Sokak szerint kult film, mások viszont B kategóriás horrornak tartják. Hogy mi az igazság? Nem tudom. Valahol a kettő között.
Tény, hogy a téma, amit érintőlegesen feszeget igen figyelemreméltó és elgondolkodtató: kritika arról, hogy az ember  mennyire nem figyel oda másokra és saját magára, kritika mai társadalmunkról.
Emellett valamelyest azért horrornak is nevezhető: a szemléletesen bemutatott különböző öngyilkosságoknak hála a néző térdig gázolhat a vérben.
A maga nemében mindenképpen figyelemreméltó film - de sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle mind horror, mind társadalomkritika terén.

Skyneth

Öngyilkosok Klubja... ebből lehet poén is, komoly film is. A film egy csapat iskolás közös öngyilkossági jelenetével indul, fröcsköl a vér. Még mindig nem tudom, hogy komolyan vegyem-e, és ez így marad a későbbiekben is.
Menet közben inkább a durvább jelenetek kötötték le a figyelmemet, mivel európai szemmel kicsit erősek, de utólag végiggondolva elősejlettek a komolyabb mondanivalók, ami nélkül nem sokat érne a film. Japánról tudni kell, hogy az öngyilkosságnak nagyon régi hagyományai vannak (eleve a szeppuku bonyolult szokásai... de nemcsak az: ma is előfordul, hogy egy csődbe ment cég főnöke fejbelövi magát, Suicide Club miután elbocsátotta az alkalmazottakat). Az egyetemi felvételi után a sikertelen vizsgázók közt is igen sok az öngyilkos. Van pl. egy "népszerű" erdő, amit önkéntesekkel évente átkutatnak a rendőrök, és összegyűjtik az öngyilkosok tetemeit... Ennek fényében kell nézni a filmet. Egy-két rész még így is érthetetlen volt számomra, de ettől függetlenül a szokatlan, izgalmas és ijesztő téma, valamint az erős társadalom- és életmód-kritikai részek miatt tetszett. A stílusa is furcsa: az elején nyomozós krimi-thillernek indul, aztán végül inkább valamiféle társadalom-kritika lesz belőle, vagy lélekbúvárság... egy kis káosz, de érdemes megnézni.

Ramiz

IMDb