belépés∆

The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)

The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)

 

Akira Kuroszava. Van-e olyan rajongója a japán történeteknek, aki nem ismeri ezt a nevet? Valószínűleg nincs. Ha mégis, akkor aligha nevezheti magát igényes filmfogyasztónak. A Hét szamuráj, Véres trón, vagy éppen A vihar kapujában széles körben népszerűek. Ebből kiindulva eddig még nem merészkedtem ismertetőbe fogni a "Császár" egyik alkotásáról sem.

Arra gondoltam, ugyan mit tudhatnék olyasmit közölni, amit más valaki, - tőlem minden bizonnyal képzettebb egyén, - még nem mondott el? Továbbá, úgyis tele van az Internet ennek a filmnek az elemzésével, bizonyára minden mozzanatát kivesézték már. Meglepődve vettem észre, hogy a rendezőről ugyan szép számú cikk jelent meg, de ez a kalandos története viszonylag kevesebb publicitást kapott magyar nyelven. Végül úgy döntöttem, csak írok róla, bár Yezy régebben írt ide egy jól sikerült ismertetőt róla. Az ismertetőt igyekeztem másként összerakni ahol lehetett, továbbá a díjazását kihagytam, mert nála már megtalálhatóak ezek az adatok.

The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)

Rejtett erőd egyfajta váltás volt Akira Kuroszava életében. A Toho stúdió azt szerette volna, ha az addigi mozijainál kevésbé művészi, a nagyközönség számára könnyebben fogyasztható filmmel állna elő. Továbbá, miután az európaiak sokkal jobban fogadták az előző rendezéseit mint a hazai piac, próbáljon ki egy olyan témát, ami alkalmas volna az "ezerfejű Cézár" kegyeinek elnyerésére Japánon belül. Hogy mégse érezze magát kényelmetlenül, jókora summát biztosítottak a számára, és egy új technikai lehetőség kipróbálását. A szélesvászonét, ami akkoriban újdonságnak számított. Ez már ugye mégiscsak megbirizgálja egy alkotó fantáziáját. A stúdió vezetőinek számítása bejött. Kuroszava belevágott a "TohoScope" rendszerben felvett mű kivitelezésébe. Több mint negyven évvel később tudjuk, hogy az életművének harmadik legbefolyásosabb filmjét készítette el "A vihar kapujában" és a "Hét szamuráj" után. Csak éppen nem a kritikusok értékelték ilyen magasra a mozit, hanem a szakma. Ám haladjunk sorjában.

A belháborúk dúlta Japánban az Akizuki klán a megsemmisülés szélére jut az egyik csatavesztés után. Az ellenfeleik hajszát indítanak a kevés számú túlélő levadászására. A fő célpont Juki hercegnő, az örökösi jog hordozója. Csupán pár embere maradt, köztük a neves Rokurota tábornok. Ugyanekkor két szerencsétlen paraszt igyekezne haza, akik a szerencséjüket szerették volna megcsinálni a háború zivatarában, de mostanra már annak is örülnének, ha a puszta életüket menthetnék. A meggazdagodás vágya azért még él bennük. Szegényben és gazdagban egyaránt közös, hogy nem kívánnak a győztesekkel találkozni, így némi félreértés után ráeszmélnek, hogy szükségük van egymásra. A menekülés útja hosszú és veszélyekkel teli, az emberi természet minden oldalát előhozza.

