Ázsiafilm

iMDB

A film rendezésével egy újoncot, bizonyos Alexi Tan-t bízták meg, akire a Double Blade című rövidfilmjének köszönhetően figyelt fel Woo és állandó producertársa, Terence Chang. A fiatal rendező pedig igyekezett élni a lehetőséggel és egy olyan történetet próbált összeállítani, ami vegyíti magában John Woo klasszikusainak stílusát az amerikai westernekkel.


A történet kiindulópontja ennek megfelelően igencsak emlékeztet Woo egyik legismertebb filmjére, a Bullet in the Head-re. Itt is három fiatal a főszereplő, akik szülőföldjükről elkívánkoznak, mégpedig Shanghai-ba, a lehetőségek városába. Persze az új környezet mindegyikükre másképpen hat és szükségszerűen konfliktusba keverednek mind egymással, mind a helyi nagyfőnökök egyikével.


Ami meglepő volt, hogy a sztori igen nagy hangsúlyt igyekezett fektetni a drámaiságra, ezért aztán viszonylag kevés akció került bele, igaz, ami benne van, az kellemesen stílusos. Ezzel szemben a három fiatal kapcsolatának bemutatása nem az igazi, hármójuk összetartozását közel sem tudja a néző úgy átérezni, mint a Bullet in the Head-ben. Főleg miután megérkeztek Shanghai-ba, onnantól kezdve válik furcsává, hogy Da Gang úgy bánik társaival, mintha szolgák lennének. Ez a forgatókönyv egyik nagy hibája. A másik az még nagyobb gond, ugyanis mind a történet, mind a dialógusok könnyedén kiszámíthatóak, a néző tudja előre, mi fog történni, így a Woo klasszikusokra jellemző izgalmak és feszültség teljességgel hiányzik a filmből.


A 30-as évek ábrázolása az akciójelenetekhez hasonlóan stílusos. Szépek a ruhák, tiszták az utcák, látványos a gengszterek törzshelyének számító mulató is, nem is beszélve a műsoráról. Hozzá kell tenni, hogy mindez egy kicsit talán túlzottan is idealizált lett, de egyáltalán nem zavaró.
A színészi játék sem túlzottan kiemelkedő, de rossznak semmiképpen sem lehet nevezni. A legjobb alakítást Liu Ye nyújtja, aki a három fiatal közül leginkább tud azonosulni a gengszter életmóddal, mindenen és mindenkin átgázolva igyekszik a célját elérni. Az elsősorban Daniel Wu karakterével jó viszonyba kerülő bérgyilkost alakító Chang Chen is korrekt, Daniel Wu sem rossz, de csak néhány erős jelenete van (amikor szembesült azzal, hogy először ölt, az a legemlékezetesebb rész vele kapcsolatban). A harmadik testvért alakító Tony Yang semmi extra, míg a nagymenő Boss Hung-ot alakító Sun Honglei megfelelően hozza a kissé sablonos szerepét, végül, de nem utolsósorban a női főszerepet alakító Shu Qi hullámzó teljesítményt nyújt, néhol idegesítő, néhol remek, ráadásul ismét olyan szerepet vállalt a Young & Dangerous 5 és a Beijing Rocks után, amiben énekel is.


Összességében a Blood Brothers tehát egy közepes, ám stílusos munka, amit leginkább a túlzottan is kiszámítható fordulatok tesznek tönkre. Ettől függetlenül simán nézhető, de valószínűleg senkinek sem fog a legemlékezetesebb filmjei közé bekerülni. Remélhetőleg John Woo rendezői visszatérése, a Red Cliff majd nagyobb durranás lesz.