belépés∆

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

 

Az első filmes trilógiába öntött feldolgozása "A nagy Buddha hágó" monumentális regénysorozatnak 1957-ben indult Tomu Uchida rendezésében és Kataoka Chiezo főszereplésével. Ezt a hármast követték később Raizo Ichikawával és két rendező bábáskodásával a "Satan's Sword" mozik, végül a legközismertebb "The Sword of Doom" Tatsuya Nakadai vívói és színészi parádéjával, amelynek folytatásai sosem készültek el. A véletlen és a filmforgalmazás szeszélye úgy intézte, hogy az ismertetők az idősorrendhez képest fordítva készültek, így a tartalomról szóló sorokat szűkre fogom fogni. Aki többet szeretne tudni róla, keresse meg a "The Sword of Doom" ismertetőjét, ott jobban megismerheti a regényfolyam születési körülményeit és Ryonosuke viselt dolgainak kezdetét.

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

A Sógunátus a végnapjait éli. A szamurájok világa felbomlóban, az erkölcsiségük már csak kevesek által van képviselve. Ryonosuke, az idősödő "ifjú mester" arra vár, hogy mikor veheti az apja örökét a vívóiskolájukban. Csakhogy az idős mester fölöttébb elégedetlen a fiával, nem óhajtja rábízni a vezetést. A frusztrált örökös a dühét másokon vezeti le, ami több tragédiához vezet. Végül menekülni kényszerül a forrongó fővárosba, ahol egy jó vívóra mindig szükség van, de az elvégzendő munka viszont piszkos. Ölni kell.

Akkor ennyit a tartalomról. A továbbiakban a három feldolgozás eltéréseit próbálom számba venni. Az első nagy különbség az időtartam. Az Uchida féle feldolgozás a leghosszabb, ebből következően volt idő a karakterek és az események részletes kibontására. Az ő trilógiája adja vissza leginkább, mitől volt annyira népszerű a regények sora. Bőven van bennük fordulat, összetett jellemek sorát láthatjuk.

Hiába no, Tomu mester a TOEI stúdióban teljhatalommal bírt, vagyis az anyagiak mondhatni korlátlanul álltak a rendelkezésére. Nem érdemtelenül, a filmezés minden területén otthon volt. Minőséget tudott adni minden területen. Kalandokban, drámákban, színészvezetésben és bevilágításban egyaránt erős volt. A rendezése egyszerre sugároz realizmus és emelkedettséget. A kameramozgatása olyan, hogy a néző úgy érzi, jelen van a szamuráj kori Japánban.

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

Miután a készültekor még az 1950-es évek "aranykorszakában" járunk, ennek megfelelő az ízlés. A főszereplő az a kabuki hagyományokon felnőtt Kataoka Chiezo, aki akkoriban a vezető színészek egyike, és az erkölcsisége nem engedné a Nakadai alakította gonosz anti-hőst egy trilógia főszereplőjévé tenni. Így a "Souls in The Moonlight" mozik alapvetően eltérnek az utódoktól, viszont az eredeti írói szándékhoz talán a legközelebb állnak. Az alapötlet közel áll a keleti emberek életszemléletéhez. Az egyén harca a végzet, a "karma" ellenében. Ryonosuke egy a végtelennek tűnő várakozásba belefáradt középkorú szamuráj, aki úgy érzi, sosem állhat a saját lábára az apja miatt. A könyörtelenség jelen van benne, ez az első feltűnésekor kiderül, de aztán a tépelődő hajlama is. Fontos eltérés, hogy a Bunnojo halálának oka erősen más, mint amit azok láttak, akik már megismerték a későbbi mozikat. Egyrészt benne van két harci iskola rivalizálása, másrészt Ryonosuke csak próbára teszi Bunnujo asszonyát, nem erőszakolja meg. Vagyis a harci tornán lezajló halálos összecsapásnak nem ő az oka, hanem az, hogy a férj nem bízik meg a feleségében. Innentől ugye teljesen más az erkölcsi alapja az ellene irányuló bosszúnak, mint amit megszoktunk.

Kikerülhetetlen a vívóstílus elemzése. Azt rögtön tisztázni kell, hogy a valódi harci iskolákban tanultak és a mozikban mutatott látványos megjelenítéseknek nem sok közük van egymáshoz. Más a film, más az élet. Kataoka maga is többször elismerte, a harci tudása erősen hiányos volt a filmszínészi pályája elején, mert a színházi hagyományokban nem arra volt szüksége. Ha minden igaz, a híressé lett "néma technika" beállást mégis ő találta ki. Tudta, valami olyasmi kell, ami ellensúlyozza a képzettsége hiányait. A valódi vívásnál a harcos lazán fogja a kardmarkolatot, egyenesen a teste előtt tartja a pengét, amivel az ágyéktól a torkáig fedezi magát. Kis terpeszben áll, gondosan ügyelve az egyensúlyára, feszülten figyeli az ellenfelét, hogy gyorsan tudjon védekezni, vagy támadni. A néma stílus ennek a tanításnak a megcsúfolása. A képviselője oldalt dűlve áll, a kardját kifordítja, oda sem pillant az ellenfelére. Úgy néz ki, mint egy öngyilkos jelölt, vagy egy teljesen képzetlen amatőr. A beállás mégis halálosan veszélyes, mert óvatlan támadásra csábítja az ellenfelet, holott az alkalmazója már készen áll rá, hogy végezzen vele. A japán felfogás szerint tisztességtelen harcmodor, hiszen az ellenfél megtévesztésén alapul, nem a becsületes küzdelmet részesíti előnyben. Kataokánál ez a technika alkalmas volt arra, hogy ellensúlyozza az akkor még csekély tudását, de a néző számára azért hihető legyen a veszélyessége. Raizo Ichikawa, aki viszont kiválóan vívott, kiegészítette egy kígyó simaságú gyors mozgással, Nakadai pedig igazi mészáros stílusra fejlesztette tovább. A kiindulási alap ugyanaz, de mégis mindhárom más.

