Tetsujin 28 (Gigantor) (2005)
Tetsujin 28 igazi japán agyszülemény. Aki kicsit is közel áll a japán filmhez, annak első látásra ismerős lehet ez a teremtmény, mégha név szerint nem is ismeri, és soha nem is látta.
Tetsujin 28 sajátos átmenet, egy elveszett láncszem a kaiju színház evolúciós létráján. Sokan ismerik Godzillát, az ősi korokból itt maradt órisgyíkot, akit egy atomkísérlet ébreszt fel. Még többen láthattak a TV-ben gyerekkorukban japán óriásrobotokat, világpusztításra alkalmas feygverekkel küzdeni különböző, nyugatról sugárzott rajzfilmműsorokban. Tetsujin 28 valahol a kettő között áll. Bár nem szerves anyag, hanem fém és elektromosság, mégsem használ mást, mint a puszta öklét, hogy biztosítsa a világbékét.
E képességét a II. világháborúben persze nem voltak restek bevetni a japán erők, ám az egésznek az lett a vége, hogy szegény robotot visszabombázták nyersanyag állapotába. Követve azonban e stílusú filmek törvényszerűségeit ez nem maradhatott sokáig így, hiszen egy végletekig elvetemült, önös és embertelen főgonosz, aki persze mindezek mellett zseni, megépíti saját csúcstechnológiájú gépét., ami rögvest elkezdi Tokyo belvárosát legyalulni, kezdve a Tokyo torony spirál formájúvá való alakításával. Nincs más választás, Tetsujint elő kell kaparni a szeméttelepről és életre kell kelteni. Persze van egy bőkkenő és itt ismét egy szokványos törvényszerűséggel találkozhatunk: a robotot természetesen csak egy alig 10 éves fiú tudja irányítani. Erre persze kézenfekvő a válasz, hiszen csak benne van meg az ehhez szükséges intuíció.
A film egy nagy sikert befutott manga/anime alapján készült. Ellentétben sok hasonló munkával ez kizárólag gyermekeknek készült, még a Walt Disneytől megszokott felnőtteknek szóló betétek is hiányoznak belőle. Matinénak kitűnő, és van egy sajátos romantikája az ódivatú robotokkal, amelyek természetesen - közepes minőségű - CG-vel készültek. Nem is annyira természetesen, mert lehettek volna élőszereplők is, gumiruhában. Tele van nem csak dramaturgiai, hanem alapvető logikai hibákkal (pl: miért puszta kézzel küzdenek a robotok?), de mégis szerethető, megtekintése azonban csak szombat, illetve vasárnap délelőtt, félálomban ajánlott.