A Time to Love (Qing ren jie) (2005)
Készült: 2007. augusztus 5. vasárnap, 14:03 | | 
| 
| A Time to Love (Qing ren jie) (2005)
A történet főszereplői Qu Ran, a környék legszebb lánya és Hou Jia, egy jóvágású fiú, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást. Ahogy az lenni szokott, barátságuk szerelemmé válik, azonban a kapcsolatukat megmérgezi szüleik viselkedése, akik gyűlölik egymást, ám mindezek okáról nem hajlandóak a fiatalokat tájékoztatni. Az ő életüket követhetjük végig a gyerekkortól egészen úgy nagyjából 30 éves korukig, valamint azt, ahogyan próbálják feldolgozni a helyzetüket, amiben nagy segítségükre lesz Shakespeare Rómeó és Júliája, aminek hatalmas rajongói lesznek mindketten, hiszen úgy érzik, az egész történet róluk szól. De vajon képesek lesznek-e más megoldást találni, mint az angol drámaíró főhősei?
Egy ilyen témájú film sohasem az operatőri bravúrokról, valamint a rendezői trükkökről szól és ez nincsen másként Jianq Huo filmje esetében sem. A rendező a történetmesélésre és a hangulatok bemutatására helyezi a hangsúlyt, valamint arra, hogy milyen nehéz változást elérnie bárkinek is egy ilyen helyzetben. Ehhez remekül választotta ki a helyszínt is, ami (ha minden igaz) valahol Pekingben található, egykori impozáns, mára szürke bérházként funkcionáló épületek között zajlik a történet, ami sokat hozzáad a hangulathoz. A történet maga egy tipikus szerelmi történet, ami a Rómeó és Júliára épül, azonban egy remek húzással a fiatalok szemszögéből láttatja a rendező az egészet, akik nem értik, miért nem lehetnek egymáséi rajtuk kívül álló okok miatt, valamint azt is, hogy ez az egész hogyan mérgezi meg mindkét család belső viszonyait, hiszen a családtagok szeretik egymást, de a „megváltoztathatatlan” helyzet miatt kénytelenek egymás ellen fordulni, akárcsak azt, hogy a gyűlölködés tárgya hogyan válik végül megbocsátássá.
Remek lélektani bemutató, amiben olyan nagyszerű színészek voltak a rendező segítségére, mint a taiwani Vicki Zhao Wei, aki a Shanghai és a Changchun Filmfesztivál legjobb színésznő díját is megkapta az alakításáért, valamint az „outstanding actress” díjat a Huabiao Film Awards-on. Valóban lenyűgözően játszik, hitelesen mutatja be a legkülönfélébb érzelmeket is. Hou Jia szerepében Yi Lu is hiteles, bár az alakítása messze nem olyan erőteljes, mint Zhao Wei-é.
Az A Time to Love tehát egy nagyszerűen kivitelezett dráma, örökéletű sztorival és jól eltalált tisztelgéssel Shakespeare munkássága előtt. Aki szereti a műfajt, annak mindenképpen ajánlott néznivaló.
iMDB
William Shakespeare művei számtalanszor megihlették már a filmvilágban dolgozókat is. Nem voltak kivételek ezalól az ázsiai filmesek sem, hiszen az angol drámaíró művei időtlenek, örökéletű kérdéseket feszegetnek és viszonylag könnyedén illeszthetőek bele bármilyen történelmi környezetbe bármelyik országról legyen is szó. Ennek köszönhetően olyan nagyszerű feldolgozások születtek a műveiből, mint régmúltból a Véres trón, vagy éppen a nem is olyan rég bemutatott The Banquet. Természetesen voltak olyanok is, akik igyekeztek némiképpen más szemszögből közelíteni Shakespeare témáihoz, ezek közül kiemelkedik a Postmen in the Moutains-szel ismertté vált Jianqi Huo filmje, az A Time to Love, ami Rómeó és Júlia történetét porolja le kicsit újszerű módon.
A történet főszereplői Qu Ran, a környék legszebb lánya és Hou Jia, egy jóvágású fiú, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást. Ahogy az lenni szokott, barátságuk szerelemmé válik, azonban a kapcsolatukat megmérgezi szüleik viselkedése, akik gyűlölik egymást, ám mindezek okáról nem hajlandóak a fiatalokat tájékoztatni. Az ő életüket követhetjük végig a gyerekkortól egészen úgy nagyjából 30 éves korukig, valamint azt, ahogyan próbálják feldolgozni a helyzetüket, amiben nagy segítségükre lesz Shakespeare Rómeó és Júliája, aminek hatalmas rajongói lesznek mindketten, hiszen úgy érzik, az egész történet róluk szól. De vajon képesek lesznek-e más megoldást találni, mint az angol drámaíró főhősei?
Egy ilyen témájú film sohasem az operatőri bravúrokról, valamint a rendezői trükkökről szól és ez nincsen másként Jianq Huo filmje esetében sem. A rendező a történetmesélésre és a hangulatok bemutatására helyezi a hangsúlyt, valamint arra, hogy milyen nehéz változást elérnie bárkinek is egy ilyen helyzetben. Ehhez remekül választotta ki a helyszínt is, ami (ha minden igaz) valahol Pekingben található, egykori impozáns, mára szürke bérházként funkcionáló épületek között zajlik a történet, ami sokat hozzáad a hangulathoz. A történet maga egy tipikus szerelmi történet, ami a Rómeó és Júliára épül, azonban egy remek húzással a fiatalok szemszögéből láttatja a rendező az egészet, akik nem értik, miért nem lehetnek egymáséi rajtuk kívül álló okok miatt, valamint azt is, hogy ez az egész hogyan mérgezi meg mindkét család belső viszonyait, hiszen a családtagok szeretik egymást, de a „megváltoztathatatlan” helyzet miatt kénytelenek egymás ellen fordulni, akárcsak azt, hogy a gyűlölködés tárgya hogyan válik végül megbocsátássá.
Remek lélektani bemutató, amiben olyan nagyszerű színészek voltak a rendező segítségére, mint a taiwani Vicki Zhao Wei, aki a Shanghai és a Changchun Filmfesztivál legjobb színésznő díját is megkapta az alakításáért, valamint az „outstanding actress” díjat a Huabiao Film Awards-on. Valóban lenyűgözően játszik, hitelesen mutatja be a legkülönfélébb érzelmeket is. Hou Jia szerepében Yi Lu is hiteles, bár az alakítása messze nem olyan erőteljes, mint Zhao Wei-é.
Az A Time to Love tehát egy nagyszerűen kivitelezett dráma, örökéletű sztorival és jól eltalált tisztelgéssel Shakespeare munkássága előtt. Aki szereti a műfajt, annak mindenképpen ajánlott néznivaló.
