belépés∆

Imprint (T. Miike)

 

 

Japán horror, 2006. Rendezte Miike Takashi. 63 perc. A Showtime által megrendelt Masters of Horror sorozat 13., be nem mutatott darabja. A sorozat, mint címe is mutatja, a horror nagymestereinek munkáit gyűjti össze, köztünk olyanokkal, mint John Carpenter, Joe Dante. Egyedül Miike filmje bizonyult soknak, ettől még a horror nagymesterei is megijedtek. Legalábbis a filmet végül mégsem mutatták be Amerikában, egyedül a brit Bravo TV adta le. A sorozat DVD kiadásán azonban rajta lesz ez a rész is.

Nem ajánlott sem a film, sem a róla szóló oldalak meglátogatása fiatalkorúaknak és annak, akit a téma és a filmben ábrázoltak felkavarhatnak!

Miikét kedvelem (vannak "barátságosabb" filmjei is), a horrorfilmeket viszont kerülni szoktam, így ez sem érdekelt addig, amíg el nem olvastam egy humoros beszámolót róla a Kaiju Shakedown oldalon. A filmet úgy összegezték, hogy "Memoirs of a Geisha with dead babies", és az egyik szereplő leírása is izgalmas metafórát használ: "a deformed prostitute whose face looks like a kindergarten art project" :) Szóval kiváncsi lettem. A horrorfilmektől való félelmem és a leírtak alapján kialakult elvárásaim tükrében nem is volt olyan vészes a film, mert bár borzalmas és visszataszító jeleneteket ábrázolt, legalább nem volt ijesztegetős. Az izgalmas, veszélyes helyzetek és hirtelen előugró rémek kimaradtak. A sztori egyszerű, egy amerikai férfi japán szerelmét keresi egy szigeten található, sötét bordélyházban, de végül egy másik nővel éjszakázik, akit a fenti leírás úgy emleget, mintha deformált arca egy óvódás rajzának vonalait követné. A környék elég vacak, a sziget körül a folyóban hullák úsznak, a házban pedig néhány banyán kivül még egy leprás orrú törpe van. Szóval ez a prosti úgy tűnik, ismeri a keresett lányt, és előbb az ő, majd a saját történetét, életét meséli el memoárként. Mindkét sztori elég csúnya. A lány története egyetlen brutális és grafikusan megjelenített (vizuálisan jól megoldott) kínzás köré csoportosul, a prostié pedig degeneráltként való megszületésétől indul, és testvér valamint apa-lánya aktusra való utalás mellett halott bébik teszik bizarrá és horrorisztikussá. A film angol nyelvű, a színészek és a dialógusok pocsékak, a főhőst játszó Billy Drago különösen gyenge alakítást nyújt. A hangulat, a színek, a beállítások viszont sok esetben művésziek. Miike igazi provokatőr, sokak szerint túl is lőtt a célon, ha ugyan vannak itt határok.

Hozzászólások   

#2 Guest 2007-07-29 11:11
Én is nagyon kedvelem Miike filmjeit, bár a cikk írójával ellentétben én éppen a horror/thriller kategóriákba tartozó darabjait. Ügyes rendező, szinte minden műfajban, mégis a bizar, és erőszakos filmek azok amiben igazán nagyot tud dobni. Az audition pl az egyik legjobb lélektani thriller amit valaha láttam.

"nem volt ijesztegetős. Az izgalmas, veszélyes helyzetek és hirtelen előugró rémek kimaradtak"

A hirtelen, erős hangeffekt mellett előugró "rémek" álltalában a félelemkeltéshe z kevésbé értő alkotók filmjeiben szoktak előfordulni. Nagy különbség van az "ilyesztegetős" , illetve a valódi, a nézőben feszültséget, szorongást keltő horror filmek között. Egy igazi horror komoly, gyakran fordulatos, elgondolkodtató történettel, borzalmas képekkel, elnyújtott, ügyesen fényképezett jelenetekkel operál, nem pedig ablakra fröccsenő 2 ms -ig látható vérfolttal, vagy éppen szintén ennyi időre előugró szellemmel. Na persze egy-két ilyen még nem ront el egy egész filmet, de ha túl sok van belőle, az az összecsapottság érzetét kelti a nézőben.

Az imprint szerintem egy jól sikerült darab. Egyetlen baj vele hogy a szűkös időkorlát miatt miike nem élhette ki magát igazán. Szerintem neki kevés volt egy epizódnyi szösszenet. Horror rajongók semmiképpen ne hagyják ki. Én sem bántam meg...
#1 oldfan 2007-07-27 14:31
Való igaz, elég durva, de mégis vannak benne művészi szintű beállítások. Horror rajongóknak való. A történet nálam nem nyert igazából, de tagadhatatlanul van valami szürrealista hangulata.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Song Kang-ho

Song Kang-ho

Song Kang-Ho (송강호)  Song Kang-Ho 1967 január 17-én született KyungNam-ban, Dél-Koreában. A Kimhae High School elvégzése után különféle színházi társulatokban játszott, de sosem tanult színészetet. Jelentős gyakorlatott szerzett azonban, amikor csatlakozott Kee Kuk-seo színházához,...

Kamome Shokudo (Ruokala Lokki) (2006)

Kamome Shokudo (Ruokala Lokki) (2006)

iMDB  Néha a teljesen lehetetlennek tűnő kombinációk sikerülnek a legjobban. Ha egy héttel ezelőtt azt mondta volna nekem valaki, hogy a japánok és a finnek jó filmet tudnak együtt készíteni, nem igazán hittem volna...

Bubble Fiction: Boom or Bust (Baburu he go!! Taimu mashin wa dora…

Bubble Fiction: Boom or Bust (Baburu he go!! Taimu mashin wa doramu-shiki) (2007)

Bubble Fiction: Boom or Bust (バブルヘGO!! タイムマシンはドラム式) (2007)iMDBA cím egy érdekes időszakra utal Japán közelmúltjából, mégpedig a 80-as 90-es évek fordulójának „buborékgazdaságára”, amikor is minden rózsásnak látszott, az emberek számolatlanul költhették nem kevés pénzüket, továbbá...

Umizaru 2 - Limit of Love (2006)

Umizaru 2 - Limit of Love (2006)

  iMDB   Úgy tűnik, manapság minden süllyed a japán mozikban. Míg az idei nyár két nagy durranása közül az egyikben egész Japán, addig az Umizaru 2-ben csak egy luxus komphajó pusztulását követhetjük figyelemmel. Ahogy a hajó...