belépés∆

Agitator (Araburu tamashii-tachi) (2001)

Agitator (Araburu tamashii-tachi) (2001)

Takashi Miike kedvenc témájának, a jakuzafilmeknek egy újabb darabja, amely hasonlít is a többire és különbözik is tőlük. Történetileg nem sok újat hoz, a szokásos motívumok bukkannak fel jól átgondolva és profin tálalva: árulások, bandák közti villongások, leszámolások, a jakuza-politika élet-halál játszmái... A karakterek tökéletesek, nem olyan viccesen színesek, mint a Fudoh-ban, hanem visszafogottak és normálisak, de jól eltaláltak, és főleg kemények, mint... mint az élet, amit élnek.
És ezzel el is érkeztünk ahhoz, amiben az Agitator több, mint egy átlagos jakuzafilm. (Mint mondjuk a Kitano-féle Testvér). Az egészet (a durvább jeleneteket is) átható líraiság, a filozófikus hangvétel és az ilyen hangulatú (a film vége felé egyre gyakoribb) jelenetek adnak egyedi ízt a filmnek. Ha a Szellemkutya alcíme: "The way of the samurai", akkor az Agitatoré az lehetne, hogy "The way of the yakuza" (azért angolul írtam, mert a magyar fordítás szerintem némi jelentést veszt). Ahogy minden összeomlik, mint egy kártyavár, a szereplőknek nem csak azon kell elgondolkozniuk, hogy mit kell tenniük a következő pillanatban, hanem bizony egyre komolyabb kérdéseket kell feltenniük maguknak az életmódjukkal, a terveikkel, az életük céljával, az önmagukkal való őszinteséggel kapcsolatban.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a film mégis ízig-vérig jakuzafilm marad, és ha nem így lenne, alighanem fárasztóak lennének ezek a felmerülő kérdések. A filozófikus szálak finoman, visszafogottan kezeltek, aki nem akarja, észre sem veszi. ^^
Szó, mi szó: a kicsit lassan induló történet miatt a film nézése közben nem hittem volna, hogy mire befejezem, Miike legjobb filmjei egyikének fogom tartani az Agitatort. Méltó helye van az Ichi the killer és a Gozu mellett. Megnézését azoknak is ajánlom, akinek más Miike-filmek nem tetszettek, de a jakuza-történeteket kedvelik.

(imdb)

Hozzászólások   

#2 Guest 2007-01-04 19:46
Igen, néha egy-egy szereplőt előfordul, hogy nem tud hová tenni az ember, de aztán meghalnak és minden rendben. :D
#1 Guest 2007-01-03 14:41
Tényleg nem könnyű történet,ehhez képest a Yakuza Papers kristálytiszta, pedig 10 percenként hullik a szereplőgárda. A végére azért minden olyan mint annak egy igazi yakuza moziban lenni "kell". Talán a japán alvilág is átalakul, ezért lett néhol nagyon más. Mindenestre érdemes megtekinteni.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Samaritan Zatoichi (Zatoichi kenka-daiko) (1968)

Samaritan Zatoichi (Zatoichi kenka-daiko) (1968)

  "The Show Must Go On". A mondást ugyan az amerikai szórakoztatóipar tette közismertté, de a tartalma Japánban szintén igaznak számított. Akkortájt más szelek fújdogáltak, másfajta szemlélet érvényesült. A vak masszőrről szóló saga bármilyen nevessé is...

Toei Movie Land

Toei Movie Land

Tavaly október-novemberben volt szerencsém egy hónapot Japánban tölteni és ha már ott jártam, igyekeztem néhány, a filmekkel is kapcsolatos helyre ellátogatni. A szokásos filmajánlók helyett tehát következzék most egy exkluzív beszámoló a Toei...

The hidden fortress (Kakushi-toride no san-akunin) (1958)

The hidden fortress (Kakushi-toride no san-akunin) (1958)

The hidden fortress (隠し砦の三悪人) (1958)iMDBKét egykori paraszt, Tahei és Matakishi mára piti tolvajjá vált és sodródik a korabeli Japán eseményeiben, egyetlen dolog élteti őket, mégpedig mindkettejük óriási aranyéhsége. Nem sokkal azután, hogy hírét veszik, hogy...

Double Suicide at Sonezaki (Sonezaki shinjuu) (1978)

Double Suicide at Sonezaki (Sonezaki shinjuu) (1978)

Ami Európában Shakespeare Rómeó és Júliája, Kínában a Butterfly Lovers, az Japánban a Sonezaki shinjuu.