The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)

Azt minden különösebb kockázat nélkül leszögezhetem, igazi klasszikust láthat az, aki rászánja magát a mozi megtekintésére. Mint azt fentebb írtam, Kuroszavától kasszacsörgetésre alkalmas filmet reméltek a stúdió vezetői. Kétségkívül könnyebben fogyasztható mint az előzőleg készült művei, de kommersz moziról szó nincs. A mai értelemben véve nem akciódús a mese, de jól felépített kalandfilmnek megfelel. Kellően mozgalmas, látványos, konfliktusokkal teli. A komikum ilyen erős alkalmazása pedig kétségkívül új elem az amúgy borongásra hajlamos mestertől, tulajdonképp eltávolodás a régi felfogásától. Megérte váltani. A szikár és a tömzsi, okoskodásra hajlamos, egymással állandóan vitatkozó, de a másik mellett mindig kitartó parasztpáros a legjobb burleszk filmek elemeit idézi fel, viszont a zavaró túlzások nélkül. Minoru Chiaki és Kamatari Fujuwara lubickolnak a remekül megírt karakterszerepekben. Leplezetlenül pénzre és élvezetekre vágyó párosuk minden közönségességük ellenére sem válik ellenszenvessé, mert a jellemük nem romlott. Mostanra köztudomású, hogy ők ihlették a Csillagok háborújának állandóan osztozó R2D2 és C3PO robot párosának létrejöttét. (Lucas bevallottan nagy rajongója volt a Rejtett erődnek és számos ötletet, beállítást, karaktert átvett a filmből, mint például a felvágott nyelvű, talpraesett fiatal hercegnő alakját. Ennek mára külön irodalma van, akinek van kedve keressen utána, mert itt nem szándékozom elemezgetni a hasonlóságokat.) Tosiro Mifune csak viszonylag későn kerül színre, ám mint annyiszor, onnantól kezdve uralja a vásznat. Egyszerűen kikerülhetetlen a szem számára, annak ellenére, hogy a forrónadrág és a tunika kereszteződéséből született jelmeze nem a legszerencsésebb választás volt. Ő azért így is olyan vitathatatlanul daliás megjelenésű, hogy eszébe sem jut nevetni az embernek. Számos, ennél a mozinál jobb drámában szerepelt, de pont ez mutatja meg, mitől volt jelenség a vásznon, ezúttal a szót a legjobb értelmében használva.

A "középkori kalandos road movie" - ha szabad ilyen szentségtörő meghatározással élnem - és a humor találkozása végig remekül érvényesül. Annyira kortalan, hogy a jelen nézője sem talál benne semmi kivetnivalót. Juki hercegnő útja mifelénk a Koldus és királyfi történetét idézi fel a nézőben, tehát fontos a társadalmi üzenete. Nem árt, ha egy uralkodó a saját bőrén tapasztalja meg, mit jelent közrendűnek lenni a gyakorlatban. Japánban a történetnek ez az aspektusa igazából sosem érvényesült. A gyakorta visszatérő állítás, miszerint Akira mester filmes szemlélete közelebb állt a nyugati kultúrkörhöz, mint a helyihez, ismét igazolódik. Kuroszava igazi "nagy dobása" azonban a szélesvászonban rejlő lehetőségek kihasználása volt. Rendkívüli kompozíciós képességeire számos példát szolgáltat. A foglyok kitörésénél szinte biztosan a "Patyomkin páncélos" filmtörténeti képsora jut eszébe a nézőnek. Tovább erősíti ezt a hatást, hogy mesterien bánik a fekete-fehér technika kínálta kontraszt hatásokkal, egyáltalán nincs olyan érzése az embernek, hogy célszerűbb lett volna színesben leforgatni. Rokurota fantasztikus lendületű rohama és lóháton vívott párbaja lenyűgöző lehetett a korabeli moziban ülő közönség számára, amint a hatalmas vászon egyik szélétől a másikig űzi az ellenfelét. Máig sem igazán forgattak hasonló jelenetet. A közismert lándzsapárbajt sem lehetett volna a keskenyvásznon úgy visszaadni, mint ahogy végül itt láthatjuk. Mindkettő igazi adrenalin pumpa. A köznép életörömét bemutató tűzünnep varázslatos, a képek magukkal ragadóak, mondhatni hipnotikus erejűek. Pár kiragadott részlet mindez, de azt hiszem, kiderül belőlük, miért tartják mindmáig sokra a rendezők a mozit. Azért, mert tele van igazi kifinomult fogásokkal, amiket a mester kollégái szakmai szemmel néznek, a közönség pedig nem tudatosan bár, de nagyon élvez. Kuroszavánál a nagyméretű vászon nem csupán egy hatalmas vetítő felület, hanem a megkomponált képek sorával, szinte milliméter pontossággal kiszámított, célzott művészi hatásokat közvetítő eszköz.

