belépés∆

Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)

Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)

Az 1970-es évek elejét leginkább talán a máig felülmúlhatatlan Lone Wolf and Cub filmek stílusa jellemzi leginkább a népszerű csambara műfaj berkein belül. De az alkotók nem ragadtak le a szamurájoknál. Érhető, hiszen a japán alvilág, a jakuzák köre, bőven adott alkalmat hasonló témájú mozik színrevitelére.

Mikogami Jokicsi, a jakuzák elismert kardforgatója, beleun saját szerepkörébe. Feleséget szerez, gyermeke lesz, tisztes mesteremberré válik. Ám a múltja utána nyúl, és egykori társai brutálisan szétrombolják egyszerű, ám boldog életformáját. Meggondolatlan tett volt tőlük. A vesztenivalóval nem rendelkező, mindenre elszánt özvegy újra kardot köt, és a gyilkosok után ered. Jaj annak, aki az útjába próbál állni…

Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)

Mit tagadjam, nem az eredetiség lesz az, ami ebben a moziban meg tudja ragadni a nézőt. A jól bevált bosszú motívumról még számtalan bőrt húztak már le. Előtte is, azóta is bőven éltek vele a különféle filmstílusokban. Eme kiindulási pont ellenére nem tucatárut tálalnak elénk. Hiszen a lényeg, akárcsak az ördög, mindig a részletekben rejlik. Azokat pedig gondosan összerakták. A színhely kiváló. Az alvilág mindig alkalmas egy jó véres, leszámolásos történet összehozására. Mindegy, hogy gépfegyverek ropognak-e, mint Csikágóban, vagy a húsbavágó kard hangjától fut át a borzongás a kedves nézőn. A stílus a döntő. Ami itt komor, sötét, időnként tényleg brutális, lelkileg és képileg egyaránt. (Ezzel máris elárultam, kik kerüljék el ezt az alkotást.) A fölvezetett karakterekre szintén nincs panasz. Különösen gonoszokból jó a felhozatal. Cinikus, jellemtelen, ám ravasz és veszélyes alakok sorjáznak. Méltó ellenfelei a dühödt jakuzának. A főhős, Jokicsi, nem gáncstalan lovag. Mégis vele a néző szimpátiája. Nem csupán azért, mert az ellenségei még tőle is rosszabbak, hanem mellette szól, hogy ő testileg-lelkileg megfizet a hibáiért, vagy egykori bűneiért. Mondhatni, elvárható, hogy a neki ártó gazemberek se ússzák meg fizetség nélkül a tetteiket. No, nem kell félni, a különleges kardfogási stílusú Mikogami nem egykönnyen lerázható valaki. Harada Joshiót, aki a főszereplőt alakítja, mostanában nálunk a Hunter in The Dark amnéziás szamurájaként láthatjuk a dvd piacon, ahol hasonló stílusban és hasonlóan briliáns módon aprítja az aktuális ellenfeleit. Úgy látszik a „meggyötört főhős” szerepe nagyon testhezálló neki. Egyébként tényleg az, mert színésznek és harcosnak egyaránt jó. A készítők eleve több részesnek szánták a történetet, ami végül trilógiává bővült, mégis lezáratlan maradt. Ennek két oka volt. Az első az, hogy bár a bevezető epizód szépen termelte a pénzt, a folytatásai korántsem bizonyultak méltó utódnak ezen a téren. A történet folytatásában sem, ami azért jól magyarázza a dolgot. A másik, legalább ilyen fontos tényező, egy Japánban népi legendának számító alak furcsa bevonása a leszámolós moziba. Kunisada Csuji főnök, a jakuzák között talán egyedülállóan, a nép sanyargatása helyett a parasztok segítésére használta az egyébként jelentős hatalmát, sőt egy lázadás támogatója volt. Nem csoda hát, hogy számos legenda szól a tetteiről, afféle Robin Hood szerű karakter arrafelé. De nem ebben a filmben. Itt bizony, finoman szólva, kétes egyén. Talán gyilkos is, de legalábbis tettestárs, aki könyörtelenül pusztulni hagy egy lányt. Legalább annyi bajt kever, mint amennyi jót tesz a szegényeknek. Ezt a beállítást nem fogadta osztatlan helyeslés a japán mozikban. Az ő alakja volt a fő oka annak, hogy a folyamot lezáró utolsó, negyedik epizód sosem készült el. (Így szegény Jokicsi örökké úton lesz…)

Ez csupán az olvasónak szóló kiegészítés, a film élvezetét egyáltalán nem fogja zavarni. Az első rész tökéletesen kerek, persze nem lesz minden szál végérvényesen elvarrva, hiszen jönnie kell a második résznek. Akik kedvelik a rámenős kalandfilmeket japán módra, máris kezdhetik a begyűjtését. A mellékelt magyarítás talán segíti a döntés megkönnyítését.

Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)Trail of Blood (Mushukunin Mikogami no Jôkichi: Kiba wa hikisaita) (1972)

Rendezte: Kazuo Ikehiro

Főszereplők: Harada Joshio; Nakamura Katsuo; Minegishi Ryunosuke

(1972;  kb.90 perc)

imdb

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Shara (Sharasoujyu) (2003)

Shara (Sharasoujyu) (2003)

  IMDb A Sharasoujyu egyszerűen az egyik kedvenc filmem lett, bár még mindig fenntartom, hogy eléggé rétegfilm. Egy gyönyörű történet a hétköznapok valóságában, ahol a mindennapi élet rezdüléseinek is varázsereje van. Valami hihetetlen zseniális színészi játék,...

Spider Lilies (Ci qing) (2007)

Spider Lilies (Ci qing) (2007)

Spider Lilies (刺青) (2007)iMDBA címadó virág, a Mocsári liliom, vagy más néven Pókliliom (Crinum pedunculatum) az Óceániai szigetvilágban éppúgy megtalálható, mint Délkelet Ázsiában. Jó nagyra megnő, jó sok víz kell neki és bármelyik kert dísze...

High Risk (Sue daam lung wei) (1995)

High Risk (Sue daam lung wei) (1995)

High Risk (Sue daam lung wei) (1995)iMDBA hongkongi film aranykorának 1993-ban vetett véget az amerikai filmek mindent elsöprő hegemóniája, először a Jurassic Park „képében”, letaszítva a nézettségi listák elejéről a hazai produkciókat. A hanyatlás során...

Karen Mok Man-Wai

Karen Mok Man-Wai

Karen Mok Man-Wai (莫文蔚)Karen Mok 1970. június 2-án született Hongkongban. Eredeti neve Karen Joy Morris, ebből is látszik, hogy nem teljesen kínai származású, felmenői között anyai ágon perzsa, apai ágon német és walesi ősökkel is...