Ázsiafilm

A történet főszereplői Qu Ran, a környék legszebb lánya és Hou Jia, egy jóvágású fiú, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást. Ahogy az lenni szokott, barátságuk szerelemmé válik, azonban a kapcsolatukat megmérgezi szüleik viselkedése, akik gyűlölik egymást, ám mindezek okáról nem hajlandóak a fiatalokat tájékoztatni. Az ő életüket követhetjük végig a gyerekkortól egészen úgy nagyjából 30 éves korukig, valamint azt, ahogyan próbálják feldolgozni a helyzetüket, amiben nagy segítségükre lesz Shakespeare Rómeó és Júliája, aminek hatalmas rajongói lesznek mindketten, hiszen úgy érzik, az egész történet róluk szól. De vajon képesek lesznek-e más megoldást találni, mint az angol drámaíró főhősei?


Egy ilyen témájú film sohasem az operatőri bravúrokról, valamint a rendezői trükkökről szól és ez nincsen másként Jianq Huo filmje esetében sem. A rendező a történetmesélésre és a hangulatok bemutatására helyezi a hangsúlyt, valamint arra, hogy milyen nehéz változást elérnie bárkinek is egy ilyen helyzetben. Ehhez remekül választotta ki a helyszínt is, ami (ha minden igaz) valahol Pekingben található, egykori impozáns, mára szürke bérházként funkcionáló épületek között zajlik a történet, ami sokat hozzáad a hangulathoz. A történet maga egy tipikus szerelmi történet, ami a Rómeó és Júliára épül, azonban egy remek húzással a fiatalok szemszögéből láttatja a rendező az egészet, akik nem értik, miért nem lehetnek egymáséi rajtuk kívül álló okok miatt, valamint azt is, hogy ez az egész hogyan mérgezi meg mindkét család belső viszonyait, hiszen a családtagok szeretik egymást, de a „megváltoztathatatlan” helyzet miatt kénytelenek egymás ellen fordulni, akárcsak azt, hogy a gyűlölködés tárgya hogyan válik végül megbocsátássá.


Remek lélektani bemutató, amiben olyan nagyszerű színészek voltak a rendező segítségére, mint a taiwani Vicki Zhao Wei, aki a Shanghai és a Changchun Filmfesztivál legjobb színésznő díját is megkapta az alakításáért, valamint az „outstanding actress” díjat a Huabiao Film Awards-on. Valóban lenyűgözően játszik, hitelesen mutatja be a legkülönfélébb érzelmeket is. Hou Jia szerepében Yi Lu is hiteles, bár az alakítása messze nem olyan erőteljes, mint Zhao Wei-é.


Az A Time to Love tehát egy nagyszerűen kivitelezett dráma, örökéletű sztorival és jól eltalált tisztelgéssel Shakespeare munkássága előtt. Aki szereti a műfajt, annak mindenképpen ajánlott néznivaló.