The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)The Hidden Fortress (Rejtett erőd) (1958)

A forgatókönyvben felismerhető, hogy nem érte be az egyszerű kaland elemekkel, hanem jelképekké emelte az egyes szereplők tulajdonságait. Rokurota tábornok a vitézség és hűség mintaképe, Juki hercegnő elsősorban a makacsságot és gőgöt szimbolizálja, de azért a céltudatosság és az emberismeret sem hiányzik a jelleméből. A két paraszt egyszerre képviseli a mohóságot és a kisember furfangos észjárását, továbbá a hétköznapi, néha elgyengülő, de mégis minden nehézségen át kitartó tisztességet. Mivel a film nagy része az ő nézőpontjukból mutatja a történéseket, a néző szerte a világon könnyebben azonosul a látottakkal. Jobban, mintha csupán a filmekből, de nem a valóságos helyzetekből ismert szamurájok szemszögéből lett volna leforgatva.

A Rejtett erőd végül ugyan nem hozott annyi pénzt, mint amennyit a Toho eredetileg remélt, de azért 1961-ig Kuroszava pénzügyileg legjobban teljesítő filmje maradt. Akkor jött Jojimbo, és mindent vitt. De az már egy másik történet.

A Rejtett erőd pedig a hátsó ajtón szép csendesen belopakodott a japán filmes Parthenonba, pedig számos műítész szerint mindmáig a "kevésbé fontos" kategóriába tartozik a rendező munkásságában. A kritikusoktól sokáig nem kapta meg azt az elismerést, amit a közönség sosem tagadott meg tőle. Az utóbbi évtizedekben sokban változott a mozi megítélése, ma már többre tartják, mint régebben. Mestermunka a film, veszített vele, aki nem ismeri. Bízom benne, lesz olvasó, aki kedvet kap a megtekintésére.

 

imdb

 

 

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Body Weapon (Yuen chi mo hei) (1999)

Body Weapon (Yuen chi mo hei) (1999)

Body Weapon (Yuen chi mo hei) (1999)iMDBEz a film tipikus példája a néző átverésének. Már a cím is az, hiszen arra lehet belőle következtetni, hogy egy erőteljesen erotikus kisugárzású főhősnő szépen lekungfuz benne mindenkit, de...

Welcome to the Quiet Room (Quiet Room ni youkoso) (2007)

Welcome to the Quiet Room (Quiet Room ni youkoso) (2007)

Matsuo Suzuki egy a sok japán filmszakmában tevékenykedő „mindenes” közül. Az egykori irodai alkalmazott, aki hamar megcsömörlött munkatársai céltalanságának légkörétől, a 80-as évek vége felé otthagyta állását és egy színjátszó kört alapított, aminek egyik darabjával...

Shinobi - Heart Under Blade (2005)

Shinobi - Heart Under Blade (2005)

Rendezte: Shimoyama TenIMDbA hegyekben elrejtve két ellenséges ninja klán él egymás mellett, várva az alkalomra, hogy parancsolójuk fegyverbe szólítsa őket. Csakhogy az országra béke köszöntött, és a két klán túlságosan nagy erőt birtokol, ami veszélyeztetheti...

Roy Cheung Yiu-Yeung

Roy Cheung Yiu-Yeung

Roy Cheung Yiu-Yeung (张耀扬)Cheung Yiu-Yeung 1964 (más források szerint 1963) július 20-án született Hongkongban. Gyerekkorában Bruce Lee-t tartotta példaképének, de nem törekedett sem arra, hogy színész, sem arra, hogy harcművész legyen. Tanulmányai befejezése után modellként...