belépés∆

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

 

Az 1860-ban, a Szakurada kapunál történt merénylet az egyik legnagyobb hatású politikai esemény volt Japánban, amelynek döntő kihatása volt az ország további történelmére. A helyi filmesek többször vászonra vitték ezt a politikai gyilkosságot.

A legközismertebbnek a Kihachi Okamoto 1965-ben készült feldolgozása mondható, mely Samurai Assassin címen fut. Kiváló, feszült hangulatú történet, amely alaposan meglódította a főszereplő Toshiro Mifune karrierjét. A tévelygő ifjú harcos, aki annyira vágyik bekerülni a roninlétből a hivatásos szamurájok közé, hogy észre sem veszi, miként rombolja szét a saját lehetőségét a boldogulásra és mennyire idejétmúlt eszmét képvisel, kiváló drámai szerep volt számára. Nem volt hát könnyű 2010-ben olyan filmmel előállni, amely méltó lehet az esemény fontosságához és híres előző rendezéshez. Nézzük, sikerült-e.

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

Elsőként legalább nagyvonalakban vegyük szemügyre a történelmi hátteret, mielőtt a mozira kerülne a sor. Az amerikai hajók feltűnése japán partjainál rávilágított a Sógunátus gyengeségére és az ország elmaradottságára, továbbá nyilvánvalóvá lett, mekkora társadalmi igény van a változásokra. A központi kormányzat érzékelte ezt, és igyekezett lépéseket tenni, beleértve a saját fennmaradásuk biztosítását. Li Naosuke a korszak erős egyénisége volt. Olyan politikus, aki a Tokugawák szerepének erősítésére törekedett, sokszor erőszakos eszközökkel, a vidéki nagyurak hátrányára. Dühödt ellenségei támadtak emiatt. Ugyanakkor rájött, bizonyos változások már elkerülhetetlenek. Az amerikaiakkal egyezséget kötött, amely bizony a japánok szempontjából hátrányosnak volt mondható. Kényszerpályán mozgott, mert egy nyílt katonai konfliktusban a szamuráj csapatoknak semmi esélyük nem lett volna, tengeri ütközetben különösen nem. Naosuke lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor ezt a kettősséget próbálta elfogadhatóvá tenni a saját korában. Az elzárkózás hívei szerint túl engedékeny volt, a reformpártiaknak túl maradi. Mito tartományban volt a legnagyobb a harag ellene. Ott született meg a merénylet terve, amelyet 17 harcos hajtott végre egy téli reggelen.

Míg Okamotónál maga a merénylet a klimax a moziban, az új feldolgozásnak az elejére került. A történet ígéretesen indul. Fölvázolják a konfliktust, a terv megszületését, egyúttal a főhős magánéleti és klánbeli hátterét. Történelem és magánélet vegyülete - számos moziban bizonyult már sikeres receptnek. A merénylet képre vitele ezúttal éppen olyan hatásos, mint az 1965-ös változatban volt. Miután színesben van, még erőteljesebbnek is mondható, a harc hosszabb, keményebb, talán még drámaibb is. Sajnos a pazar felvezető félórát már nem követi hasonlóan remek folytatás. Valahogy az volt az érzésem, túlságosan élt a japán precizitás. A merénylet minden szereplőjét alaposan kivesézik, hemzsegnek a feliratban az adatok, az életkortól kezdve a rangokig, lakhelyig, rokonokig. Megtudhatjuk ezekből, hogy valóban össznépi elégedetlenség vezetett a gyilkosságig, de ezt a tényt ügyesebben és rövidebben is meg lehetett volna oldani. A politikai vonal megmutatása már jobb. Kiderül, a gyengülő Sógunátus még korántsem fogatlan oroszlán. Képes arra, hogy fenyegetéssel kikényszerítse a menekülők kiadatását, vagy éppen maga alkalmazzon erőt, ha kell. Nyilvánvalóvá válik az is, hogy az ifjonti lelkesedés mennyire más, mint a hatalomban lévők elégedetlenségének kezelési szintje. Azok a klánokon belül, amelyek pár év múlva a Tokugawák fő ellenségei lesznek, az idősebbek, - és a hatalmat birtoklók, - még visszarettennek a nyílt lázadás gondolatától, sőt, a fegyverhasználatot elítélik. A szerencsétlen végrehajtók körül elfogy a levegő, a támogatók kihátrálnak, a sorsuk nem lehet kétséges. Nem volna ez baj, ha nem nyújtanák el, mert a sokadik hasonló epizódnál bizony megkopik a drámaiság ereje.

