Ázsiafilm

Japánban népszerű témája van ennek a 2005-ös thrillernek, ami sajnos egy nagyon is létező dologról szól: a gyerekek közti, egy-egy társuk felé irányuló üldözésről és erőszakoskodásról ("bullying"). Felbukkan ez a téma például az Ichi the Killerben és a Furi Kuri (FLCL) című animében is.

Itt megint máshogy nyúlnak hozzá a témához: a főszereplő itt is a szenvedő alany, akiben súlyos lelki törést okoz az üldözés, ami egyébként felnőttkorában is folytatódik egy kollégája által. A srác egy visszafogott, félénk, gátlásos alak, azonban stresszhelyzetekben és amikor már nem tudja visszafolytani dühét és szorongásaiból eredő agresszióját, a vadállat, gyilkos énje veszi át az irányítást. Ezt nézőként onnan is mindig tudhatjuk, hogy ezt az énjét más színész játssza. Azonban az igazi énje utálja amásikat, amelyik gyilkol, betör és rabol a legkisebb gátlás nélkül, de fél is tőle. Végül pedig, ahogy az események kicsúsznak az irányítása alól, és egyre többször tér magához úgy, hogy vért mos a kezeiről egy csapban, kérdésessé válik, hogy le tudja-e győzni másik énjét, vagy vele együtt pusztulnia kell majd.

A film egy manga alapján készült, utalásképpen egy rövid anime betétet is beletettek a filmbe. A képi világ erős, kontrasztos, a helyszínek és a srác öltözéke jól eltaláltak, a fiú lelkét jelképező elhagyatott, vörös kunyhó úgyszintén. A film végén a Park Chan-Wook csiszolt, aprólékos bosszúfilmjeihez szokott nézők kicsit csalódottak lehetnek, mert a csúcspont túlságosan lapos és egy kicsit komolytalan is (minek kellett az a szamurájkardos bohóckodás?). Viszont a skizofrénia jól elkapott ábrázolása és a helyenként igen sűrű hangulat miatt (ami nagyrészt az elborult ént játszó színésznek köszönhető) ezt el lehet nézni neki.

Ramiz

Kellemes karácsonyi filmecske, egy elég lagymatagul induló, de aztán szépen kiterebélyesedő thriller/horror. Érdekessége Takashi Miike überkirály szereplése, márcsak azért is érdemes megnézni a filmet. A sztori nem túl eredeti és szokásosan valami mangából készült. Egy skizo srác, akit össze vissza kínoztak és megaláztak gyerekkorában, bosszút áll az őt egrecíroztató arcokon. Nekem valahogy olyan klasszikus horror íze volt, mint amiket a nyolcvanas években csináltak az amcsik, de ezt csak és kizárólag a hangulatra értem. Nagyon kemény a két én közötti küzdelem, főleg ahogy az vizuálisan meg van valósítva... a beteg én kinézete engem nagyon kiütött. Szerintem mindenképpen egy jó horror, bár nem első kategóriás, de a hangulat és a vége miatt nyugodtan ajánlom mindenkinek.

Manu

imdb