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

A lelki tényezőket már említettem. A Souls trilógiában a jó utáni vágy harcol a karma által előre elrendezett tragédiával, és persze az emberi gyengeségekkel. Ezért Ryonosuke ebben a felfogásban esendő hős. Raizo olyan karaktert vitt képre, aki néhány rossz döntése után többé nem tud visszakapaszkodni a helyes ösvényre, amelyen pedig egyébként járni szeretne, így a végén dühödten hirdeti az egész világ ellenében, neki úgy is jó. Nakadai elborult agyú ifjú harcosa pedig már egy egész társadalmi rendszer életképtelenségét bizonyítja.

Shimada vívó mester katalizátor szerepet tölt be a történet mozgatásában. Esélyt a szinte gyermek Hyomának a bosszú lehetőségére és ő az, aki olyan tudást mutat a legyőzhetetlenségében addig sosem kételkedő Ryonosukének, ami elbizonytalanítja a továbbiakra. Kiváló felkészültsége erkölcsi erővel párosul, amivel a főhős nem rendelkezik.

Érdekes még Ryonosuke és Shinsengumi kapcsolata. Sosem lép be hozzájuk, mindig kívülálló marad. A kardját bérbe bocsátja nekik, de a céljaik nem érdeklik. Egyes folytatásokban aztán minden szívfájdalom nélkül lemészárolja őket, a második filmben pedig átáll az ellenfeleik oldalára. Ez is a jellemének az árnyoldalát mutatja, nem képes, vagy nem akar állást foglalni a társadalom válsága idején.

Külön fejezet a Hyoma, Ohama, Shichibei hármas, amely szívósan lohol főhősünk nyomában, a bosszúállás reményében. Ohama a film elején elszenvedi a tragédiát, a nagyapja megölését. Shichibei patronáltja lesz, de mit sem tud arról, hogy a befogadója nem kereskedő, hanem besurranó tolvaj. A kölyökképű Hyomával lassan alakuló szerelme áthúzódik a trilógián, mert számos kellemetlenség vár még rá. A történetük fordulatai éppolyan fontosak a mozi során, mint Ryonosuke stációi. Nekem külön tetszett, hogy az Uchida verzióban folyamatosan jelen van a főhős gyermekének a sorsa, a rá vigyázó szolgáéval egyetemben. A későbbi feldolgozásokban ez a szál egyre inkább eltűnt, pedig talán a legvonzóbb tulajdonságot mutatja be. Az árvaként befogadott, kissé együgyű, de jólelkű malomőrző az unokája révén tudja viszonozni az öreg mester egykori emberségét.

A fentiekből remélhetőleg kiderült, érdemes időt szánni erre a változatra azoknak is, akik egyébként már látták a többi feldolgozást. Tomu Uchida pazar kiállítású, minden mozzanatában nagy mesterségbeli tudást felmutató rendezése önmagában is vonzó lehet, de a részletgazdag történetmesélés mindenképp mellette szól.

 

imdb

 

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

A war named desire (Oi yue shing) (2000)

A war named desire (Oi yue shing) (2000)

A war named desire (Oi yue shing) (2000)iMDBEgy fiatal hongkongi férfi, Jones Fong a barátnőjével együtt elindul Thaiföldre, a kambodzsai határ mellé, hogy felkeresse bátyját, akiről annyi emléke van, hogy 15 évvel ezelőtt elvett a...

Anna in Kung-fu land (On loh yue miu lam) (2003)

Anna in Kung-fu land (On loh yue miu lam) (2003)

Anna in Kung-fu land (On loh yue miu lam) (2003)iMDBA nagy kínai kung-fu versenyt, amin eldől, hogy ki a legjobb mester, már 30 éve nem rendezték meg. A legutolsó nyertes, aki a Shaolin szerzetesek köréből...

The Backdancers! (2006)

The Backdancers! (2006)

バックダンサーズ! (2006)iMDBAz utóbbi időben a különféle zenével kapcsolatos filmek valóságos hulláma indult el Japánban, egyre másra készülnek az együttesek ügyes bajos dolgait bemutató filmek (lásd Nana, Tokyo Friends), vagy éppen a japán jellegzetességnek számító „hogyan...

The Peace Hotel (Woo ping faan dim) (1995)

The Peace Hotel (Woo ping faan dim) (1995)

The Peace Hotel (和平飯店) (1995)iMDB2007 a westernek éve a Távol-Keleten, hiszen mind Japánban, mind Koreában készül egy-egy új alkotás ebben a nem kifejezetten ázsiai műfajban. Talán kevéssé ismert azonban, hogy Hongkongban már 1995-ben is készítettek...