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

A kivitelezés viszont gyönyörű, a mozi végig szemet gyönyörködtető. Erős az érzelmi vonulata, de kiegyensúlyozott. A japán filmes kultúrát régebben gyakran érte az a jogos kritika, hogy túlzásba viszik az érzelmek bemutatását, eljátszását. Az újhullámos filmek ezt már ügyesen kezelik. Az erős, szívre ható töltés a nemzetközi közönségnek szól, mégpedig úgy, hogy családi szórakozás lehessen. Olyan film, amire az asszony pajtással be lehet ülni, és meg lesz elégedve. A férfiak talán néha már sokallni fogják, de nem elviselhetetlen az adagolás, ezt bizton állítom. A legjobban eltalált résznek a magánéleti vonal mellett a látszólag lényegtelen háttérmozzanatokat tartottam. A menekülő merénylőket a saját klánjuk és osztályuk cserbenhagyja, de a köznép szemében hősök, és a szövegbe ügyesen lett beépítve, hogy micsoda tisztelet és szeretet övezi őket. A nép felismerte, hogy ezek a szamurájok értük cselekedtek, nem pedig önző érdekek mentén. Szintén tetszett, ami az Okamoto moziból kimaradt, hogy láthatjuk, az uralkodó osztály a saját harcosaival sem igazságos. A túlélő szolgák és testőrök nem kapnak méltányos elbírálást. Az uruk halott, tehát rosszul teljesítettek és kész. Kicsiny részlet, de kiviláglik belőle a rendszer milyensége.

Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)Sakurada Gate Incident (Sakuradamon-gai no hen) (2010)

Úgy tudnám összefoglalni a film megtekintése utáni benyomásaimat, hogy nagyon szépen kivitelezett, újhullámos japán történelmi mozit láthattam. Az érzelmi töltése és látványvilága révén képes eladni a filmet, amely azonban túl aprólékos a részletekben, kevéssé nézőbarát a cselekmény pergősségében. Csalódást nem hagy maga után, de tagadhatatlanul fölmerül az emberben, hogy lehetett volna még jobb is, ha kissé - legalább időnként - mozgalmasabbra veszik a merénylet utáni történéseket.

imdb

 

Előzetes:

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Pistol Opera (Pisutoru opera) (2001)

Pistol Opera (Pisutoru opera) (2001)

   Seijun Suzuki mindig is szokatlan, meglepő módon tudott egyszerű történeteket és témákat használva is emlékezetes és formabontó filmeket készíteni. A Branded To Kill és a Tokyo Drifter, talán a legismertebb és leghíresebb filmjei, régóta...

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

Souls In The Moonlight 1 ( Daibosatsu tôge) (1957)

  Az első filmes trilógiába öntött feldolgozása "A nagy Buddha hágó" regénysorozatnak 1957-ben indult Tomu Uchida rendezésében és Kataoka Chiezo főszereplésével. Ezt a hármast követték később Raizo Ichikawával és két rendező bábáskodásával a "Satan's Sword" mozik,...

Bleak Night (Pasookkoon) (2010)

Bleak Night (Pasookkoon) (2010)

  Az egyre nagyobb tekintélyt szerző koreai filmfesztiváloknak köszönhetően (mint például a puszani nemzetközi szemle, ahol a független filmesek is bemutatkozhatnak) az utóbbi években az indie filmek is olyan zajos sikereket értek el az ottani mozikban,...

Sugimoto Miki

Sugimoto Miki

Sugimoto Miki (eredeti nevén, ha minden igaz, Abe Michiko, bár a nevének többféle olvasata is lehet) 1953 január 28-án született Japán Kanagawa prefektúrájának Chigasaki városában, ami Tokyo-tól nagyjából 60 kilométerre található. Pályáját a szórakoztatóiparban modellként...