Ez a 60 éves, fekete-fehér dráma is azon alkotások egyike, amik esetében a figyelem felkeltéséhez bőven elég volna egy mindössze egymondatos ajánló, így kezdjük is ezzel a cikket. A Spring in a Small Town-t 2002-ben a valaha készült legjobb kínai nyelvű filmnek választotta meg a Hongkongi Filmkritikusok Társasága, két évvel később pedig a Hongkongi Film Akadémia is. Kell-e ennél több információ ahhoz, hogy az ember kedvet kapjon hozzá? Véleményem szerint nem, de azért említésre méltó érdekesség akad még bőven mind a filmmel, mind a készítőivel kapcsolatban.

Akárcsak a korabeli japán darabok esetében, úgy ebben az alkotásban is a különféle trükkök és furfangok használata helyett a nagyszerű történetvezetés és a valósághű karakterek bemutatása áll a középpontban. A téma kis túlzással teljesen hétköznapi és semmit sem vesztett aktualitásából az eltelt sok-sok év alatt. A történet a második világháború után játszódik egy kis, Isten háta mögötti faluban, amiből nem sok maradt a harcok után, az egykori városfal ugyanúgy romokban hever, mint az egykoron gazdag Dai család birtokának nagy része. A családból csak a TBC-ben szenvedő Dai Liyan és kishúga, a még tinédzser Dai Xiu élte túl a háborút, akikkel együtt tengeti életét Liyan felesége, Yuwen és az egyetlen megmaradt, hűséges szolga, Lao Huang. Férj és feleség viszonya réges-rég nem az, mint amilyennek kellene lennie, a szerelem már régen kihunyt belőle, csak a hűség tartja őket össze. Ebben a helyzetben toppan be Shanghai-ból Liyan régi barátja, a 10 évvel ezelőtt útra kelt doktor, Zhang Zhichen. Apró gond, hogy a barát, mielőtt itthagyta a vidéket, pont Yuwen-nek csapta a szelet és kettejük között újra fellángolnak az érzelmek. Vajon a hűség, vagy a szerelem lesz-e az erősebb?


Számomra az volt a legnagyobb élmény a film során, ahogyan a szereplők egyrészt szenvedtek a kialakult helyzet fonákságaitól, másrészt azok a próbálkozásaik, ahogyan a maguk sajátos módján, virágnyelven próbálták sugallni a többiek felé, hogy mit is szeretnének, mivel ha bármit is nyíltan kimondtak volna, azzal biztos, hogy sérelmeket okoztak volna. Erre nyíltan rá is játszik a rendező, mert a történteket a feleség narratíváján keresztül mutatja időnként, ezzel is szemléltetve, hogy hogyan éli meg a történteket. A férj, aki feleségét szeretné boldognak látni, ám teljesen tudatában van, hogy ennek egyetlen és óriási akadálya saját maga, a feleség, aki kétségbeesetten próbál egyensúlyozni a hűség és az érzelmei között, a doktor, aki szintén súlyos dilemmába kerül, hogy az adott helyzetben a barátjának, vagy a szeretőjének ártson-e inkább, mind-mind apró sugallatokkal próbálja a többiek tudatára adni, mit is tartana helyesnek. Aztán ahogy megy előre a történet, előállnak különféle alternatív megoldásokkal, amikben kulcsszerepet kap a múltra nem nagyon emlékező és emiatt a környezetéből nagyon is kilógó kishúg. Tökéletesen megtapasztalható az akkori morál, mind a rendező, mind pedig a színészek remek munkájának köszönhetően. Talán a legjellemzőbb példa az egész történetből minderre az a néhány pillanat, ahogyan a feleség és a barát kettesben sétál egy ligetben. Ahogyan néhány lépés erejéig összefonódnak, majd hirtelen szétrebbennek és ezt eljátszák többször is, egyszerűen lenyűgöző!


Mindez nem meglepő, hiszen a rendezés Fei Mu nevéhez fűződik, akit a kommunista hatalomátvétel előtti korszak egyik legjobbjaként tartanak számon, mellékesen pedig ő készítette el az első színes kínai filmet is Remorse at Death címmel. Karrierje azonban a kommunisták miatt megszakadt, 1949-ben rengeteg kínai művészhez hasonlóan ő is Hongkongba szökött és többet már nem rendezhetett. Életműve így is 16 rendezést és 9 forgatókönyvet tartalmaz. Nemcsak ő, hanem a Spring in a Small Town is áldozatául esett a kommunistáknak, akik a kelleténél kevesebb politikai tartalom miatt betiltották és csak az 1980-as évektől változott meg róla a vélekedés. Tény és való, politika egy pillanatig sem lelhető fel benne, de még csak a jó és a gonosz harcára sem bontható le a történet, hiszen még a szerelmespár útjában álló férj is egy tiszteletre- és szeretetreméltó ember, minden problémáért egyedül csak az eltelt idő és a körülmények okolhatóak.


A rendező mellett a színészek is érdekes pályát futottak be a későbbiek során. Ugyan a férjet alakító Shi Yu és a kishúgot játszó Zhang Hongmei (az iMDB szerint legalábbis) nem futott be túl nagy karriert, a szolga szerepében látható Cui Chaoming az 50-es és 60-as években több kínai filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepeket, a Shanghai-ból érkezett orvost játszó Li Wei pedig 42 évvel később a Ju Dou-ban alakította a szadista öregurat. A feleséget játszó Wei Wei a rendezőhöz hasonlóan Hongkongba menekült, ahol az 50-es évekbeli néhány szerep után a 90-es évek közepén tért vissza a mozivászonra, többek között olyan alkotásokban volt látható, mint például az Anna Magdalena, az And I Hate You So és a Happy Birthday.


Mit is lehetne mindezeken kívül még zárszóként megemlíteni? Ajánlóként maximum annyit, hogy ha valaki kiváncsi arra, hogy vajon milyen film lehetett képes megelőzni a HKFA által összeállított százas listán olyan hongkongi klasszikusokat, mint az A Better Tomorrow, vagy a Days of Being Wild, annak mindenképpen kötelező darab. Egy lenyűgöző, életszagú, talán még ma is aktuális dráma, aminek legnagyobb erénye az illemtudó emberek közötti kapcsolatok és az ezek miatt bekövetkező borzasztó nehézkes kommunikáció bemutatása. A képminőség ugyan nem éri el a Criterion által kiadott japán klasszikusokét, azonban tökéletesen élvezhető, ez ne tartson vissza senkit se tőle!

iMDB

WikiPedia