annak ellenére, hogy Dél-Koreáról beszélünk a rajzstílus sem nem nyugati sem nem keleti. Bár azért merít az amerikai képregény világból, és persze az animékból is, mégis egy teljesen egyedi rajzstílust fejlesztettek ki. A szépen megrajzolt és jól kitalált karakterek két dimenziósak ugyan, de full 3D-s környezetben mozognak. A mozgások lendületesek és szépen kidolgozottak, ami nem is baj, hiszen a film tele van jobbnál-jobb akciójelenetekkel, amik egyszerűen a székhez szögezik a nézőt. Egyébként az akciók lényege egyszerű. Vannak a kis, vigyori kék mutánsok, akiknek a teste valahogy nagyon képlékenynek tűnik, és van a Kormány titkos fegyvere, Geco, egy felturbózott, ultragyors és ultrakemény cyborg, aki tucatjával, és mindenféle elképzelhető módon pusztítja a kis, kék, szánalomra méltó manókat. Durva.

Mint mondtam, a karakterek rendkívül jól megformáltak és kitaláltak, pedig nem kevés van belőlük. A két huligán főszereplőn túl, ott van a már említett Geco, a cyborg, illetve a bombázó Beautiful, aki azonban némileg sok időt tölt a WC-n. A Kormányoldal élén egészen stílusosan egy kis, copfos szőke hajú kislány áll, aki azonban velejéig gonosz és kegyetlen, a mutánsokat egy habitusban teljesen megegyező, ám sokkal rondább főmutáns vezeti, aki sokkal nagyobb társainál, és kis fejkendő helyett rastát visel.

Azt kell mondjam, a koreaiak ezúttal kitettek magukért, és egy eredeti és igényes akció-rajzfilmet hoztak össze. Mondjuk az alapötlet már-már az épelméjűség határát súrolja, hál’istennek nem mentek át öncélú és értelmetlen gusztustalankodásba, ennyi még épp emészthető. Az animáció miatt pedig nem szabad kihagyni, elsőrangú.