belépés∆

Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)

Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)

 

Nem hiszem, hogy a Warrior of the Wind mozit a többség szórakoztatónak fogja találni. (Annak ellenére, hogy a Toei stúdiónak általában ez a cél lebegett a szeme előtt.) Mondom ezt azért, mert a filmhez kell egyfajta alázat a műfaj iránt, mikor az ember elnézőbb egy kicsit, hajlandó szemet hunyni a kisebb hibák fölött, ami ezeket, a '60-as évek első felének hibrid filmjeit jellemezték.

Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)

Kicsit hihetetlen, hogy '64-ben, mikor minden stúdió igyekezett megszabadulni az '50-es évek szamuráj, nindzsa kliséitől, a Toei gondolva a lassabban átnevelődő, vagy konzervatívabb rajongókra, futószalagon gyártotta a maga kis hibridjeit és valami köztes átmenetet hoztak létre az '50-es évek romantikus hősei és a '60-as évek szemléletváltása eredményezte új hős típusról, - aki nem hős. Nekem ugyan semmi bajom sincs az '50-es évekbeli, semmivel össze nem téveszthető szamuráj, nindzsa mozikkal, furcsa módon még a borzasztó teátrális színjátszás, a pátosz és a szemkihúzás sem tudnak elriasztani tőle, amit egyébként a japán filmeken kívül semmilyen formában nem tudok elfogadni, de itt valamilyen bizarr oknál fogva egyre jobban tetszik. A Warrior of the Wind-t sem tudnám hirtelen melyik fiókba tenni, mert van ebbe minden. Szamurájok, nindzsák, papok, hercegnő, stb, amik így együtt, első hallásra, engem taszítana tőle, mert egyből a SóTesók munkássága, fantasys, nindzsa filmjeik jutnak róla eszembe, és hogy cirkuszi mutatvánnyá alacsonyították le ezt a műfajt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nindzsa filmek mai megítélése olyan, amilyen. Szerencsére ez a film még az egészségügyi határértéken belül van, igaz nem egészen a szám íze, de itt pusztán az ízlésről van szó.

Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)

Szóval, a főszereplőnk, Shinzo Nabari nagyvilági ember, egész nap kergeti a lányokat. Annak ellenére, hogy a jónevű Iga-i család leszármazottja, második fiúként nem sok babér terem neki a ranglétrán való feljutás terén. De szemmel láthatóan ez egy cseppet sem zavarja. Az élete viszont lényegesen megváltozik, mikor véletlenül (ahogy az lenni szokott) tanúja lesz, amint a Kumano hegyi papjai egy szerencsétlent kardélre hánynak. Mire szétkergeti őket, a félhalott ember eltűnik. A vérnyomok Taikosai mester dojo-jához vezetnek, ahová egyébként Shinzo is jár, nem utolsó sorban, hogy a mester lányának, Chinónak udvaroljon. A sensei 1 ryo-val próbálja elaltatni Shino gyanakvását, kíváncsiságát, legalábbis addig, míg este meg nem látogatja, hogy végezzen vele. A merénylet meghiúsul, Shino segítségére siet a magát "Macskának" nevező ninja, aki a sok kérdésre csak annyit felel, hogy kérdezze meg a testvérét, Yorakut. Yoraku, Shino testvére (az elsőszülött) másnap azzal a hírrel köszönti, hogy Mizuno Izuminokami, a sógun főtanácsosa, egy feladattal kívánja megbízni. Micsoda megtiszteltetés! A titkos küldetés abból áll, hogy létezik egy Yusarai nevezetű teljesen eldugott falu a hegyekben, Kumano-ban, amit a Kishu klán ki akar sajátítani magának és a falu népe a Sógunátus segítségét kéri. Tehát Shinzónak meg kell győzni a Kishu klánt, hogy tegyen le erről a tervéről és lényegében mi a helyzet ezzel a faluval. Jogos a kérdés, hogy mindezt egyedül? De a segítségére lesz a mindig közelben ólálkodó "Macska", (akinek külön feladata Shinóval végezni a feladat végén, vagy amikor szükséges) és annak saját nevelése, egy lány. Szóval Shino nindzsaruhát ölt és irány az erdő.
Annak ellenére, hogy vannak benne csavarok és nagyjából ül is a sztori vannak olyan részek, amik vagy nem egyértelműek, vagy egyszerűen elnagyoltak. A rengeteg ármánykodás során, (mindenki elárul mindenkit, akit csak lehet) sok meglepetés nem éri az embert, csak nem biztos, hogy érti a motivációt. Habár most, hogy írom az ismertetőt, végiggondolva azokat a hibákat, amiket így elsőre felróttam neki, mégsincs benne olyan súlyos logikai bukfenc. Abban viszont biztos vagyok, hogy a szerelmes, romantikus szál kissé túl sok teret kapott a végén. Na, erre gondoltam, amikor azt írtam az elején, hogy bizonyos fajta alázat szükségeltetik a műfaj iránt, mert ez kőkemény '50-es évekbeli romantika. Én értem, hogy szükség van erre, (hiszen én sem vagyok egy kérges szívű ember) Shino hogyan talál rá az igaz szerelemre, hogyan lesz a szoknyapecérből egy amoroso, micsoda pozitív fejlődésen megy keresztül, aki a szerelméért mindenre képes. Hanem a film végén ott áll az ember egy csomó megválaszolatlan kérdéssel, és hogy a nagy kaland csak ezután következne, hiszen Shino leszámolt a Kishu klánnal, csakhogy a Sógunátus felé tartozó kötelességét nem teljesítette, nem beszélve az 500 ryo-ról amit a küldetésre kapott. Mert azt senki se gondolja komolyan, hogy a Sógunátus önzetlenül akarja megmenteni a falut. Most spolier következik! A Sógunátus is éppúgy az aranyat akarja (amit a faluban évszázadok óta bányásznak, ásnak, mosnak), mint a Kishu klán. Szóval lehet, hogy hülyeség elvárni egy kalandfilmtől, hogy a következményekre is gondoljon, de szerintem Shinzo kalandjai csak ezután kezdődtek el igazán. Azért nem lett annyira csöpögős a vége. Ugyan beteljesült a szerelmük, de Chino elhagyja Shinót, így nincs happy end és ez megnyugtató.

Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)Warrior of the Wind (Kaze no bushi) (1964)

A szereplőkről: elsősorban a Shinót alakító Hashizo Okawa, aki itt a húzónév, biztos sok lányt becsalogatott a moziba és nem tartom kizártnak, hogy a hölgy közönség miatt is lett megnyomva a romantikus vonal. Nem hiszem, hogy egy nindzsa mozira sok lány befizetett volna, de sose lehet tudni. A Toei Hashizo Okawa személyében mindent megtett, és láthatóan nem is áll távol tőle ez a szerep, de annyira nem kidolgozott, mint a Nemuri Kyoshiro, bár lehet valami távoli rokonság. Párszor eljátszotta még ezt a karaktert, csak más néven. Több ismerős arccal is találkozhat még, aki járatos ebben a műfajban. Apropó, műfaj. Aki nindzsafilmre számít (nem is alaptalanul) elsősorban az fog csalódni, mert ez kalandfilm, úgy japánosan. Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy mit szóltak az '50-es évekbeli szamuráj filmek rajongói, - akik talán jobban tudták volna értékelni a fajta romantikus drámát, - ahhoz a vérontáshoz, ami néha uralja a filmet. Hát, hogy egy exploitation rajongó mit szól hozzá, azt meg az előbbiekben leírtam. Lehet, hogy a Toei öngólt rúgott az ilyen filmjeivel, nem tudom. De ettől függetlenül bátran nézzétek meg a filmet, a puding próbája az evés. Nekem tetszett, csupán az zavar, amivel jobb lehetett volna.

 

imdb

 

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

The Boxer From Shantung (Ma Yongzhen) (1972)

The Boxer From Shantung (Ma Yongzhen) (1972)

  Az 1960-as évek közepétől beindult a harcművészeti filmek sikersorozata. Mint minden sikeres ötletet, ezt is igyekeztek meglovagolni a stúdiók. Így aztán az 1970-es évek elejére már nagyon kellett kapaszkodni, hogy valami újjal, jóval tudják felkelteni...

The Day a Pig Fell Into the Well (Daijiga umule pajinnal) (1996)

The Day a Pig Fell Into the Well (Daijiga umule pajinnal) (1996)

The Day a Pig Fell Into the Well (Daijiga umule pajinnal) (1996) iMDB HanCinema   Ez egy sokszereplős dráma, amiben a szereplők útja többször is keresztezi egymást. Az egyik főszereplő...

Princess Aurora (Orora gongju) (2005)

Princess Aurora (Orora gongju) (2005)

  (imdb) Nemrég áradoztam csak egy kitűnő koreai thrillerről (Memories of Murder), és a szerencse máris összehozott a következő, majdnem olyan remek darabbal! A Princess Aurora ereje nem a történetben rejlik, az ugyanis...

The Matrimony (Xin zhong you gui) (2007)

The Matrimony (Xin zhong you gui) (2007)

The Matrimony (Xin zhong you gui) (2007)iMDBHorrorelemekkel dúsan tűzdelt thriller kínai nyelvterületről, szellemlánnyal az egyik főszerepben 2007-ben? Sülhet-e ki ebből bármi jó is? Tudnak-e még bármi újat kitalálni ebben a témában? Az első két kérdésre...