belépés∆

Postman Blues (Posutoman burusu) (1997)


Postman Blues (Posutoman burusu) (1997)

Újabb zseniális Sabu film! A Driver-t még nem tudtam illő mértékben élvezni, mivel kissé szokatlan volt a stílusa, és utólag visszanézve jöttem rá, hogy milyen jó is volt. (Újra is fogom nézni.) A Postman Blues sok dologban hasonlít rá, és ezért most már rá tudtam hangolódni a film különös hangulatára.

A főszereplő, ugyanúgy, mint a Drive-ban, egy teljesen hétköznapi ember, hétköznapi munkával, aki azonban különös és megdöbbentő helyzetekbe kerül, és emiatt lelkileg is megváltozik. Ebben a filmben is van egyfajta én-keresés a főhős részéről, akit úgy ismerünk meg, hogy utálja a munkáját, unja az életét és nem találja a helyét a világban. A változatos, meglepő csavarokal teli történet ott kezdődik el, amikor az egyik barátjánál látogatást tesz, aki időközben jakuza lett, és ezzel hősünk felkelti magára a rendőrség figyelmét. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jakuza lakásában más-más okból kifolyólag a postástáskájába kerül egy levágott kisujj és egy csomag heroin. Innentől kezdve pedig nincs megállás...

Nagyon érdekessé teszi a filmet a tragikus elemek és a komikus helyzetek állandó keverése. A bérgyilkos-verseny vagy a biciklis kamikaze jelenetei például eszméletlenül viccesek, könnyes szemmel nevettem végig őket. A humor és a drámaiság összefonódása, vagy inkább hullámzása (néha az egyik komponens erősen megnő, aztán megint a másik...) legalább olyan karakterisztikus és kitűnő ízt ad a filmnek, mint Sabu másik jellemzője: az, hogy a legegyszerűbb helyzetek, legkisebb gesztusok által is képes mélyebb gondolatokat sugallni, de ezt ügyes kézzel nagyon-nagyon óvatosan teszi, és így elkerüli a szájbarágás veszélyes csapdáját. Végül a remek színészek teszik fel a koronát a filmre. A történetben a jakuzán kívül egy kiöregedett, halálos beteg bérgyilkos és egy szintén rákos lány szerepel, valamint rengeteg pszihopata rendőr (amikor találnak egy kisujjat, rögtön azt kérdezik: "vajon mit csinált a többivel?"...). A történet alakulásáról nem is mondanék el többet, a meglepő fordulatok, a növekvő drámaiság és az utolsó pillanatig fel-felbukkanó, egyre feketébb humor olyan keveréket alkotnak, amit úgysem lehet visszaadni. Csak ajánlani tudom, és nekem ezentúl Sabu neve elég lesz, hogy megnézzek egy filmet. ^^

(imdb)

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

House of Fury (Jing mo gaa ting) (2005)

House of Fury (Jing mo gaa ting) (2005)

A kommersz, kungfu jelenetekben bővelkedő akciófilm mind a mai napig az egyik legnépszerűbb műfaj Hongkongban, azonban a trendek folyamatos változása remekül látható, ha az ember találomra kiválaszt néhány címet a 70-es, 80-as, 90-es évekből és...

Metrosexual (Gang chanee kap ee-aep) (2006)

Metrosexual (Gang chanee kap ee-aep) (2006)

   iMDB Négy régi jóbarátnőt felhívja ötödik társuk, hogy találkozzanak egy népszerű bangkoki étteremben. A barátnők:Pom, egy női magazin riportereNim, telefonos tanácsadó egy szexuális zavarokkal küzdők segítését vállaló alapítványnálFyne, a szépségszalon tulajdonosPat, egy japán nyugdíjas menyasszonyaPang,...

Mizoguchi Kenji (1898-1956) - 1. rész

Mizoguchi Kenji (1898-1956) - 1. rész

 Mizoguchi Kenji a ’20-as években kezdte a szakmát, abban a korban, mikor a japán filmgyártás még csak kialakulóban volt. Ennek a késésnek az oka a japán művészetben ekkor még rendkívül kiemelt helyet elfoglaló kabuki, és...

Full Contact (1993)

Full Contact (1993)

 A hong-kongi akciófilmeknek van egyféle sajátos, diszkrét bájuk. Sosem törekednek a realisztikus, hihető, életszagú sztorikra vagy az árnyalt karakterekre. Gyakoriak a látványos és túlságosan is megható, de igazából eléggé kimódolt fordulatok. Sokszor adják a drámai...